Rendszerváltás és az MTI

	- Az UNESCO párizsi értekezlete - 1. folyt.
És ha nem is íly kiélesedő hivatkozással, de közelítő jelleggel hasonló panaszlistából állt a kétnapos ülésszak java része. Mert minden keleti delegációnak volt országonként eltérő, de összesítve inkább egybevágó keserve a független sajtó anyagi, pszichológiai és politikai gondjairól, nehézségeiről. Elévült, ócska felszerelés, a szerkesztőségekben néha az irógép, a telefon, a magnetofon is hiánycikk. Múlt századi állapotok uralkodnak a nyomdákban. Nincsen papír - mert kevés az országban is - és mert a változatlan hatalom az elosztásnak a bírája. A terjesztést a szintén kézben tartott Posta besegítésével a régi rend emberei gátolják. Az önfinanszírozásnak korlátoltak a határai, krajcár a lakosság zsebében és nincsen elegendő reklám, hirdetés, amíg nincsen szabadpiac. Kitől? Mire is? Nehéz független újságíró szövetséget alakítani. Még nehezebb szerepelni olyan fórumon, főként a tévében, rádióban, ahol a kormányellenőrzés és a kézi vezérlés a történelmi változásokkal sem módosult kellőképpen. Jómagunk is jó két napig sorolhatnánk, de maradjon itt mutatóba csak egy-egy panasz még: Gyárfás Tamás-é például: függetlenek volnánk bár, de még mindig a kormány ellenőriz minket. A nyomdai tervezés és a terjesztés még mindig a régi kormányzat monopóliuma - így Bába Iván. Avagy Zétényi Lili önérzékenységbe is vágó panaszával: 40 év kötelező hazudozása után nekünk is meg kell tanulnunk az igazmondás, a kölcsönös türelem és a civil kurázsi új nyelvezetét. (folyt.) 1990. március 1., csütörtök
Vissza »

	UNESCO-értekezlet - magyar sajtógondok
-------------------------------------- München, 1990. március 1. (SZER, Világhíradó) - Az, hogy a sajtószabadság meghirdetése és megvalósítása két különböző dolog, többször elhangzott az UNESCO most befejeződött kétnapos párizsi értekezletén is. Erről és több más, e fórumon vázolt, megvitatott problémáról szól Albert Pál némi egyéni, személyes meglátással és kommentárral fűszerezett helyszíni tudósítása: - A Nyugat hogyan támogathatná a Közép- és Kelet-Európával életre kelő új sajtót, ha elvégre a szabad, független és változatos médiák szolgáltatják azt a érhálózatot, melyen át terjed szét a demokrácia. Ezzel a szép kérdéssel és felhívással invitálta a párizsi UNESCO elnöke, Frederico Mayor kétnapos - keddi-szerdai - konferenciára a nyugat-európai, amerikai és kanadai, illetve a kelet-európai és szovjet sajtóorgánumok és egyéb médiák képviselőit, munkatársait. Köztük változatos összetételű magyar delegációt is, hivatalosabb, ellenzékibb, vagy nehezen definiálható személyekkel. Például a mosolygó filoszból lett harcos demokrata Bába Ivánnal a Dátumtól, a csipősen jó tollú Zétényi Lilivel a Világtól, a független tévéadótól, a Nap Tv-től Gyárfás Tamással, avagy a felismerhetetlen feladatú Reformtól Tőke Lászlóval. Hatan jöttek magyarok, hasonló létszámmal egyéb közép- és kelet-európaiak. A találkozó egyetlen szépséghibájaként - kiutazó vízum hiányában - viszont nem érkezett meg a moszkvai ellenzéki kiadvány, a beszédes című Glasztnyoszty szerkesztője, Szergej Grigorijan, akinek példája - de a konferenciához intézett levele is - igazolta, hogy a keleti térségben a független újságírásnak máig sem oly rózsás a helyzete, mint a hivatalos brossúrákban. (folyt.) 1990. március 1., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »