Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Állóháború a tulajdon frontján

(Balajti Anna)
München, 1989. március 22. (SZER, Mérlegen) - Előző heti
műsorunkban utaltunk rá, hogy a magyar gazdaság válságból való
kilábalásának kulcskérdése: a tulajdoni átrendeződés. Említettük
azt is: valódi átalakulásra csak a demokratikus politikai
intézmények, erős pártok, szakszervezetek, lakossági
érdekképviselet, szabadon választott parlament kiépítésével, a
jelenleg még uralkodó egypárt gazdasági-politikai
hatalomvesztésével párhuzamosan lehet reményünk.
    
    A kormány reformretorikájával a lakosság, de a vállalatok is,
torkig vannak. Ám valódi változások helyett a gazdaság inkább egy
állóháborús csata térképét nyújtja. A hadvezetés már bevallja, hogy
a csata elveszett, de a párt félig vert hadai még nem látják
világosan a visszavonulás útját - győzni nem, de pusztítani még
tudnak.
    
    Ezt példázza a Budapesti Pártbizottság március 13-i ülése, mely
szerint az MSZMP fővárosi tagsága nem ért egyet a KB rövid távú
cselekvési programjának azon elképzelésével, hogy a párt vonuljon
ki a gazdálkodó egységekből, s helyette koncentráljon inkább a
választásokra való felkészülésre a lakóterületi alapszervezetekben,
ahol jelenleg a nyugdíjas elvtársak adják a döntő többséget.
    
    Bár az alapkérdés a gazdaság szekularizálása, az egypártról való
leválasztása, gyakorlatban a frontok szövevényesek. A kormány, az
ágazati minisztériumok, a nagyvállalatok, a területi pártszervek, a
szakszervezetek, a Kereskedelmi Kamara, és a többi - harcolnak
változó eséllyel a tulajdonosi jogokért, s próbálják előzmozdítani
vagy megakadályozni az ipari szerkezet olyannyira szükséges
decentralizálását.
    
    A gazdaság, a nemzeti vagyon, aminek nevében ki-ki fellép: nem
több, mint préda. Schmidt Ernő címzetes egyetemi tanár,
országgyűlési képviselő, a szombathelyi Falco Fakombinát
vezérigazgatója mondja: vegyesvállalat alakításán fáradozunk. Szó
szerint fáradozunk, mert a borzasztó állami bürokrácia megnehezíti
az életünket.
    
    Egy ilyen vegyes vállalat létrehozásakor az ember rögtön szemben
találja magát azzal a kérdéssel, hogy ki valójában a tulajdonos? A
vállalatvezető, a vállalati tanács, vagy a minisztérium? Esetleg
több minisztérium?
    
    Korábbi tárgyalásaink során még csak egy minisztérium érezte magát
tulajdonosnak - most már legalább öt-hat. A Pénzügytől a
Tervhivatalon át a Kereskedelmi Minisztériumig. Ez a helyzet a
külföldieket bizalmatlanná, bennünket pedig bizonytalanná tesz.
    
    Egységes iparpolitikai koncepciót hiányol Varga Ferenc, a pécsi
fonó-és szövőipari vállalat dunaföldvári rost- és bútor
lapgyárának vezetője is. Úgy tűnik pusztába kiáltott szava nem
régmúlt időket idéz: most hangzott el 1989. február 17-ikén.
    
    "Nálunk az a sajátságos helyzet, hogy pontosan akkor alakítanak ki
az egyik helyen trösztöt, amikor a másik helyen éppen megszüntetik.
    
    Pedig a trösztök akadályozzák a vállalatok szabadabb mozgásterét.
    
    Azt, hogy üzleti vállalkozásba kezdjenek. A dunaföldvári gyárnak
évi csaknem hárommillió forintjába kerül a tröszt fenntartása. 52
millió forintra lenne szükségünk, hogy hozzáfogjunk a műszaki
fejlesztéshez, megváltoztassuk termékeink összetételét. Ha más
szervezeti formában - például kft-ben -dolgoznánk, akkor meglenne
az 52 millió".
    
    Az állóháború kárvallottjainak panaszos kifakadásait a
végtelenségig lehetne folytatni. Berecz Frigyes ipari miniszter
meglehetősen egyedül áll elégedettséget sugárzó véleményével: "a
támogatásleépítés mellett a szerkezetátalakítás fontos jelének
tekintem az ipari termelés összetételének kedvező irányú
változását. A beruházások többsége is a progresszív ágazatokra
koncentrálódott. A gép-és vegyipar mellett ilyennek tekintjük az
energetikai szerkezetváltásban áttörést hozó Paksot is".
    
    Az ipari miniszter a paksi atomerőmű kétszer 1000 Megawattos
bővítéséről tárgyalt Moszkvában - jelentette a Magyar Rádió március
15-ikén. A beruházás jelenleg az alapozásnál tart. - Ezt érti hát
szerkezet-átalakításán ez a kormány. Csak reménykedhetünk, hogy a
demokratikus átalakítás előrehaladtával a nemzeti vagyon
elherdálását jelentő, és nemcsak az ország, de Közép-Európa
biztonságát veszélyeztető nagyberuházások leállításáról - mint a
bős-nagymarosi vízlépcső és a paksi atomerőmű - hamarosan
népszavazás dönt.
    
    A paksi fenyegetés mellett eltörpül a recski veszteséges
rézbányászat ügye. Hiszen ez csak pénzbe kerül. Az Országos Érc-és
Ásványbánya Vállalat önállósíthatná Recsket. Lenne nyugati
érdeklődő, mint vállalkozópartner. De egy az 1980-as elejéről
származó döntés szerint az ipar nem tárgyalhat mással, mint a
szovjet féllel. így hát erről - a magyar-szovjet vegyesvállalat
alapításáról - is értekezett Berecz Frigyes ipari miniszter március
15-én Moszkvában.
    
    De a minisztérium nemcsak akkor érzi magát a tulajdonosi jogok
korlátlan letéteményesének, amikor Keleten tárgyal. Szemérmesseggel
alig vádolható módon lép fel, mint a vállalatok nyugati
kiárusítója.
    
    A kérdésre - hogyan készült az eladó magyar vállalatok listája? -
az ipari miniszter így válaszol: "nem titok, hogy Grósz Károlyt,
Németh Miklóst, Medgyessy Pétert kellett elsősorban ellátnunk
külföldi tárgyalásaikhoz munícióval. Az Ipari Minisztérium szűk
vezetése mérte fel, hogy mely vállalatokat célszerű felajánlani.
    
    Addig is, amíg ez nincs precízen definiálva, a tulajdonosi jog
gyakorlója nem lehet egyetlen intézmény. Minden olyan szervnek
egyet kell érteni a vállalat eladásával, amelynek az ügyben
valamilyen érdekeltsége, szerepe van. Tehát a funcionális és
ágazati minisztériumoknak, a bankoknak és magának a vállalatnak is
-, az ő egyeztetett véleményük alapján végül is a Minisztertanács,
vagy a miniszterelnök dönthet".
    
    Kimerítő definíciója a jelenlegi államigazgatási tulajdonnak, mely
az országot a csődbe juttatta. Milyen alternatívát propagál ezzel
szemben Járay Zsigmond, a tőzsdetanács elnöke?
    
    A magyar gazdaságban az elmúlt 30-40 évben egy csomó energia gyűlt
össze - olyannyira, hogy ma már egy gazdasági csoda potenciális
állapotába kerültünk. A magyar ember jól képzett, kezdeményezőkész,
szereti megkeresni az üzletet. Ha ezeket az energiákat hagynák
felszabadulni, ha egy olyan gazdasági rendszert lehetne létrehozni,
amiben a bürokrácia, a túltengő adminisztratív apparátusok nem
fojtanák el ezeket az energiákat, akkor meggyőződésem, hogy
robbanásszerű gazdasági fejlődés bontakozhatna ki Magyarországon.
    
    A pénzt nem elvonni kell, hanem otthagyni a termelőnek - ő majd
tudja, hová kell befektetni. A vállalatok, vállalkozók,
magánszemélyek jövedelmüket egy működő értékpapír-piacon, tőzsdén
keresztül fektethetnék be. Ilyen értelemben a tőzsde a gazdasági
szerkezetváltoztatásának, korszerűsítésnek kulcsproblémája.
    
    Kialakulásának viszont alapfeltétele a tulajdonreform.
    
    A csatatér fölött reformkürtszó leng -, miközben a reform
ellenkezője történik. A kormány - a pénz stabilizálása helyett -
központilag gerjeszti az inflációt. Fokozza az adóterheket, a
termelési költségek nőnek, a kamatköltségek magasabbak, mint a
fejlesztési hitelek hozamai. Az árak növekedésével szűkül a belső
piac, az import és beruházási korlátok fékezik a hatékony
növekedést. A vállalati központok védekezésül elsősorban vidéki
ipartelepeiket szüntetik meg - egyre tovább rontva az ipar
egészségtelen területi struktúráját.
    
    A termelés szűkülésével nő a munkanélküliség - anélkül, hogy a
szerkezetváltás akárcsak elkezdődött volna. Meddig tart még ez az
állóháború?+++


1989. március 22., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD