Rendszerváltás és az MTI

	Rácz Sándor a kisgazdák főpolgármester jelöltje (1.rész)
1990. augusztus 30., csütörtök - Rácz Sándort, az 1956-os forradalom egyik kiemelkedő munkásvezetőjét, a Nagybudapesti Munkástanács egykori elnökét jelöli Budapest főpolgármesteri tisztére a Független Kisgazdapárt. Az önkormányzati választásokon a kisgazdák fővárosi listáját vezető politikus csütörtökön mutatkozott be a sajtó képviselőinek a párt kampány nyitó tájékoztatóján. A főpolgármesteri poszt reménybeli várományosának életútját méltatva, egyben jelölését indokolva Torgyán József a kisgazdák nagybudapesti szervezetének elnöke hangoztatta: Rácz Sándor 1956 óta töretlenül bizonyította magyarságát, hűségét az általa képviselt eszméhez. A kisgazda-munkás frigy megkötését azonban főként az motiválta, hogy a párt szeretné a munkásság minél sélesebb réteit bevonni a politizálsába;,,az eddig mozdulatlan munkástömeget mozgásba hozni, s a nemzet érdekében felhasználni,,. Ugyancsak a kisgazdák budapesti tömegbázisának szélesítését szolgálja az a ,,szövetség,,, amelyet Balogh Árpáddal, a Nemzet Szegényei Frontjának elnökével kötöttek. A hajléktalan magyarok ügyét felkaroló frontelnök immár hosszú évek óta fáradozik a tanyasi kibucmozgalom megindításán. Egyik legutóbbi, nagy visszhangot kiváltó akciója volt a hajléktalanok Déli Pályaudvari területfoglaló demonstrációjának megszervezése. Az elesettek ügye - néhány kisebb intézkedés ellenére - akkor elbukott, mivel a hatóságok ,,,egész hadosztályt,, szerveztek, hogy Balogh Árpádot elszakítsák híveitől. A sok esetben a nyomor szintjére jutott hajléktalanok, kisnyugdíjasok ügyét képviselő front kiáll a kisgazdák mellett, s határozottan követeli a jogtalanul szerzett vagyonok elvonását, a bűnösök felelelősségrevonását. Balogh Árpád szerint ez annál is inkább jogos kívánság, mivel ma Magyarországon három millió éhező ember van, s velük szemben áll a gazdagoknak az a mintegy százezres rétege, amely ,,Kádár vörös hordáihoz tartozott,,, s hajléktalanná, éhezővé tette az embereket. Az MTI munkatársának kérdésére a frontelnök elmondta, hogy - bár felajánlották neki - nem indul az önkormányzati választásokon, mert lekötik az ,,Otthonteremtő Tanya,, alapítvány szervezési munkái. Az MTI munkatársa Rácz Sándortól azt tudakolta: miként lehet összeegyeztetni a magántulajdon szentségét hirdető kisgazdaprogramot a milliós nagyüzemi munkásság érdekeivel. A főpolgármestert-jelölt credója szerint az állami tulajdonú vállalatok leépítésekor elsősorban a munkásokat kell tulajdonhoz juttatni, s csak másodsorban lehet a külföldi tőke igényeit figyelembe venni. (folyt.köv.) 1990. augusztus 30., csütörtök 14:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Rácz Sándor a kisgazdák főpolgármester jelöltje (2.rész)
E tulajdonlási koncepcióban közel áll felfogása a kisgazdákéhoz. A sajtótéjékoztatón ismertették a Független Kisgazdapárt fővárosi választási programját is. A programfüzet igazi rendszerváltást szorgalmazó bevezetője hangoztatja: ,,az ország lakossága lélegzetvisszafojtva várja, hogy az új kormány leállítsa a pártállam által bevezetett inflációgerjesztő gazdaságpolitikát, megállítsa a napról-napra történő áremelkedéseket, felszámolja az áremelkedést okozó lánckereskedelmet, megszűntesse a felesleges és bürokratikus állami hivatalokat...Mindaddíg, amíg létrejön a tényleges piacgazdaság, szükséges a még megmaradó állami szektor gazdálkodásának megfegyelmezése. Állami hivatalnokok nem rendelkezhetnek a közösség pénzével, mintha az a sajátjuk lenne. Azoktól, akik az országot a tönk szélére taszították, meg kell szabadulnunk. Így azokat a vezetőket, akiknek a kinevezéséhez a kommunista párt jóváhagyására volt szükség, azonnal nyugdíjba kell küldeni, szolgálati időtől függetlenül, a törvényes magyar minimális nyugdíj élvezetével.,, A lakásínség 10 éven belüli felszámolását, a leromlott budapesti lakásállomány 10-15 éven belüli felújítását, a nyugdíjasok helyzetének javítását, a tulajdonuktól megfosztottak rehabilitálását, a magánvállalkozások támogatását, a munkanélküliség növekedésének lassítását, a helyi és központi adóreformot ígérő program egyik perspektivikus pénzügyi forrásaként említette Torgyán József a délkelet-ázsiai tőke bevonását a magyar gazdaságba. Elmondása szerint például Tajvan 16 milliárd dollár befektetését fontolgatja a közép-európai régióba. (Erről közelmúltban tett tajvani látogatásán tájékoztatták.) Hasonló érdeklődés tapasztalható hongkongi és amerikai üzleti körök részéről is. Az MTI munkatársának kérdésére a politikus úgy vélekedett, hogy eddig azért nem jelentkezett ilyen óriási mértékben a külföldi tőke, mert Magyarországon lassan halad a rendszerváltás. A maga részéről - fűzte hozzá Torgyán - ezért szorgalmazza a legradikálisabb formában a rendszerváltás megvalósítását, vállalva a személyét ért sértéseket is. (MTI) 1990. augusztus 30., csütörtök 14:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »