Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Vita az SZDSZ programjáról

(Kasza László)
München, 1989. április 5. (SZER, Kommentár nélkül) - Egy héttel
ezelőtt a Szabad Demokraták Szövetségének közgyűlésén elhangzott
felszólalásokból idéztünk hármat. Ma folytatjuk az ismertetést:
Tardos Márton közgazdász, az SZDSZ gazdasági elképzeléseiről
beszél, Szabó Miklós történész arra a kérdésre keres választ:
hogyan induljon a társadalom a demokratizálódás útján, Eörsi István
író pedig azt fejti ki, mivel nem ért egyet a kidolgozott
programban.
    
    Mielőtt azonban megindítanánk a felvétel hangszalagját, felolvassuk
annak a szórólapnak a szövegét, amelyet a Republikánus Kör tagjai
osztogattak április 4-én a Felszabadulás téri tüntetésükön. Mint
jelentettük, megláncolták magukat, ezzel juttatatva kifejezésre,
hogyan értékelik a napot, április 4-ét.
    
    A szórólap szövege a következő kérdéssel kezdődik: Mit kívánunk? A
válasz: Szabad, virágzó, az európai nemzetek sorába lépő
Magyarországot. Ezután a követelés pontjai:
Először: szabad választásokat, a parlamentnek felelős kormányt,
független bíráskodást, a pártok és az állam szétválasztását.
    
    Másodszor: a szovjet csapatok távozását, teljes katonai és
politikai semlegességet, együttműködést a közép-kelet-európai
államok népeivel.
    
    Harmadszor: hátrányoktól mentes, szabadon választható alternatív
polgári szolgálatot, a Munkásőrség, az MHSZ és az Ifjúgárda
feloszlatását, polgári ítélkezést a rendőrök elkövette bűntetteknél
is.
    
    Negyedszer: lapok, könyvek, kép- és hangfelvételek szabad, engedély
nélküli készítését és terjesztését, független hírügynökségeket,
rádió- és tévéállomásokat.
    
    Ötödször: a gyülekezés, felvonulás, tüntetés és más
véleménynyilvánítás szabadságát, korlátozás nélküli egyesülési és
társulási jogokat.
    
    Hatodszor: államtól, munkaadótól és pártoktól független
érdekvédelmi és szakszervezeteket, szolidaritási és politikai
sztrájkjogot.
    
    Hetedszer: állampolgári jogon járó létminimumot, a társadalmi
minimumnál nem alacsonyabb nyugdíjat és munkanélküli segélyt,
pályakezdő hiteleket.
    
    Nyolcadszor: szabad versenyt a gazdaságban. Politikai okokból nem
korlátozott magántulajdont, esélyegyenlőséget teremtő
településfejlesztést.
    
    Kilencedszer: a környezetvédelmi, egészségügyi és oktatásügyi
intézmények tevékenysége kiemelt költségvetési támogatását,
adókedvezményét.
    
    Tizedszer: a lelkiismeret, az oktatásra nevelés, a tudományos
kutatás és művészeti kifejezés szabadsága előtti ideológiai
akadályok eltávolítását.
    
    Tizenegyedszer: a nemzeti, faji, felekezeti vagy életmódbeli
kisebbség kiemelt társadalmi és büntetőjogi védelmét, állampolgári
jogokat a menekülteknek.
    
    Tizenkettedszer: történelmi igazságtételt, a jóvátétel és a
felelősök megnevezését. Október 6-ika nemzeti gyásznap, október 23-
ika piros betűs ünneppé nyilvánítását, április 4-ikét töröljék a
nemzeti és állami ünnepek sorából.
    
    Kelt Budapesten, 1989. április 4-én.
    
    Aláírás: Republikánus Kör.
    
    Mint említettem, a felolvasott pontokat tartalmazó szórólapot
április 4-én terjesztették a Szabadság téri ellentüntetésen.
    
    És most folytatjuk, kedves hallgatóink, a Szabad Demokraták
Szövetsége március 19-én tartott közgyűlésén elhangzott
felszólalások ismertetését. Az asztalra tett program gazdasági
részét Tardos Márton közgazdász mutatta be. Hallgassanak meg
néhány részletet beszédéből:
- Hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Az előttünk lévő program
részletesen foglalkozik gazdaságunk jövőképével. Azt gondolom
azonban, hogy nemcsak a jövőkép tisztázása a feladatunk, sőt talán
nem is elsősorban az, hanem rövid távú programban kell tisztáznunk.
    
    Tudnunk kell, hogy a társadalom egyre nagyobb bizonytalanságban él.
    
    A gazdaság teljesítőképessége stagnál, a reálbérek, a nyugdíjak
reálértéke csökken. A közel 20 milliárd dolláros adósságállomány
terhei, a KGST partnerek csökkenő szállítóképessége nemcsak,
nyomasztó, hanem egy kezdeti kibontakozás kilátásait is
megkérdőjelezi. Az élet tehát felveti: az aktuális kérdésekre
világos válasz szükséges.
    
    Ma már a szkeptikus közvéleményt nemcsak arról kell meggyőznünk,
hogy a távoli jövőben a fejlett piacgazdaság nincs ellentmondásban
az egyszerű állampolgár emberi életével, hanem még inkább arról,
hogy a mára és a közvetlen holnap teendőiről is van a kormány
politikájával szemben kritikus véleményünk. Olyan átmeneti program
megvalósítását követeljük, amely megállítja az életszínvonal
csökkenését és a piaci ellátás színvonalának romlását.
    
    Ennek a programnak véleményem szerint öt alapkövetelménye van.
    
    Első: a társadalom gazdasági teljesítőképességének csökkenését, a
gazdasági pangást a pazarló gazdálkodás okozta. Az államosított
üzemekben, nagyszövetkezetekben senki sem gazdálkodik. A nagy
szervezetek tevékenységének célja az új vállalati formák bevezetése
után is gyakran az öncélú termelés, a foglalkoztatás, de nem a
hatékonyság és a nyereségesség, az eszközök hatékony felhasználása.
    
    Ebben a vonatkozásban rövid idő alatt fordulatot kell elérni. Ehhez
nem elég a parlament által elfogadott társasági törvény és a
kormány által ma javasolt átalakulási törvény.
    
    Azokat a vállalatokat, amelyek nem tudnak a rájuk bízott tőkével
arányos nyereséget termelni, azonnal át kell alakítani. A
veszteséges, tőkehozamokat biztosítani nem tudó, azaz a piacon
megélni nem tudó vállalatok átalakulására meg lehet találni a
demokratikus formákat. Kisebb önkormányzati csoportok, kft-k, rt-k
szabadon versenyhezhessenek ezekért a vállalatokért.
    
    A vállalatokat olyan új vezetésre kell bírnunk, amely képes reális
programot adni a vállalat megújulására, amely maga iránt bizalmat
tud ébreszteni, és hajlandó ígéreteit megvalósítani. És végül,
amely programjának megvalósításához képes a bankok és pénzügyi
intézmények támogatását is megszerezni.
    
    Második: meg kell erősíteni a gazdaságban a magántulajdont. A
gazdálkodás számos területén a magántulajdon már az elmúlt években
sikeres volt. A háztáji és a mezőgazdasági kisegítő gazdaságok
nélkül a magyar mezőgazdaság a lakosság élelmiszer-ellátása és az
agrárexport ma is szinte elképzelhetetlen lenne. Az ipart, a
kereskedelmet és a szolgáltatást nem lehet elképzelni a
magánszektor nélkül. A helyzettel mégsem lehetünk megelégedve.
    
    Egyrészt a magánszektor hatékonysága is alacsony, sok munkát és
kevés tőkét használ, másrészt a 80-as évek elejének gyors fejlődése
után itt is stagnálás következett be.
    
    
1987-88-ban a magántevékenység sok területen visszaesett. A magas
adóterhek és a magánszektorral szemben még mindig ellenséges
közérzet korlátozza a fejlődés lehetőségét. Ez egyrészt azért
kedvezőtlen, mert a hatékony növekedési lehetőség kihasználatlanul
maradna, másrészt azért, mert a magánszektor egyes képviselői
nemcsak az állami és szövetkezeti gazdaságok tehetetlensége, hanem
a magánvállalkozói verseny hiányában is monopol piacpozíciót
élveznek, ami indokolatlan (...) keletkezésének (...). A helyzet
szükségessé teszi, hogy egyértelművé tegyük: a Szabad Demokraták
Szövetsége, amely a vállalkozók szövetsége is, meg akarja
változtatni a helyzetet.
    
    Munkás, alkalmazotti, paraszt és nyugdíjas tagjaink érdekében is
követeljük a versenyszerű magántevékenység támogatását, az induló s
rendkívüli szigorú jövedelemhatárig ezek nyereségadójának
elengedését, továbbá annak biztosítását, hogy a magánszektor
kedvező hitelekhez juthasson.
    
    Részleteket hallottak Tardos Márton közgazdász felszólalásából.
    
    Szabó Miklós történész arról beszélt, hogy a Szabad Demokraták
Szövetségének elképzelése szerint hogyan kellene elindulnia a
társadalomnak a demokratizálódás útján anélkül, hogy káosz legyen
úrrá az országban:
- Amikor a magyar társadalom már megszerveződött demokratikus erői
a demokratikus politikai berendezkedéshez vezető utat keresik, két
tévút csábítását kell kikerülniük. Óvakodnunk kell attól az
illúziótól, hogy az előttük álló út már a kivívott győzelem útja, a
pártállam már vereséget szenvedett, és már csupán (...) való
osztozkodás (...), amelyet a magyar társadalom demokratikus erőinek
meg kell oldaniuk.
    
    Másrészt el kell kerülniük annak a magatartásnak összességét, amely
- tudomásul véve az adott politikai erőviszonyokat - hajlandó
kapitulálni az adott erőviszonyok előtt.
    
    A soron következő országgyűlési választást demokratikus
választásként akarjuk, ahol a társadalom (...) politikai erőink
nyílt versenyben összemérik erőiket. Két módon próbálhatjuk ennek
feltételeit megteremteni. Az egyik lehetőség az, hogy a társadalom
demokratikus erői tárgyalásba bocsátkoznak a jelenlegi hatalommal,
s megkísérelnek vele politikai (...), amely a demokráciára való
átmenet feltételeit meghatározza. A másik út: belemegyünk a soron
következő országgyűlési választásba, s megkíséreljük ezt megnyerni.
    
    Ha előzetes (...), akkor három megoldásban gondolkozhatunk. A
legkönnyebben elérhető megoldás, amelyet a hatalom is kínál: a
választás formális lesz, a demokratikus szervezetek előzetes
politikai megállapodás alapján kapnak bizonyos számú mandátumot.
    
    Ezt követheti az is, hogy az új kormányban énnek megfelelő
arányban, mint koalíciós partnerek (...). Ez a megoldás
nyilvánvalóan (...). A hatalom ennek a megoldásnak az esetében
(...) megnyert szervezetekkel nem a hatalmát osztaná meg, hanem
kísérletet tenne arra, hogy ezeket a szervezeteket hatalma
gyakorlásának új típusú (...) eszközeivé tegye.
    
    A tárgyalások értelme a demokratikus szervezetek szempontjából csak
az lehet: megállapodnak a szervek arra vonatkozóan, hogy a soron
következő országgyűlési választás nyílt választás legyen, ahol
lehetőség nyílik arra, hogy a megszervezetett politikai erők
egyenlő esélyekkel mérkőznek meg, és a parlamenti mandátumok
megoszlása tükrözni fogja az ország szavazati joggal bíró lakossága
véleményének valóságos megoszlását.
    
    Ezt kell követelnünk, de tudnunk kell, hogy a politikai
erőviszonyok nemigen teszik lehetővé ezt a megoldást. A hatalom nem
kényszerül ekkora engedményre. Meg kell gondolnunk, ahogy az
egyértelműen nyílt választás követelése afféle 48 legyen számunkra,
amiből nem engedünk.
    
    A köztes megoldás, afféle lengyel megoldás. A hatalom a (...)
megtartja magának (...) vagy olyan (...) a párton kívüliekkel, akik
az MSZMP által megosztott ( . . . . ) fogják képviselni, de
mandátumuk egy részét szabad versenyre (...)
{Az anyag a rossz hangminőség miatt nem leírható!) +++
    


1989. április 5., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD