Rendszerváltás és az MTI

	Vatrások helye: a Hold 2.
----------------------- Bukarest, 1990. október 18. (Román Rádió) - Jó 10 napja, hogy folyton érdeklődnek ismerősök és ismeretlenek: igaz-e, hogy az RMDSZ munkaerőt toboroz szakképzettet és szakképzetlent, a Dél-afrikai Köztársaság számára? Ma is befutott egy ilyen kérdés, de ezúttal Háromszékből, ahol 3 cigány férfi jelentkezett az RMDSZ megyei szervezeténél, ugyanilyen indíttatással, szinte követelve, hogy adjanak számukra útbaigazítást, mert ők biztosan tudják ezt a dél-afrikai dolgot, szeretnének sokadmagukkal jelentkezni. Világos, kedves hallgatóim, hogy rémhírről van szó, méghozzá ügyesen és rendkívül fondorlatosan terjesztett rémhírről, amely mögött valakiknek az az óhaja húzódott meg, hogy rásüssék az RMDSZ-re: támogatja a kivándorlást, vagyis bizonytalannak érzi a hazai állapotokat - tehát az emigráció híve. Önök tudják persze, hogy ez nem igaz. Az RMDSZ igenis ellenzi az emigrációt, minden erejével és képességével a hazai állapotok olyan rendezése mellett foglal állást és cselekszik, amely gátat vessen a kiáramlásnak, hiszen idehaza szükség van minden emberre, minden távozó betölthetetlen ürt hagy maga után. Hogy érdeklődők mégis vannak, arányukat tekintve túlnyomórészt nem is magyarok, azt a pillanatnyilag valóban reménytelennek tűnő helyzet magyarázza. No, de hol a rémhír forrása? Ki a rémhír terjesztője? Nyilván olyasvalaki, vagy olyasvalakik, akik szeretnék, ha a kisebbségek általában beolvadnának, vagy ha ez nem megy - és soha nem is fog menni - akkor legalább hagyják el az országot és menjenek el minél messzebbre. (folyt.) 1990. október 18., csütörtök
Vissza »

	- Vatrások helye: a Hold - 2/1. folyt.
Vonatkoztatják ezt elsősorban a legnépesebb kisebbségeree, tehát ránk magyarokra, és a cigányokra is, akik kisebbségi igényeik bejelentésével nyilván komolyan megriasztották a kisebbségek ellenfeleit. Körül kell kissé nézni a hazai társadalmi, politikai erők porondján, azonnal elénk ugrik az a szervezet, amely a kisebbségek - mindenekelőtt pedig a magyarok - jogkérdését, mitöbb egyenesen a jelenlétét érzi elviselhetetlennek. Igen, kedves hallgatóim Jól gondolták. Tényleg a Vatra Romaneascaról van szó, amely szóban és írásban, úton-útfélen, parlamentben és népgyűléseken, de főleg újságoknak nem is nevezhető szennylapokban aktív magyarűzést gyakorol. Nem kívánok most elmerülni a Vatra-ideológia elemzésében. Ehelyett lefordítanék egy nyilatkozatot, részletet egy interjúból, amely Ion Negoitescu, a kiváló román irodalmár véleményét tolmácsolja ilyen irányban, a Társadalmi Dialógus Csoport lapjának a 22-nek, október 12-ikén megjelent 39-es számában. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Vatra Romaneascaról Negoitescu az alábbi választ adta: "A Vatra Romaneasca nem csupán felette gyanús, hanem tökéletesen abszurd szervezet, mivel hogy a többséget kívánja védelmezni a jogaikat békésen igénylő kisebbségek ellen, jóllehet egy demokratikus Romániának éppen az a feladata, hogy tiszteletben tartsa és ápolja minden kisebbség jogait. Ezt a szervezetet egy ceausiszta fogantatású diverzáns szervezetnek tekintem, amelynek léte csakis a társadalmi destabilizálást szolgálja. Benne lobogtatni a magyarság kérdését akkor, amikor Erdély területi épségét és határait semmi sem fenyegeti, kimondottan erkölcstelen és hazafiatlan cselekedet, ártalmára van Románia érdekeinek belföldön és külföldön egyaránt. Kitalációra épül, még a legjobb lenne, ha ezt nem öntudatosan tenné. A gyűlölet szítása és folytonos ébrentartása véleményem szerint aljasság. Kiáltó méltánytalanság. (folyt.) 1990. október 18., csütörtök
Vissza »

	- Vatrások helye: a Hold - 2/2. folyt.
Mi, többségi románok úgy kell, hogy viselkedjünk, hogy a magyarok valóban jól, valóban otthon érezzék magukat mellettünk, közös hazánkban, ősi tájainkon, amelyek az ő ősi tájai is. Annak, hogy ki volt itt először, nincs azonnali gyakorlati jelentősége. Erdély tehát az övék is éppúgy, ahogy a miénk is. Az egyetlen különbség csak létszámunkat illetően van. Tiszteljük hozzájárulásukat, döntő részvételüket Erdély civilizációjának és történelmének alakításában. Tanuljunk tőlük, törekedjünk jobban megismerni kulturájukat, amely az egységes magyar kultúra része. És becsüljük barátságukat, amely alkothat számunkra hidat a szomszédos Magyarország felé, így Közép-Európa felé, amelynek a magyarság szerves alkotóeleme." A történelmi valóságra építő, a közös sorsot mélyen felismerő ember szavai ezek. A közös jövőre figyelmeztetve a jelenre figyelmeztet. Értsen hát belőle minden vatrás. Ha nem tetszik, talán oda kellene menniük, ahol senkinek sem árhatnak. No, nem Dél-Afrikába, mert ott esetleg négerüldözők lehetnének, hanem távolabb. Sokkal távolabb - mondjuk például: a Holdra. +++ 1990. október 18., csütörtök
Vissza »