|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése
|
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi megváltoztatását. A javaslat szerint a tsz-ek évente a tulajdonukban lévő termőföldek mindössze egy százalékát idegeníthetik el. Ez a számítások szerint tsz-enként 27 hektárt jelent. Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék, amelyek kétségkívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak. A vitában hevesen összecsaptak a különböző vélemények, de végül is csak az elnök, Cselőtei László szavazott a képviselőnő javaslata mellett, a bizottság 14 tagja a miniszteri indítványt fogadta el. (MTI)
1990. február 20., kedd 12:39
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés
mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a
földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter
Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A
miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron
aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi
megváltoztatását. Az egyik nyugtalanító hír az újkigyósi tsz-ről
érkezett, ahol 2400 hektárnyi területet akart a termelőszövetkezet
szétosztani 600 tagja és alkalmazottja között, földterületenként
tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos
értéke ugyanennek a földnek 150-200 ezer forint körül mozog. Még
ennél is olcsóbban akarták vesztegetni a jánoshalmai Jókai Tsz közös
tulajdonban lévő földjeit. Az újkígyósi akciót végülis hatályon
kívül helyezte a Békés megyei ügyészség, ám, s ez egyáltalán nem
megnyugtató, ennek oka nem az eljárás jogtalansága volt, hanem
ügyrendi hiba, nevezetesen: a tsz nem módosította az alapszabályát.
A miniszter úgy vélte, a földek ilyesfajta ,,nevesítésével,, nem
lehet egyetérteni, csak az egykori tulajdonosok dönthetnek ebben a
kérdésben. A káros folyamat megakadályozására törvénymódosító
javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a tsz-ek évente a
tulajdonukban lévő termőföldeknek mindössze egy százalékát
idegeníthetik el. Ez számítások szerint tsz-enként átlagosan 27
hektárt jelent.
Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket értékesíthessék, amelyek kétség kívül tulajdonukban vannak, tehát azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak, s amelyeket nem ingyenesen kaptak az államtól. A vitában hevesen összecsaptak a különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a földkérdés feszegetése pusztán a választási hadjárat része. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun) egyetértett a földforgalmazás befagyasztásával, de annak a véleménynek adott hangot, hogy a tsz-ek által megvásárolt földek eladását ne korlátozzák. Márton János (országos lista) javasolta: hozzanak létre földügyi bizottságokat, amelyekben a szövetkezeti tagokon kívül képviseltetnék magukat a község különböző érdekcsoportjai, politikai szervezetei is. (folyt.köv.)
1990. február 20., kedd 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (2. rész)
|
Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára azt kifogásolta, hogy a kormány nem keresi a kapcsolatot az érdekképviseleti szervekkel. Nem tartotta elfogadhatónak, hogy az eredeti tulajdonosok rendelkezzenek a földjükkel, véleménye szerint ez anarchiához vezet. Volt olyan képviselő, aki egyetértett a miniszter javaslatával, mondván: ez jó kompromisszum, ugyanis nem idéz elő alapvető változást a jelenlegi helyzetben, ugyanakkor lehetőséget is ad bizonyos mértékű ,,földmozgásra,,. Solymosi József (Tolna megye) úgy vélte, ez a parlament ne foglalkozzon a földtörvénnyel, azt mindenképpen hagyják a következő országgyűlésre.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt képviseletében kért szót, s bejelentette, hogy a párt egyetért Vassné Nyéki Ilona javaslatával, s támogatja is azt. Az FKgP szerint a jelenlegi társadalmi helyzetben, a választások előtt semmiképpen sem lehet új földtörvényt alkotni, az egyetlen jó megoldás tehát a földforgalmazás felfüggesztése.
A vita végén Cselőtei László, a bizottság elnöke szavazásra tette fel a kérdést. A bizottsági tagok közül 14-en támogatták a miniszteri indítványt, Vassné Nyéki Ilona javaslata csak egy támogató szavazatot kapott.
Ezt követően a bizottság önálló képviselői indítványokkal és interpellációkkal foglalkozott. Márton János önálló indítványáról, mely az állami vállalatok kezelésében lévő belterületi földingatlanok tulajdonának rendezését szorgalmazta, a képviselők úgy döntöttek, hogy ezt az önkormányzati törvénnyel és a tulajdonreformmal egyidejűleg tűzik napirendre. Foglalkozott a bizottság Kovács András (Heves m.) interpellációjával is, amely a hazai termelésű cukorrépa jugoszláviai feldolgozásának problémáit feszegette. A képviselők egyetértettek a pénzügyi tárca indokaival, amelyet Nagy István pénzügyminiszter-helyettes adott elő, s nem támogatták interpelláló társukat. Biacs Péter (Budapest) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvény módosítását indítványozta, ehhez a bizottság teljes egyetértését adta. Técsy László (Szabolcs-Szatmár-Bereg) és Eleki János (Békés megye) közösen indítványozták, hogy módosítsák a személyi jövedelemadó egyik pontját, amely hátrányosan érinti a nyugdíjasokat. A testület végül úgy foglalt állást, hogy csak a fogalmazás pontatlan, így nem érdemi, hanem pusztán szövegezési módosítást terjesztenek a parlament elé. (MTI)
1990. február 20., kedd 16:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|