|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. október 18. (BBC, kora reggeli híradás) - A Szovjetunióban az Ukrán Köztársaság parlamentje a folytatódó tüntetések nyomásának engedve beleegyezett számos olyan követelésbe amely növelni fogja a köztársaság függetlenségét Moszkvától. A BBC moszkvai tudósítója szerint hangos egyetértés fogadta a parlamentben annak a hírnek a megerősítését, hogy lemondott Vitalij Maszol miniszterelnök. A képviselők abba is beleegyeztek, hogy a köztársaság új alkotmányának elfogadása, valamint az ukrán parlamentbe vetett bizalom mércéjeként jövőre tartandó népszavazás előtt nem írják alá a Moszkvához fűződő kapcsolatokat rögzítő új szerződést. Ukrajna emellett olyan törvényt hoz, aminek értelmében a köztársaságban katonai szolgálatra behívottaknak ezentúl nem kell Ukrajnán kívül a szovjet hadseregben katonáskodniuk. A tiltakozó akciók melyek két héttel ezelőtt diákok éhségsztrájkjával vették kezdetüket, az elmúlt napokban átterjedtek az utcákra és azokhoz számos munkás is csatlakozott. Tudósítónk szerint amelett, hogy Ukrajna kijelentette nem fog együtt működni Gorbacsov gazdasági reformjaival, most várható, hogy a köztársaság összeütközésbe kerül majd a hivatalos szovjet honvédelmi politikával is.
Jelentések szerint rekord gabona termést értek el a Szovjetunióban, ahol különben széles körű élelmiszerhiány tapasztalható. A legfrisebb hivatalos becslések szerint az idei gabona termés mennyisége 240 millió tonna fölött van, ami magasabb a nyugati előre jelzéseknél. A BBC gazdasági tudósítója szerint ez a nagy mennyiség elegendő kell hogy legyen az egész lakosság megfelelő ellátásához. De tudósítónk szerint számos oka lehet az élelmiszerhiány fokozásának. Az idei termés nagy részét ugyanis nedves állapotban takarították be és emiatt az el fog rohadni. Továbbra sem áll rendelkezésre elég gabonatároló és nem alakítottak ki új elosztási rendszert a korábbi központi tervezésen alapuló rendszer helyébe, mely gyakorlattal időközben felhagytak a Szovjetunióban. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A jugoszláv államfő arra figyelmeztetett, hogy az ország polgárháború és szétesés felé tarthat, hacsak nem oldják meg sürgősen a kialakult alkotmányos válságot. Az államfő beszédét a belgrádi televízióban olvasták föl, miután szlovén és horvát küldöttek heves tiltakozására az államfőnek péntekre kellett halasztania fölszólalását a szövetségi Nemzetgyűlésben. Az államfő Jugoszláviának föderációként való fenntartása mellett érvelt, jóllehet ehhez hozzátette, hogy ezt valószínűleg új alkotmány keretei között kellene megoldani. Szlovénia és Horvátország a független államok lazább konföderációjára törekszik, míg Szerbia egy szorosabb, egységesebb föderációt kíván létrehozni.
Az Európa Tanács beleegyezett abba, hogy a kelet-európai országok közül elsőként Magyarországot vegye föl tagjai közé. Magyarország november 6-ikán az Európa Tanács Rómában tartandó miniszteri szintű tanácskozásán válik hivatalosan is a szervezet 24. tagjává. Erre azt követően kerül majd sor, hogy Magyarország aláírja az európai emberijogi konvenciót, ami az Európa Tanácshoz való csatlakozás előfeltétele. Négy másik kelet-európai ország a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia szintén csatlakozásra vár.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja nagy vonalakban megegyezésre jutott arról a határozati javaslattervezetről, melynek értelmében kártérítésben részesítenék mindazokat akik veszteségeket szenvedtek Kuvait iraki megszállása következtében. A Biztonsági Tanács öt tagja azt reméli, hogy sikerül kialakítani egy olyan eljárást amely biztosítja a kártérítési igények fölmérését és kielégítését. A tervezet, melyet hamarosan a Biztonsági Tanács el nem kötelezett tagjai elé terjesztenek, emellett fölszólítja Bagdadot a külföldi túszok szabadon bocsájtására, valamint arra, hogy engedélyezze a szükséges szállítmányok eljuttatását a Kuvaitban lévő külföldi diplomáciai kirendeltségekre. Ezzel egyidesűleg Irak elutasította a száműzetésbe működő kuvaiti kormány arra vonatkozó kérését, hogy Bagdad engedélyezze egészségügyi szállítmányok légi úton történő eljuttatását Kuvaitba. (folyt.)
1990. október 18., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
|
A kérést az ENSZ-en keresztül jutatták el Bagdadhoz, miután Kuvait ENSZ-nagykövete kijelentette gyógyszerek hiányában emberek halnak meg az országban.
Tutu érsek sürgette, hogy a dél-afrikai néger politikai vezetők találkozzanak annak megvitatására miként lehetne véget vetni a feketék által lakott településeken a különbőző frakciók közti erőszakcselekményeknek, melyek az elmúlt két hónapban immár 800 halálos áldozatot követeltek. A találkozót tervek szerint jövő hónapban tartanák Fokvárosban. A BBC dél-afrikai tudósítója szerint a lépés nyilvánvaló célja, hogy tárgyaló asztalhoz ültessék Nelson Mandelát és Butelezi főnököt az Inkata mozgalom vezetőjét. Tárgyalásaikat kulcsfontosságúnak ítélik meg a fekete településeken zajló erőszakcselekmények beszüntetése szempontjából.
Carlos Menem argentín elnök összetűzésnek néz elébe az ország szakszervezeteivel, miután a sztrájkjogot korlátozó új törvényt jelentett be. Illetékesek szerint a törvény kötelezni fogja a szakszervezeteket a sztrájkok késlelteésére, valamint arra, hogy a munkabeszüntetések alatt biztosítsák az elengedhetetlen közszolgáltatásokat. A kormány gazdaságpolitikáját bíráló munkásvezetők erreföl egynapos tiltakozó akciót hirdettek meg a jövő hónapra. A BBC egyik tudósítója szerint ez a szakszervezeti vezetők első kihívása Menemmel szemben, akinek elnökké választását tavaly még támogatták.
Magas beosztású amerikai és vietnámi illetékesek Washingtonban tárgyalásokat folytattak 1700 olyan amerikai katona ügyéről akik 15 esztendővel a délkelet-ázsiai háborút követően még mindig eltünt személyként tartanak nyilván. A vietnámi küldöttség élén az ország külügyminisztere állt. A tárgyalásokat követően, Bush elnök külön megbizottja közölte, hogy a felek megegyeztek a katonák sorsának földerítését célzó közös vizsgálat felgyorsításában. Az Egyesült Államok rendezni akarja az ügyet mielőtt megfontolás tárgyává teszi a normális kapcsolatok kialaklítását Vietnámmal. +++
1990. október 18., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|