 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács ülése
|
München, 1989. április 7. (SZER, Világhíradó) - A Minisztertanács
foglalkozott a népszavazás szabályozásáról szóló
törvényjavaslattal. Marosán György kormányszóvivő főleg azt látta
fontosnak közölni, hogy mi az, ami kimarad a népszavazás tárgyai
közül. Szerinte a nemzetközi gyakorlatból is kiderül, hogy a
népszavazást kizárják például egyes nemzetközi kérdésekben.
Nos, példát természetesen lehet erre is, arra is találni.
Mindenesetre az elgondolkoztató, hogy a kormány - nem első ízben -
külföldön keres alibit a saját rendeleteihez. És nem árt tudni: vég
nélkül lehetne sorolni azokat az államokat, ahol éppen hogy az
alapvető nemzetközi szerződésekben kötelező a népszavazás kiírása.
A budapesti kormány számára a nemzetközi kötelezettség az indok
arra, miért nem állítja le a bős-nagymarosi vízierőmű építését. Az
igazságügyi államtitkár viszont úgy véli: áthidaló
szövegmódosítással mégis csak mód nyílhatna a népszavazás kiírására
ebben a kérdésben is.
Most aztán végképp nem tudom, mit gondoljak. Akar a kormány
népszavazást, vagy nem akar? A közelmúltig legalább egyértelműen
tudni lehetett, hogy nem akar. Most gumiparagrafussal kívánja
áthidalni saját tehetetlenségét?
Ugyancsak a kormányszóvivő jelentette be, hogy április 25-én
megkezdik egyes szovjet alakulatok kivonását Magyarországról. Ezzel
kapcsolatos Grósz Károly mai kijelentése. Idézem:
"A magyar párt és állami vezetés mindaddig szükségesnek és
indokoltnak tartja a Varsói Szerződés létezését, amíg Európában
fennállnak a katonai, politikai szövetségi rendszerek."
A magyar pártfőtitkár mindezt Lusev hadseregtábornoknak, a Varsói
Szerződés új főparancsnokának mondta. Sajnálatos, hogy Grósz nem
tartotta fontosnak megemlíteni: a legtöbb politikai párt és
mozgalom Magyarország semlegességét követeli. Alighanem ez is olyan
nemzetközi szerződés, amiről a kormány nem akar népszavazást.
És Grósz Károly arról sem beszélt, kitől akarja megvédeni hazánkat.
A tervezett világkiállításra érkező nyugatiaktól? Avagy a nyugati
adósságok hitelezőitől?
Sajnos egyelőre úgy tűnik, Magyarországnak csak szövetségeseivel
van baja. Erdély, Bős-Nagymaros, vagy éppen a KGST példáját
sorolhatnánk.+++
1989. április 7., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|