|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Egy indulatos röpirat 3.
|
Akinek kétségei lennének afelől, hogy ilyen körülmények között a költségvetés is beveheti a maga számára szükséges pénzmennyiséget, azt a röpirat a többi között így győzi meg: "Nem az a pénzügyminisztérium jut a legmagasabb adóbevételhez, amely stagnáló vagy vészes lassúsággal növekvő nemzeti jövedelemre veti ki a legmagasabb adókulcsot. Ennél sokkal nagyobb a bevétele annak a pénzügyminisztériumnak, amely elkerüli a túl mgas adókulcs adta ellenőrzést, utat nyit a nemzeti jövedelem gyors növekedésének, és arra alacsonyabb adókulcsot kivetve is több adót képes beszedni." A Kornai János által ajánlott stabilizációs műtét legkényesebb problémája a bér. Elengedhetetlennek tartja, hogy az állami szektor béreire felső korlátot állapítsanak meg még akkor is, ha ez csökkenti a vállalatvezetők önállóságát, és nehezíti a termelési tényezők optimális kombinációjának kialakítását. Amíg ugyanis az állami tulajdon van túlsúlyban, addig csak bürokratikusan lehet szembeszállni az alulról jövő béremelési nyomással. "Ha ez nem sikerül, az egész műtét kudarcot vall" - állítja a szerző. Az ésszerű árak kialakulását sem bízza nyomban a piacra, hiszen nem vélhető, hogy a műtőasztalon fekvő, felmetszett hasú gazdaság piacként képes viselkedni. A főbb árparaméterek - a devizaárfolyam, a kamatláb, a földbérleti díj - megszabása mellett azt is elkerülhetetlennek tartja, hogy az állami szektor termékeinek egy részére kezdetben kötelező árat írjanak elő. (Ehhez a világpiac és a hazai magángazdaság árarányai adnának támpontot.) A mesterséges árakra csak addig volna szükség, amíg a kereslet és a kínálat viszonylagos egyensúlyba kerül, és kialakítja az ésszerű árakat. "Olyan műtétet ajánlok, amelyet még soha, egyetlen ország sem végzett el" - írja a professzor. A röpirat utószavában pedig azt is közli, hogy mindezt kinek, s milyen alkalomból ajánlja. "Annyi évtized után először tűnik úgy; lesz olyan parlament és olyan kormány, amely elé bizalommal terjeszthetem elgondolásaimat. És ráadásul ez a jövendő parlament és kormány rettenetes nehézségek közepette fog hozzákezdeni munkájához. Ha tehát felgyűlt bennem valami mondanivaló, most van az a pillanat, amikor ezt közölnöm kell." (MTI-Press)
1989. december 18., hétfő 13:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|