|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (1. rész)
|
1990. október 3., szerda - Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság
elnöke független értelmiségiek hozzá intézett nyílt levelére
reagálva szerdán nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek a
Parlamentben. Mint ismeretes, 100 magyar értelmiségi a kereszténység
és a magyarság szellemében tiltakozott az ellen, hogy: ,,bárki
bárkit önkényes - ,,faji,, , felekezeti stb. - szempontok szerint a
nyilvánosság előtt ki akarjon rekeszteni az ország egyenrangú
állampolgárai közül,,. Kérték a Magyar Köztársaság elnökét,
nyilvánítsa ki, hogy ez az ország több csonkítást már nem tud
elviselni, és tűrhetetlen, hogy ezt most itthon kíséreljék meg.
Göncz Árpád elöljáróban leszögezte, hogy a levél végkövetkeztetéseivel teljes mértékben egyetért, majd a többi között elmondta:
- Az aláírók olyan emberek, akik az életükkel tettek tanúbizonyságot arra, hogy magyarok és a magyarság ügyét magukénak érzik, felelősen gondolkodnak róla. Nem az antiszemitizmus ellen szeretnék most szólni, mert én az egész ügyet többnek érzem. Öngyilkos jelentőségűnek tartom ezt a vitát és szimptomatikusnak a magyarságra nézve. Ez egy véres, gyilkos vita, amely azzal fenyeget, hogy a Magyar Írószövetséget szétrobbantja, a magyar értelmiséget megosztja. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak.
- A legnagyobb bajnak azt tartom, hogy amin a vita megindult az körülhatárolhatatlan valami, egy fantomkérdés. (folyt. köv.)
1990. október 3., szerda 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (2. rész)
|
A magyarság és a kereszténység önmagában is nehezen definiálható. Azt, hogy valaki magyar-e, nem az határozza meg, hogy nem az, hanem, hogy vállalja-e a sorsot.
- Én tettei, cselekedetei alapján ítélnék meg valakit, határoznám meg, hogy magyar vagy nem magyar, s nem azon az alapon, hogy honnan jött, milyen származású. Mint ahogy a kereszténységet is pozitív tartalmúnak érzem és nem kirekesztőnek: a keresztény nem az aki nem zsidó, hanem az, aki magáévá teszi és éli a kereszténység követeléseit, akiben társadalmi szolidaritás van, aki együtt tud érezni másokkal, aki közelállónak érzi magához az elesetteket, aki rá tud érezni a más fájdalmára. Mondhatnám azt is, hogy keresztény az, akiben él a személytelen, az emberiség iránti szeretet és a személyes, egyén iránti szeretet is. Mind a kettő pozitív tartalmú meghatározás, egyik sem kirekesztő. S ezért érzem a vitát nagyon veszélyesnek, mert ezekkel a fogalmakkal kirekeszt.
- A másik, amiért szimptomatikusnak és nagyon-nagyon veszélyesnek érzem ezt a vitát az, hogy körülvesznek bennünket a társadalom és mindennapjaink égető, keserves gondjai. Azok a keserves gondok, amelyeket tisztáznunk kellene, és megoldásukról kellene építő szellemű vitát folytatnunk. Például a szociális kérdésekre gondolok, arra, hogy egyik-másik etnikainak érzett kérdés milyen mértékben szociális indíttatású, és miként lehet megoldani. Ezek a problémák nagyon elmélyült és felelős elemzést követelnének. Ezeknek az elemzéseknek is az volna a céljuk, hogy megoldjuk: hogyan lehet a magyarság hálójából, a magyarság szeretetéből vagy gondoskodásából kiesett rétegeket magunkba ölelnünk ismét, és nem azt, hogy miként kéne valakivel vagy valakikkel a magyarság számát csökkenteni. (folyt. köv.)
1990. október 3., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
Göncz Árpád nyilatkozata (3. rész)
|
- Öngyilkos, önpusztító, bomlasztó, roncsoló vita tehát ez, amelynek véget kell szakítanunk. Nemcsak ennek, hanem a szellemiségnek is, amelyik hajlandó ilyen vitát indítani. Senkiről rossz szándékot nem tételezek fel. Sokkal inkább azt gondolom, hogy amit mondott, azt - indokolt vagy indokolatlan - érzelmi indulatában nem gondolta végig, nem fogalmazta meg pontosan. Egy vita alaptétele, hogy a vita tárgyát képező kérdést teljesen pontosan, definiálhatóan fogalmazzuk meg, mert akkor definiálható választ lehet rá adni. Ha ez nem történik meg, akkor a válasz parttalanná válik, érzelmeket kavar, és az érzelmek - amúgy is indulatoktól túlhabzó életünkben túl nagy visszhangot keltenek, hullámokat vernek.
Göncz Árpád végezetül újságírói kérdésre válaszolva kifejtette:
Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, így nekem is - mint magyar állampolgárnak, sőt első számú magyar állampolgárnak nem elkülönítve egymástól e kettőt - jogom van a magam véleményét hallatni, és szeretném, hogy jószándékomat senki se vonja kétségbe. (MTI)
1990. október 3., szerda 17:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|