Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Interjú Barabás Jánossal

(Jotiski László)
London, 1989. április 15. (BBC, Késő esti panoráma) - Jotiski
László Budapesten interjút készített Barabás Jánossal, a budapesti
pártbizottság elnökével (sic). Ezt az interjút sugározzuk most:
- Barabás Jánossal beszélek, a Budapesti Pártbizottság titkárával.
    
    Első kérdésem az, hogy az új politikai helyzet, a kialakulóban lévő
pluralisztikus politikai helyzet milyen lélektani hatást gyakorol
ön szerint a párttagságra?
    
    - Nagyon ellentmondásos hatásokat tapasztalok és nagyon különböző
hatásokat. Régebbi párttagok, az idősebb nemzedékhez tartozók
körében jóval több zavart, bizonytalanságot, tisztázatlanságot,
tájékozódási nehézséget tapasztalok. A fiatalabbak gyorsabban
fogják fel a különböző új elemzéseket, értékeléseket, feladatokat.
    
    A magasabb képzettségűek - tehát mondjuk az egyetemet, főiskolát
végzett értelmiségi párttagok - ugyancsak könnyebben alkalmazkodnak
a változásokhoz, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. Végül
pedig nem közvetlenül az én munkaterületemhez kapcsolódik, de van
bizonyos tapasztalatom, hogy itt a városban, talán a fővárosban
könnyebb az új politikai folyamatokhoz alkalmazkodni, mint teszem
azt kisközségben.
    
    Úgy érzem, a régi módon nem tud működni tovább ez a
társadalomépítési modell az, mély és sok területre kiterjedő
válságban vagyunk. Ennek a válságnak a hatása az emberek tömegei
mindennapi életviszonyain érzékelhető, vagy érzékelhetővé vált. Ez
viszonylag általánossá tette a pártban annak a felismerését, hogy a
régi módon a politikai szerkezet, a pártélet nem mehet tovább.
    
    Tehát a váltás, változás, fordulat szükségessége, a változtatás
szükségessége, abban egyetértés van, sőt én még azt is hozzátenném,
hogy ez a változtatási igény a párt bázisán jóval hamarabb
érlelődött meg, mint a part csúcsain. Ezért mondtuk úgy, vagy
éreztük úgy, hogy a pártértekezlet egy alulról kikényszerített
intézmény volt, különösen, ha a végkifejletében foglalkozom, vagy
ezzel vetem össze a történteket.
    
    Még egy lényeges elemet hadd mondjak el. Azt is tapasztaltuk most,
a pártértekezlet előtt, 88 tavaszán, hogy a párttagság és a
pártonkívüliek, tehát a párttagoknak a munkahelyi környezetében
tapasztalható vélemények között bizony vajmi kevés különbség volt a
tekintetben, hogy elégedetlenek, hogy változtatni akarnak, a
tekintetben, hogy merevnek, lassúnak, rugalmatlanul reagálónak
érzékelik a politikai csúcsokat. Ennyiben a párttagság akarata
kifejezett egy szélesebb társadalmi akaratot is.
    
    A pártértekezleti elhatározások tulajdonképpen egy viszonylag
széles társadalmi rokonszenvre támaszkodott. A pártértekezleti
elhatározások illúziókat is keltettek, úgy tűntek, mintha azok egy
kidolgozott koncepció részei lennének egyfelől, másfelől pedig úgy
tűntek, mintha nyomban gyors gazdasági fordulatot is
eredményeznének. Ugye ez már a politikai kultúránk adott fokának
terméke, hogy a pártértekezleti változásokból az emberek elsősorban
a személyi változásokat reagálták le, és ezekhez ilyen csodaváró
illúziók tapadtak.
    
    Amikor mondjuk a nyári uborkaszezon után őszre kiderült, hogy a
csoda elmaradt, hogy a gazdasági fordulat késik, hogy egy új
vezetésnek is kell az emberek zsebébe vágó változtatásodat vagy
intézkedéseket meghozni, akkor ezek az illúziók gyorsan oszlottak,
és kiderült az is, hogy a pártértekezlet a fordulat szükségességét
ismerte fél, és a fordulat feltételeit teremtette meg, de korántsem
hozta létre a fordulatot magát.
    
    Még egy pszichológiai tényezőt hadd vessek fel. Ezt én úgy fogadom,
vagy úgy fogalmazom meg, hogy egy sajátos, hamis öntudatérzést
érzékelek a párttagok körében. Ennek a mechanizmusa valahogy úgy
néz ki, hogy a párttagot nagyon sok olyan impulzus éri a
munkahelyi, lakóhelyi környezetében, hogy te vagy a felelős, ti
vagytok a felelősek, a párttagok azért, ami ebben az országban van,
ezért a sanyarú gazdasági helyzetért. A párttag erre hogy reagál?
    
    Érzi, tudja, hogy ő speciál ezért nem (...?) felelős, mert őt senki
nem kérdezte meg ezekről a döntésekről. De mégis érzi ezt az
állandó impulzust, amiben felelőssé teszik, felelősnek tételezik.
    
    Egy ilyen furcsa, vegyes bűntudati érzést fejleszt ki magában, és
elkezd mutogatni. Elkezd mutogatni felfelé, elkezd mutogatni
lefelé, oldalra, amerre tud, hogy szabaduljon a saját bűntudatától.
    
    Ez is egy furcsa zavarodott helyzetet eredményez. Ezért azt kell
mondanom, hogy a párttagságnak az állapotát, cselekvőképességét ma
nem tudom túlzottan magasra értékelni. Zavar van, bizonytalanság és
megosztottság.
    
    - Tulajdonképpen, amikor azt mondta, hogy az egyedi párttagokban
kialakult egy ilyen - ahogy ön nevezte - hamis bűntudat, szóval
ezen a pszichológiai tényezőn nyilván kétféleképpen próbál segíteni
az új koncepció. Az egyik az, hogy ehhez a bűntudathoz hozzájárult
az, hogy az illető sok esetben évtizedek óta, ez majdnem mindegy,
de egy olyan pártnak a tagja, amelyik bevallotta - nem bevallotta,
büszkén az ország irányító, mondjuk úgy, ahogy a párt nevezi magát
- a munkásosztály élcsapata volt, szóval a motorja volt az
országnak.
    
    Tehát lehetett azt mondani a párttagoknak, hogy ti vezettetek,
eddig rossz irányba vezettetek. Na most a párttag erre hiába
válaszolta azt, hogy én bizony nem vezettem, engem is vezettek.
    
    Tehát az egyik lehetőség - úgy képzelem - az, hogy a párton belül
bizonyos fokig megfordultak az irányok és a vezetőség jobban
megkérdezi az alapszervi tagokat, kikéri a véleményüket és így
tovább.
    
    A másik része - mindezt azért mondom, hogy a helyeslését vagy
helytelenítését kapjam meg válaszként - úgy képzelem ennek a
folyamatnak, hogyha a társadalomban kialakul egy bizonyos fajta
pluralizmus, ez azt jelenti, hogy a párton kívüli erők is
szervezettebben artikulálhatják a saját véleményüket a nyilvánosság
fórumán.
    
    - Igen. Ami az első részét illeti, a bűntudat gondolatát folytatta
ön is. A pártértekezlet által megkezdett fordulat egyik alapvető
eleme az az elhatározás, hogy ebben a pártban nem születhetnek
többé úgy döntések, amelyek nem alulról építkeznek, amelyek nem a
párttagság véleményének a kikérése után születnek.
    
    És itt térek át erre a pluralizmus gondolatra, amit ugyancsak
érdekel az ön kormányzata. Én azt gondolom, hogy ez még a párton, a
mi pártunkon belül sem pontosan tisztázott, hogy miről is van
valójában szó, mi az a feladat, amit - hogy úgy mondjam -
pluralizmus révén a társadalmi működésben meg kell oldani.
    
    Én azt hiszem, hogy nem a pluralizmus és nem a többpártrendszer a
cél, hanem az, hogy a hatalom társadalmi kontrollját megvalósítsuk.
    
    Bebizonyosodott, hogy ezen társadalomépítési modell zsákutcába
jutásának egyik oka az volt, hogy a kontrolálatlan hatalom nem
képes ésszerű működésre. A kontrollálatlan hatalom magában rejti a
szubjektívizmust, a voluntarizmust, a kontraszelekciót és még sok
más csúnya dolgot. Ezért muszáj kontrollmechanizmusokat a hatalomba
beépíteni. A kontrollmechanizmus tulajdonképpen azt jelenti, hogy a
társadalomban meglévő különböző érdekek meg kívánnak a politika
szférájában, a politika szintjén és intézményes helyen lenni.
    
    Az intézményes politikai érdekmegjelenítésnek sokféle formája van.
    
    Az egyik lehetséges formája a párt. Nekem ennek ellenére nincsenek
túlzott illúzióim a tekintetben, hogy a többpártrendszer olyan
szenzációsan képes lesz Magyarországon megoldani az igazán
megoldandó feladatot, a hatalom társadalmi ellenőrzését. Azért nem
vagyok ebben biztos, mert egyrészt a politikai kultúra és
társadalmi érettség adott fokával kapcsolatban nincsenek illúzióim,
másrészt érzem, hogy Magyarországon sok-sok acsarkodó deklarációval
versengő kicsinyke párt lesz, amelyik nem lesz képes arra, hogy
valóban megvalósítsa a hatalom társadalmi ellenőrzését.
    
    - Jól értettem: ezek szerint a pluralizmus a párt szempontjából
egyszerűen egy szervezett forma arra, hogy a társadalom párton
kívüli része, bizonyos kontrollt gyakorolhasson, közölhesse a
párttal megfelelő formában, parlamenti formában, ha úgy tetszik, ez
az irány rossz, mi úgy érezzük, hogy most minket rossz irányba
vezetnek, és legyen egy fórum, ahol ezek az erők megvitathatják ezt
napról napra a párttal. De természetesen vannak, akik a
pluralizmust másként értelmezik, és úgy képzelik, hogy ellenzéki
pártoknak vagy ellenzéki pártok csoportjának egy laza koalíciója,
ha úgy tetszik, voltaképpen választási küzdelemben esetleg
felülkerekedhet, és maga alakíthat koalíciós kormányt.
    
    - Én azt gondolom, a következő választási periódusban nem született
döntés arról, hogy mikor lesznek helyhatósági, mikor lesznek
parlamenti választások, de valamikor egy-másfél éven belül erre sor
fog kerülni.
    
    A következő választási időszakban mi azt javasoljuk és reméljük,
hogy ezzel a társadalom többi politikai erői is egyetértenek, hogy
valamilyen megegyezéses formára kell sort keríteni a választásokra,
amely megegyezéses forma garantálja az átmenet békés és
kormányzóképes, kormányképes vállfaját, amilyen módon az MSZMP-nek
a meghatározó szerepéhez garantálják. Mi azt jelentjük már ki, hogy
a következő általános választások időszakában ilyen előzetesen
beépített garanciára nem tartunk igényt.
    
    - Kellő alázattal kell megfogalmaznom a kérdésemet, mert bizarr,
lehet az ön számára és a hallgatóink számára az, hogy az angol
rádió riportere védelmezze a Budapesti Pártbizottsággal szemben az
ideológiai pluralizmust. Megkérdezem, hogy nem áll-e ellentétben a
kommunista pártok ideológiájával, ideológiai alapjával az, hogy a
párt, amely már hatalmon van, hatalmat gyakorol, vezeti az
országot, vezeti a munkásosztályt, ha úgy tetszik, egyszer csak
elhatározza magát, hogy ő most hajlandó megosztani vezető szerepét
olyannyira, hogy egy választási eredménytől függően hajlandó vissza
is lépni a hatalomtól.
    
    - Erre csak azt tudom mondani, az MSZMP minden alkotmányos eszközt
fel fog használni arra, hogy meghatározó szerepét megőrizze,
betöltse, újrateremtse, megerősítse. Ha azt kérdezi, hogy végül is
bizonyos ideológiai hagyaték vagy az ideológiai hagyaték bizonyos
szeletének az elhagyását jelenti akkor azt kell mondanom, hogy az
ideológiai hagyatéknak ezt az elemét készséggel elhagyjuk.
    
    - Barabás János, köszönöm szépen ezt a hosszú és kimerítő választ
és interjút. +++
    


1989. április 15., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD