Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése - miniszterjelöltek meghallgatása (1. rész)
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfőn három miniszterjelöltet - Nagy Ferenc földművelésügyi, Gerbovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési - hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyugdíjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag rehabilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, kisemmizett parasztságot. Nem új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításáról. Ez azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek tovább gazdálkodhatnak, ám a földekért ezután - amennyiben a tulajdonos bérbeadja - bérleti díjat kell fizetni. A program megvalósítása során a fokozatosságra és a teljes önkéntességre törekednek. Véleménye szerint nem marad parlagon föld, mivel a szabadon maradt földek az önkormányzatok tulajdonába kerülnek. Számos, a felvázolt rendszerben alapvetően kételkedő kérdés hangzott el a bizottsági ülésen, amelyre a képviselők érdemi választ nem kaptak. Palotás János, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, a VOSZ elnöke egyenesen agyrémnek minősítette a programot. Véleménye szerint ilyen alapon nemcsak a paraszti tulajdont, hanem az eredeti polgári tulajdont is helyre kellene állítani, mi lesz akkor az államosított bérházakkal, műhelyekkel, gyárakkal. Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője szerint a kisgazdapárti földprogram valamennyi párt elképzelésétől távol áll. Az MDF programja sokkal közelebb van e tekintetben az SZDSZ-hez, mint a kisgazdákéhoz. Hogyan fog működni ilyen körülmények között a koalíció? - tette fel a kérdést a képviselő, amire a miniszterjelölttől nem kapott érdemi választ. A bizottság ezután Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszterjelöltet hallgatta meg. Gerbovits Jenő, aki a Kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak a földet kell visszaadni a parasztoknak, hanem a gyárat, a bérházat, a különböző üzleteket az eredeti tulajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye, a Kisgazdapárt földprogramját viszont mindenképpen következetesen végig akarja vinni. Véleménye szerint ugyanis attól kell félni hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a parasztok hozzájuthatnak földjeikhez. Az állami támogatás megszűnésével a jelenlegi vagyonmentés következtében a gazdaságok mind nagyobb része ellehetetlenül. (folyt.köv.) 1990. május 21., hétfő 14:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése - miniszterjelöltek meghallgatása (2. rész)
Bár tárca nélküli miniszterként fog - a tervek szerint - tevékenykedni, a földtulajdonnal kapcsolatos problémák megoldására, a jogi rendezésre mindenképpen egy programiroda létrehozását tartja szükségesnek. A képviselők megkérdezték, mit tart a programiroda alapvető feladatának; az igazságkeresést vagy a mezőgazdaság hatékonyságának javítását. A miniszterjelölt úgy vélekedett, hogy mindkettő egyaránt fontos. Olyan kérdés is elhangzott: vajon hány ügyet kell a jövőben felülvizsgálni, tisztában vannak-e azzal, hogy a szükséges iratok nagy része már nincs meg, mikorra végezhető el ez a nagy munka? A miniszterjelölt annyit közölt: minderről még nem rendelkeznek adatokkal, a felülvizsgálathoz egy biztos támpontot tud ajánlani: a becsületet. A képviselői felvetések között elhangzott az is, hogy a falu lakossága alapvetően kicserélődött az elmúlt 40 év során. A lakosság kétharmada korábban sem rendelkezett tulajdonnal. Vajon nem okoz-e politikai feszültséget a Kisgazdapárt által tervezett alapvető tulajdonjogi változás? A kérdésre a miniszterjelölt annyit mondott, hogy a parasztok, a korábbi földtulajdonosok 40 évig vártak az igazságtevésre. Nem tehetik meg, hogy ezt a lehetőséget most elmulasszák. Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselő véleménynek is beillő kérdést fogalmazott meg. Szerinte nemcsak egyféle igazság van, az okozott kárt a római jog szerint annak kell megtéríteni, aki a károkozással hibáztatható. A jelenlegi helyzetben azonban úgy néz ki, hogy a 20-30 évesek fogják megfizetni az igazságtevés árát. A miniszterjelölt úgy válaszolt: ha a Kisgazdapárt nem tudja keresztülvinni a földtulajdonnal kapcsolatos elképzeléseit, az jelentős társadalmi feszültséget okoz Magyarországon. (folyt. köv.) 1990. május 21., hétfő 15:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülése - miniszterjelöltek meghallgatása (3. rész)
Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszterjelölt magáról annyit mondott el, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, évekig a MÁV-nál dolgozott, jelenleg pedig a Győr-Sopron Ebenfurti Vasutnál lát el vezetői teendőket. A közlekedés és a hírközlés jelenlegi helyzetét váláságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számottevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye szerint összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti-közúti légiközlekedésben, valamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi tőke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség van az érvényben lévő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára is. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy tervezi a közlekedési koncepció felülvizsgálatát, az új elképzelést egy éven belül terjeszti a Parlament elé. Szükség van a MÁV átszervezésére is, a Magyar Államvasutaknál 130 ezren dolgoznak, a létszám mintegy 20-30 százaléka felesleges. A hírközléssel korszerűsítésével kapcsolatban elmondta, hogy jónak tartja a már megkezdett tíz éves fejlesztési programot, amely 400 milliárd forintot irányoz elő erre a célra. Véleménye szerint ezt a programot csak kis mértékben kell átalakítani. A hazai ipar a program megvalósításába jelenleg csak részben tud bekapcsolódni, elsősorban a fejlett technikát gyártó külföldi cégektől kívánják megvásárolni a szükséges berendezéseket. A későbbiekben a magyar ipar mind több területen versenyképessé válik, nagyobb részt vállalhat a hírközlés korszerűsítésében. A világkiállítással kapcsolatban a miniszterjelölt úgy foglalt állást: alaposan meg kell vizsgálni, hogyan lehet finanszírozni ezt a jelentős rendezvényt. Véleménye szerint az ország legnagyobb pártjainak közösen kell megállapodni abban, hogy Magyarország mekkora részt vállalhat a világkiállítás megrendezésében. Valószínűleg egy szolid, nem hivalkodó, a bécsi főprogramot kiegészítő mellék-világkiállítás szervezésére mindenképpen vállalkozhat az ország. Kedden délelőtt további miniszterjelöltek meghallgatásával folytatja ülését a Gazdasági Bizottság. (MTI) 1990. május 21., hétfő 17:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »