Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (1. rész) (OS)


1990. február 2., péntek - Az ország 1989. évi társadalmi és
politikai életét nagy változások, messzire ható események
jellemezték. Ezek közé tartoztak a különböző politikai irányzatok,
társadalmi szervezetek közötti egyeztető tárgyalások, az alkotmány
módosítása, és annak alapján a Magyar Köztársaság kikiáltása. Az
országgyűlés helyreállította az egyesülési és gyülekezési
szabadságot, elfogadta a sztrájktörvényt, párttörvényt alkotott,
feloszlatta a munkásőrséget. A Kormány liberalizálta a sajtójogot.
Megszüntették a magyar-osztrák határon a műszaki zárat, megkezdődött
a szovjet csapatok kivonása az országból. Folytatódott a hazatérni
nem kívánó külföldi állampolgárok Magyarországra történő beáramlása.
Helyzetük rendezését segítette az ENSZ Menekültügyi Egyezményhez
való csatlakozásunk. November 26-án népszavazást tartottak, amelyen
a választásra jogosult állampolgárok 58 százaléka, 4 541 077 fő vett
részt. Új pártok, mozgalmak, ifjúsági és érdekképviseleti szervek
alakultak. 1990. január végéig közel 50 politikai párt jelezte
megalakulását és kérte bejegyzését.

     Népesedés, foglalkoztatottság


    A népszámlálás, amelyből az ország 1990. január 1-i
népességszáma pontosan megállapítható, befejezéséhez közeledik.
1989-ben a népesedési folyamatok fő jellemzői hasonlóak voltak az
előző évihez: a természetes népmozgalom folytán csökkent, több mint
20 ezerrel a népességszám, az úgynevezett külső vándorlás nyomán
nőtt.

    1989-ben 121 ezer élveszületés volt, 3700-zal kevesebb, mint az
előző évben. A születési arányszám előző években tapasztalt csökkenő
tendenciája folytatódott: 1987-ben 11,9, 1988-ban 11,7, 1989-ben
11,4 élveszületés jutott 1000 lakosra.

    A múlt évben 141 ezren haltak meg, 1000-rel többen, mint
1988-ban. A halálozási arányszám változatlanul magas, 13,3 ezrelék.
Ennek oka egyrészt a népesség öregedése, másrészt az egészségi
állapot romlása, amely miatt a fiatalabb korosztályokban is nő a
halandóság. A halálozásban továbbra is a keringési rendszer
betegségei, a daganatos megbetegedések miatti és az erőszakos úton
(baleset, öngyilkosság, stb.) bekövetkezett halálozások száma magas.
E három csoportba tartozó halálozások az összes haláleset körülbelül
85 százalékát teszik ki. A csecsemőhalandóság korábbi években
tapasztalt lassú csökkenése megállt, az ezer élveszülöttre jutó egy
éven aluli meghaltak száma 16. (folyt. köv.)



1990. február 2., péntek 15:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (2. rész) (OS)


1989-ben a népesség gazdasági aktivitása lényegében nem
változott: az aktív keresők száma 1990 elején mintegy 4,8 millió fő
volt, a lakosság 45,4 százaléka. Tovább nőtt az aktív keresők aránya
a nem anyagi ágakban. A nagy vállalatoknál kevesebben, a
kisszervezeteknél, a magán kisiparban és kiskereskedelemben többen
dolgoztak, mint az előző évben.

    A munkaerő-kínálat az előző évihez képest némileg növekedett,
mivel megjelentek a munkaerőpiacon az 1970-es évek első nagylétszámú
évjárataiba tartozó fiatalok, továbbá a hazánkba letelepedés
céljából érkezett külföldiek is egyre nagyobb arányban kívántak
elhelyezkedni. Növelte a kínálatot a struktúraváltással, illetve
egyes gazdasági szervezetek gazdaságtalan működés miatti részleges
vagy teljes megszűnésével felszabaduló munkaerő is. A közvetítő
szerveknél nyilvántartott álláskeresők száma 1989. III. negyedévében
mintegy 22 ezer fő volt, másfélszer annyi, mint egy évvel azelőtt.
Az állás-kínálat összességében ennél nagyobb, egy állást kereső
személyre átlagosan 2-3 üres munkahely jutott. A feszültségeket a
kereslet és a kínálat közötti szakmai és területi eltérések okozták.
Elsősorban a szakképzetlen, alacsonyan iskolázott fizikai dolgozók
elhelyezkedése ütközött nehézségekbe, de az utóbbi hónapokban
romlott a szellemi foglalkozásúak elhelyezkedési lehetősége is. 1989
elején életbe lépett a munkanélküli segélyezés rendszere. Januártól
novemberig csaknem 10 ezer fő részesült segélyben. A segélyezés
átlagos időtartama 106 nap, az egy hónapra számított segély átlagos
összege 4200-4300 forint volt.



     Gazdasági élet


    1989-ben a gazdaság egyensúlyi helyzete kedvezőtlenül alakult,
széles körben jelentkeztek pénzügyi feszültségek. Konvertibilis
devizában a folyó fizetési mérleg hiánya 1,4 milliárd dollár volt,
mintegy 600 millió dollárral több az 1988. évinél. A nettó
konvertibilis adósságállomány év végi összege 15 milliárd dollárra
nőtt. Rubelelszámolásokban a folyó fizetési mérlegben 1,6 milliárd
rubel aktívum képződött, a nettó követelésállomány év végi összege
1,7 milliárd rubel volt.

    Az állami költségvetés hiánya a megvalósított takarékossági
intézkedések, köztük a támogatások csökkentése ellenére, előzetes
adatok szerint 53-54 milliárd forint lett. A kialakult hiány nagyobb
annál az összegnél, amit év közben a pénzügyi feszültségek enyhítése
érdekében elfogadhatónak ítéltek. (folyt.köv)



1990. február 2., péntek 15:47


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (3. rész) (OS)


A túllépés főbb okai: a költségvetés adósságát terhelő kamatok 1989.
évi teljes összegét, és az előző évről áthúzódó részét is 1989-ben
számolták el; nőttek a kedvezményes lakáshitelekkel kapcsolatos
költségvetési terhek; bizonyos vállalati támogatások a vártnál
lassabban csökkentek. A lakáshitelekkel kapcsolatos költségvetési
kiadásokat elsősorban az év végi tömeges hitelvisszafizetés
kedvezményeivel összefüggő költségvetési teher növelte. A
költségvetés nagy hiányának meghitelezésére, valamint az Állami
Fejlesztési Intézet részére a jegybank belföldre kihelyezett
hiteleinek igen nagy részét, közel négyötödét fordította.

    A kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek által a
vállalatoknak nyújtott hitelállomány 17 százalékkal, mintegy 450
milliárd forintra nőtt. A vállalatok pénzügyi helyzetének
alakulásában eltérő folyamatok voltak megfigyelhetők. A gazdálkodók
széles körében a likviditási helyzet - összefüggésben a termelői
áremelkedés és a cserearány-javulás miatti nyereség növekedéssel -
kedvezőbbé vált. Ugyanakkor az év folyamán a fizetési helyzet
fokozódó romlása következett be a vállalatok másik, egyre szélesedő
körében. A fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízások,
a sorbanállások összege a múlt év végén 100 milliárd forint fölé
emelkedett, ami a vállalati betétek körülbelül 60 százalékának felel
meg. A sorbanálló vállalatok főként a gép- és könnyűiparból,
valamint a kereskedelemből kerültek ki.

    A gazdaság teljesítményét kifejező bruttó hazai termék (GDP) -
előzetes, becsült adatok szerint - 1-2 százalékkal csökkent. A
mérséklődéshez mind a csökkenő kereslet, mind az igényekhez való
alkalmazkodás hiánya, mind pedig egyes termelési tényezők
elégtelensége hozzájárult. A megtermelt összes jövedelem előző
évinél kisebb hányada került belföldi felhasználásra. A lakosság
fogyasztása nagyjából annyi, a közösségi fogyasztás lényegesen
kevesebb volt, mint 1988-ban, a beruházások összességében
csökkentek. Az árukivitel az előző évihez hasonló nagyságú, a
behozatal annál valamivel nagyobb volt. A cserearányok javultak.
Ezzel függ össze, hogy 1989 évben a külkereskedelmi áruforgalom és
szolgáltatások kiviteli többlete folyó áron számolva meghaladta az
55 milliárd forintot, ami 16-18 milliárd forinttal több az előző
évinél. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 15:50


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (4. rész) (OS)


1989-ben az ipari szervezetek teljesítményének mintegy 95
százalékát kitevő vállalatok és szövetkezetek ipari termelése és
értékesítése több mint 3 százalékkal elmaradt az előző évitől. A
gyors ütemben szaporodó ipari kisszervezetek teljesítménye
jelentősen fokozódott, de ez csak részben ellensúlyozta a nagyobb
vállalatok termelésének csökkenését. A mérséklődés a belföldi
eladásokat és a rubelelszámolású exportot jellemezte, a
konvertibilis elszámolású kivitel bővült. A feldolgozó ipar
termelése 3,7 százalékkal csökkent. E körön belül legnagyobb volt a
termelés-visszaesés a könnyűiparban, ahol 6,6 százalékkal termeltek
kevesebbet, mint 1988-ban. A gépipar és a vegyipar termelése közel 4
százalékkal, az élelmiszeriparé csaknem 1 százalékkal csökkent.
Kevesebbet termelt az előző évinél az alapanyag-, valamint az
energiatermelő szektor is, 3,6, illetve 2,2 százalékkal.

    Az ipari termékek rubelelszámolású exportja 6-7 százalékkal
csökkent, konvertibilis viszonylatú exportja 6-7 százalékkal
emelkedett. Utóbbin belül a kohászati termékek kivitele - a kedvező
áralakuláshoz igazodva - az elmúlt évben is jelentősen nőtt.
Számottevően bővült a vegyipari és az élelmiszeripari termékek
exportja, míg könnyűipari termékekből szerény mértékben emelkedett a
kivitel. Gépipari termékekből kevesebbet exportáltak, mint az előző
évben. Az ipar belföldi célú értékesítése 4,5 százalékkal csökkent,
ezen belül a nagy- és kiskereskedelem számára 5,3 százalékkal
értékesítettek kevesebb árut az ipari szervezetek, mint egy évvel
azelőtt.

    Az országos építési-szerelési tevékenység volumene az 1988. évi
csökkenés után 1989-ben kismértékben növekedett. Ezen belül a
kivitelező építőipar termelése - főként a kisszervezetek gyors
fejlődése következtében - körülbelül 2 százalékkal bővült. Az
építési-szerelési munkákon belül tovább emelkedett a fenntartási
tevékenység aránya 1989-ben 30 százalék körüli. A kivitelező
építőipari szervezetek által átadott építmények száma 1989-ben az
előző évinek mintegy háromnegyedét tette ki, ugyanakkor a
kivitelezés alatt álló építmények száma és értéke az előző évit
jelentősen meghaladta. A kivitelező építőipari szervezetek export
munkákat az előző évinél nagyobb arányban végeztek. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 15:53


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (5. rész) (OS)


A mezőgazdasági termékek bruttó termelése a növénytermesztésben
és az állattenyésztésben egyaránt mintegy 2 százalékkal csökkent. A
növénytermelésen belül nőtt a gabonafélék és az ipari növények
termelése és valamelyest a szálas- és tömegtakarmányoké. Gabonából
15 millió tonna termett, az előző évinél 2 százalékkal több. A
terméstöbblet a hozamok - főként a kukorica és az árpa
termésátlagának - emelkedéséből adódott. A gabonafélék vetésterülete
összességében 35 ezer hektárral csökkent. A cukorrépa termés 17
százalékkal nőtt, a napraforgómag termés kismértékben csökkent.
Csaknem valamennyi zöldségféle termésmennyisége elmaradt az előző
évitől, kevesebb lett a gyümölcs, valamint a szőlő- és bortermés is.
Az év folyamán az állatállomány számottevően csökkent. Az év végén
7,66 millió sertést, 1,6 millió szarvasmarhát tartottak a
gazdaságok, 8, illetve 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel
korábban. A vágóállattermelés 2 százalékkal csökkent, amiben a
vágóbaromfi termelés 10 százalékos visszaesése volt a meghatározó.

    A közlekedési vállalatok és szövetkezetek áruszállítási
teljesítménye - árutonnakilométer alapján - 2,5 százalékkal elmaradt
az előző évitől. A szállítási igények mérséklődése elsősorban a
belföldi szállításoknál jelentkezett, a nemzetközi szállításoknál
kissé nőtt a teljesítmény. A távolsági személyszállításban az
utaskilométer-teljesítmény 1 százalékkal emelkedett úgy, hogy a
vasúti közlekedés igénybevétele nagyobb, a közúti közlekedésé kisebb
lett. A helyi tömegközlekedés utaskilométer-teljesítménye 5
százalékkal csökkent.

    A belföldi értékesítési árszínvonal az iparban 13,4 százalékkal
emelkedett. Ezen belül az alapanyagtermelő ágazatok 20,1 százalékkal
értékesítették drágábban termékeiket, mint 1988-ban. A feldolgozó
iparban 15,6 százalékos, az energetikai szektorban 4,6 százalékos
árszínvonal-emelkedés következett be. Az iparban felhasznált anyagok
árszínvonala a belföldi értékesítési árakhoz közelesően, 13
százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban az árszínvonal
mintegy 9 százalékkal haladta meg az előző évit. Az átlagosnál
valamivel nagyobb volt az áremelkedés a mélyépítőiparban. A
mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai közel 20
százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Ezen belül a növényi
és kertészeti termékek ára 10 százalékkal, az élő állatoké 21
százalékkal, az állati termékeké 36 százalékkal nőtt. A jelentős
áremelkedésben szerepe volt annak, hogy számottevően nőtt a
termeléshez felhasznált anyagok ára, ugyanakkor bizonyos támogatások
megszűntek. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 15:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (6. rész) (OS)


A népgazdaság energiafelhasználása 1,3 százalékkal kisebb volt,
mint 1988-ban. A csökkenést a fűtési szezonban kedvezőbb
átlaghőmérséklet, a termelés és a fajlagos energiafelhasználás
mérséklődése tette lehetővé. A termelő ágak, valamint a kommunális
szféra felhasználásának 2,2 százalékos csökkenése mellett a lakosság
felhasználása valamelyest emelkedett. Az energiaforrások között nőtt
a földgáz és az atomerőművi villamosenergia szerepe. A felhasználás
51,4 százalékát fedezték importból, valamivel nagyobb hányadát, mint
1988-ban.

    Beruházásokra 322 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 10
százalékkal többet, mint 1988-ban. Vállalati, központi és tanácsi
beruházásokra együttvéve 252 milliárd forintot fizettek ki. Miután a
beruházási árszínvonal 11-12 százalékkal emelkedett, a beruházások
volumene kismértékben csökkent. Mind az építési beruházások, mind a
gépberuházások körülbelül 2 százalékkal elmaradtak az 1988. évitől.
Csökkent a belföldi és a rubelelszámolású import gépek beruházása,
míg a nem rubelelszámolású import gépberuházás számottevően
emelkedett. A lakosság és az önállók beruházásának volumene
növekedett.

    Az év folyamán a vállalati kör szervezetében további erőteljes
átalakulás ment végbe. Amíg a megelőző három évben összesen mintegy
háromezerrel bővült a gazdálkodó szervezetek száma, addig 1989-ben a
növekedés meghaladta a 4400-at. A növekmény több mint kilenctizedét
korlátolt felelősségű társaságok, 4-5 százalékát részvénytársaságok
adták. A nagyvállalatok szétválása, illetve az új szervezeti formák
térhódítása valamennyi népgazdasági ágban megfigyelhető volt. Az év
végén 15 235 jog személyiségű gazdálkodó szervezet működött az
országban, 40 százalékkal több, mint az év elején. Jelentősen
gyarapodott a vegyes - állami, szövetkezeti és magán - tulajdonú
szervezetek száma. Ezek egy része külföldi tőke bevonásával
működött.


     Külgazdasági kapcsolatok



    A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiányát lényegében a magas
kamatteher és az idegenforgalommal összefüggő fizetések passzívuma
idézte elő. Összegüket a külkereskedelmi áruforgalomban képződött
aktívum csak részben tudta ellentételezni. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 15:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (7. rész) (OS)


A nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom aktívuma -
határparitáson, az előkalkulált fuvarköltségek figyelembe vételével
- 540 millió dollár volt, 45 millió dollárral több az 1988. évinél.
A kiviteli többlet növekedését a cserearány 2,3 százalékos javulása,
azaz a kiviteli áraknak a behozatali áraknál gyorsabb ütemű
emelkedése tette lehetővé. Ugyanakkor a kivitel volumenének 5
százalékos bővülése elmaradt a behozatalétól, amely 7 százalékot
tett ki. A behozatal mindenekelőtt a liberalizált termékek körében
emelkedett. Ezek a termékek a teljes nem rubelelszámolású importból
több mint 40 százalékkal részesedtek. A kivitel elsősorban
anyagjellegű és mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből nőtt.

    A rubel elszámolású folyó fizetési mérleg jelentős nagyságú
többlete elsősorban az áruforgalom alakulásával függ össze. A
külkereskedelmi áruforgalom aktívuma - határparitáson - meghaladta
az 540 millió rubelt, ami majdnem 2,5-szerese az 1988. évinek.
Emellett aktívum-növelő tényező volt a szállítások és fizetések
időbeli eltérése is. További jelentős többlet képződött az
idegenforgalomban és a szolgáltatások területén. Ez utóbbi
emelkedése döntően a jamburgi szerelési munkák bevételéből adódott.
A külkereskedelmi áruforgalom aktívum-növekedésének túlnyomó része a
3,8 százalékos cserearány-javulásra vezethető vissza, de hozzájárult
az is, hogy a behozott áruk mennyisége 7 százalékkal csökkent, míg
az exportált termékeké 6 százalékkal.

    A nemzetközi idegenforgalom, mind a be-, mind a kiutazás élénk
volt 1989-ben. Az év folyamán a Magyarországra érkezett külföldiek
száma megközelítette a 25 millió főt, ez az előző évihez képest 39
százalékos növekedést jelent. Legtöbben Ausztriából,
Lengyelországból, Jugoszláviából és Csehszlovákiából érkeztek,
országonként 3,5-4,5 millióan. A Szovjetunióból és Jugoszláviából,
ahonnan a hagyományos útleveles forgalom is jelentősen nőtt, a
kishatárforgalom keretében további 2,9 millióan, illetve 453 ezren
látogattak Magyarországra.

    A magyar állampolgárok külföldi utazásainak erőteljes növekedése
1989-ben folytatódott. A kiutazások száma meghaladta a 14 milliót,
ami 30 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A legtöbb kilépés,
5,9 millió az osztrák határszakaszon történt, itt a növekedés 95
százalékos volt. Ennél is nagyobb arányban, 2,9-szeresére nőttek a
kilépések a jugoszláv határszakaszon, bár számuk csak 2,7 milliót
tett ki. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 16:00


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (8. rész) (OS)


A nemzetközi idegenforgalomból származó devizabevételek
rubelelszámolásból jelentősen emelkedtek, a kiadások csökkentek. Az
aktívum így több mint kétszerese lett az 1988. évinek, és meghaladta
a 350 millió rubelt. Nem rubelelszámolásokban szintén nőttek a
bevételek, de messze elmaradva az 1988 óta meredeken emelkedő
kiadásoktól. Az egyenleg, amely hosszú éveken keresztül jelentős,
majd 1988-ban már nagyon szerény összegű aktívummal zárt, 1989-ben -
utazási számlák nélkül - közel 420 millió dollár passzívumot mutat.

    A turisták elhelyezését szolgáló - fizetővendéglátás nélkül
számított - 175 ezer kereskedelmi szálláshelyi (szálloda,
turistaszállás, kemping stb.) férőhely-szám alig haladta meg az
előző évit. Kevéssé, nem egészen 9 ezerre emelkedett a magán panziók
és kempingek befogadóképessége. Jelentős változás következett be a
fizetővendéglátásban: a szervezett fizetővendéglátó helyek száma 9
százalékkal, 133 ezerre csökkent, a nem szervezett
fizetővendéglátóké pedig 336 ezerre, több mint 20 százalékkal
emelkedett.

     A lakosság életkörülményei


    1989-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme az előző évihez
képest 2 százalék körüli mértékben emelkedett. A munkások és
alkalmazottak havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 10 ezer
forintot. Ez a nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó elvonást,
valamint a fogyasztói árszínvonal emelkedését figyelembe véve az
előző évihez közelálló reálbér színvonalat jelent. A mezőgazdasági
szövetkezeti dolgozók közös gazdaságból származó havi bruttó
átlagkeresete körülbelül 8 900 forint volt, ami a reálkereset 3-4
százalékos csökkenését jelenti.

    A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül nyugdíjakra 156,9
milliárd forintot folyósítottak, 21 százalékkal többet, mint
1988-ban. A nyugdíjasok száma egy év alatt 55 500 fővel gyarapodott,
számuk elérte a 2 477 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi
átlaga 18 százalékkal több volt, mint az előző évben. A növekedés
részben a nyugdíjasok cserélődéséből adódott. A már nyugdíjban lévők
többségénél a nyugdíj-emelés nem érte el a vásárlóerő csökkenésének
mértékét, így nyugdíjuk reálértéke ismét csökkent. 1989. januárjában
a sajátjogú nyugdíjasok 32 százalékának 3000-4000 forint között, 33
százalékának 4000-5000 forint között volt az alapnyugdíja.
(folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 16:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (9. rész) (OS)


Családi pótlékra 53,3 milliárd forintot fizettek ki, 44
százalékkal többet, mint az előző évben. A kifizetett összeg
növekedése a családi pótlék, fogyasztói árak emeléséhez kapcsolódó
kétszeri emeléséből, valamint a pótlékban részesülő családok
számának növekedéséből adódott. 1989-ben 1 370 000 család részesült
családi pótlékban.

    Gyermekgondozási segélyre és díjra együttesen 10,9 milliárd
forintot, az előző évinél 21 százalékkal többet fizettek ki. E
juttatásokat éves átlagban 243 ezren vették igénybe, 6000 fővel
többen, mint az előző évben.

    1989-ben a fogyasztói árszínvonal növekedése 17 százalékos volt,
ami egy lakosra számítva átlagosan havi majdnem 1000 forint
többletkiadást jelent. Az alapvető fogyasztási javak és a
lakásvásárlás, építkezés árszínvonala az átlagosnál jobban, 19,4
százalékkal emelkedett. Legnagyobb mértékben a gyógyszerek
drágultak, átlagosan 80, az újságok, folyóiratok 60, a helyi
tömegközlekedés díjai 55, a tej- és tejtermékek 40 százalékkal.
Viszonylag mérsékelt árnövekedés volt a ritkábban vásárolt és a nem
közszükségletinek minősíthető javak körében.

    A hazai lakossági fogyasztás - amely magában foglalja a hazai
lakosságon kívül a külföldiek magyarországi fogyasztását,
vásárlásait is, de nem tartalmazza a magyar állampolgárok külföldi
vásárlásait, illetve fogyasztását - lényegében az előző évi szinten
maradt. A magyar lakosság fogyasztása, a jelentős magánimport
következtében, több mint 2 százalékkal emelkedett.

    A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás
közel 60 százaléka származik, összehasonlító áron 1-1,5 százalékkal
csökkent. A forgalom egészének csökkenése mellett egyes nagyértékű
tartós javak beszerzése jelentősen emelkedett. A vállalatok által
lebonyolított külkereskedelmi forgalomban 136 ezer személygépkocsit
hoztak be, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az import
túlnyomó része - 130 ezer darab - rubelelszámolású volt, az előző
évinél 7 százalékkal több. A nem rubelelszámolású import
2,7-szeresére nőtt, azonban mindössze 6 ezer darabot tett ki. A
magánforgalomban behozott személygépkocsik száma 68 ezer volt,
szemben az előző évek 5-8 ezer közötti mennyiségével. A gépkocsira
várakozók száma az év folyamán kissé csökkent, de továbbra is igen
magas, 357 ezer. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (10. rész) (OS)


December 31-én a lakosság takarékbetét állománya a bankoknál és
az utazási irodáknál együtt 320,9 milliárd forint volt, 24,5
milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A növekedés egésze
kamatjóváírásból adódott, a 32,6 milliárd forint kamatjóváírás
nélkül számítva a betétállomány 8,1 milliárd forinttal csökkent. A
csökkenés a forintban elhelyezett betéteknél következett be, a
devizaszámlákon elhelyezett betétek állománya nőtt. A lakosság
értékpapírban megjelenő megtakarítása tovább emelkedett.

    1989-ben az országban 51 500 lakás épült fel, az előző évinél
mintegy ezerrel több. Állami erőből ötezer, magánerőből -
túlnyomórészt hitel igénybevételével - 46 500 lakás készült el.

    A közüzemi vízművek víz- és ivóvíztermelő-kapacitása 3-4
százalékkal növekedett. Az ivóvíz-hálózat hossza 51,3 ezer km, 8,7
százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. A
szennyvíztisztító-kapacitás némileg, a csatornahálózat
jelentősebben, majdnem 20 százalékkal bővült és hossza meghaladta a
11,4 ezer kilométert.

    A távbeszélő hálózatba 1989-ben kapcsolták be az első digitális
központot. A főállomások száma közel 52 ezerrel nőtt. Egyidejűleg a
telefonra várók száma 552,5 ezerre emelkedett. A telefax állomások
száma 3,6 ezerrel bővült, és az év végére megközelítette a 4,7
ezret. Új szolgáltatásként indult 1989-ben a videotex és a minitex.

    1989-ben az orvosok száma 36 800, a dolgozó orvosok száma 31 500
volt. A viszonylag kedvező orvosellátottság mellett egyes
munkakörökben létszámhiány van. Az év folyamán az általános orvosi
és gyermekorvosi körzetek száma 49-cel emelkedett. A betöltetlen
körzeti orvosi állások aránya 3,4 százalék. A fogorvosellátottság
alacsony, a gyógyszerészellátottság és a kórházak ápoló- és egyéb
egészségügyi személyzettel való ellátottsága közepes. A működő
kórházi ágyak száma lényegesen nem változott, megközelíti a 105
ezret.

    A megbetegedési helyzet fő tendenciában, a leggyakrabban
keresőképtelenséget okozó betegségek körében nem történt változás. A
heveny fertőző megbetegedések közül jelentősen emelkedett - közel 3
ezer volt a dizentéria fertőzés. Rendkívül nagy volt a kanyaróban
megbetegedettek száma: 17,6 ezer, szemben az előző évi 1100-zal.
1989 végéig 32 AIDS-es beteget találtak, közülük 21 meghalt. A
vírushordozók (pozitív esetek) száma 202. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 16:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (11. rész) (OS)


A táppénzesek aránya tovább nőtt, 1989-ben 6,9 százalék volt,
négy tized százalékponttal magasabb, mint az előző évben.

    1989-ben a működő bölcsődei helyek száma 57 ezer, 7 százalékkal
kevesebb az előző évinél a születésszám csökkenése, valamint a
gyermekgondozási segély és díj fokozottabb igénybevétele miatt.

    Az 1989/90. tanévben az óvodák 392 ezer gyermek ellátását
biztosítják. A múlt év folyamán néhány kisebb kihasználtságú tanácsi
és több üzemi óvodát megszüntettek. Ezzel az óvodai helyek száma
majdnem 12 ezerrel, a gyermeklétszám 1500-zal csökkent, az óvodák
kihasználtsága némileg növekedett: míg 1988-ban 1000 helyre 978
gyermek jutott, addig 1989-ben 1004.

    Az általános iskolákban 1 184 000 diák tanul, 59 ezerrel
kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen kívül 38 ezer fogyatékos
gyermek részesül általános iskolai képzésben. 323 általános
iskolában folyik nemzetiségi nyelvű oktatás, ahol a múlt tanévben 44
ezer gyermek tanult. Az általános iskolai tanulók nem egészen 5
százaléka tanul váltott rendszerben. A tanulók 39 százaléka, ebből
az első osztályosok 72 százaléka napközis. A 8. osztályt 1989-ben
171 ezren, az előző évinél 21 ezer fővel többen fejezték be. A
végzettek 93,3 százaléka, az egy évvel korábbinál kisebb hányada
tanulhat tovább, annak ellenére, hogy a középfokú iskolákban az első
évfolyamosok létszáma emelkedett.

    A középfokú iskolák első osztályaiban átlagosan 12 százalékkal,
ezen belül a gimnáziumokban 17 százalékkal, a szakközépiskolákban 13
százalékkal, a szakmunkásképző iskolákban közel 10 százalékkal nőtt
a létszám. A tanulók száma összesen 490 ezer, 42 ezerrel több, mint
az előző évben. A középiskolások közel fele járt gimnáziumba. A
szakmunkástanulók száma 202 ezer fő. Az ország 10 nemzetiségi
nyelvet is oktató középiskolájában közel 1200 diák képzése folyik. A
11 felekezeti gimnáziumban 3600-an tanulnak. A középiskolák esti
tagozatán 75 600 felnőtt tanul, 45 százalékuk meglévő végzettségét
kiegészítő képzésben vesz részt. 1989-ben 107 ezer fiatal - a
megfelelő korúak 73 százaléka - szerzett középfokú végzettséget. A
végzettek 23 százaléka gimnáziumi, 27 százaléka szakközépiskolai
érettségit, 47 százaléka szakmunkásvizsgát tett, 3 százaléka
szakiskolai képesítést szerzett.

    A középfokú intézmények fejlesztése elmaradt a tanulólétszám
növekedésétől. Az osztályok létszáma minden iskolatípusban magasabb
az előző évinél. A diákotthoni ellátást a tanulók kisebb hányada -
17 százaléka - veheti igénybe. Ezek a körülmények elsősorban a
középfokú intézményektől távol lakók tanulási lehetőségeit
korlátozzák. (folyt.köv.)



1990. február 2., péntek 16:09


Vissza »


A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója a társadalom és a gazdaság 1989. évi helyzetéről (12. rész) (OS)


A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán 72 ezer fiatal
tanul. Az első évfolyamokra több mint 20 ezer fő iratkozott be. A
hallgatók 84 százaléka, az előző évinél kisebb hányada részesül
rendszeres állami támogatásban, és diákotthoni ellátást a korábbival
azonos részük vehet igénybe. A felsőoktatásban 28 400 felnőtt tanul
iskola mellett. Számuk - részben a fiatal korosztályok magasabb
iskolázottsága, részben a kedvezőtlenebb tanulási feltételek miatt -
alacsonyabb, mint korábban, és több mint kétharmaduk a rövidebb
tanulmányi idejű főiskolai képzésben részesül.

    Az 1989/90. tanévben 2 500 külföldi diák tanul hazánkban, a
külföldön tanuló magyar diákok száma 1 000. (OS)



1990. február 2., péntek 16:11


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD