Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Az első országos népszavazás (1. rész)

1989. november 26., vasárnap - Az első országos népszavazást rendezték meg vasárnap hazánkban. Országszerte 11007 szavazókör nyilt meg; hivatalosan a népszavazás kezdetének időpontja reggel 6 óra volt, ám többhelyütt már ennél fél, illetve egy órával korában is lehetett szavazni.

Ismeretes, hogy a népszavazást 100 ezernél több állampolgár
kezdeményezésére rendelte el az Országgyűlés. A szavazólapon -
magyarázatokkal kiegészítve - e négy kérdés szerepelt: ,,Csak az
országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági-elnök
megálasztására?; Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?;
Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?; Feloszlassák-e a munkásőrséget?,,.

    A népszavazás első tapasztalatairól a kora délutáni órákban
tájékoztatták a hazai és a külföldi újságírókat az Országos
Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium választási
irodájának képviselői a Parlamentben. Elöljáróban hangsúlyozták: bár
ilyen igény felmerült, este 8 óra előtt még a részvételről sem
hoznak nyilvánosságra semmiféle adatot, mert ez befolyással lehet a
népszavazásra.

    Az Országos Választási Bizottság a népszavazás előkészületeinek
és első tapasztalatainak legfontosabb tanulságaként azt vonta le: a
jövőben sokkal egyértelműbben, precízebben szükséges tájékoztatni a
lakosságot. Ugyanis a népszavazás hivatalos kezdete után alig negyed
órával már megszólaltak és azóta is csengtek a telefonok, a
legkülönfélébb ügyekben kérve felvilágosítást, állásfoglalást.
Például arról, hogy a szavazás rendjét ellenőrizhetik-e a különböző
pártok aktivistái; igazolólap hiányában szavazhatnak-e azok akik nem
állandó lakhelyükön tartózkodnak; titkosnak minősül-e a szavazás, ha
nem ragasztják le a borítékokat? Miként elhangzott: az érvényes
jogszabályok szerint a különböző pártok aktivistái nem
ellenőrizhetik a szavazás lebonyolítását. Igazolólapra azoknak volt
szükségük, akik választásra jogosultak, de nem állandó lakóhelyükön
kívántak szavazni. Ezt az igazolólapot szombaton 16 óráig
szerezhették be a tanácsoknál. Az igazolólap hiánya elsősorban az
üdülőhelyeken - így Hajdúszoboszlón és a Balaton környékén - okozott
gondot. (folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 16:10


Vissza »


Az első országos népszavazás (2. rész)

Miután a törvény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben az
állampolgárok nem szavazhatnak, jónéhány esetben kénytelenek voltak
őket elutasítani. A szavazás titkosságát pedig - mint mondották -
nem a borítékok lezárása biztosítja (sőt az csak késlelteti a
szavazatok feldolgozását), hanem az, hogy az állampolgár a
szavazófülkében egymaga, mindenféle befolyástól mentesen dönthesse
el mire és hogyan szavaz.

    A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a Népszabadság, a Magyar
Nemzet és az MSZMP új hetilapja, a Szabadság megsértette a törvényt,
amely úgy rendelkezik, hogy a választást megelőző napon (ez esetben
szombaton), 0 órától választási kampányt folytatni tilos. Mint
kiderült: újabb joghézagról van szó, mert bár a törvény a tilalmat
kimondja, viszont semmiféle szankciót nem tartalmaz annak
megszegésére. Rámutattak: nehéz azt is eldönteni, hogy a rádióban,
tévében elhangzott, a sajtóban megjelent riportok, tudósítások
indirekt választási kampánynak minősülnek-e. Az Országos Választási
Bizottságnak az az álláspontja: noha feladata, hogy a választások
törvényessége fölött örködjék, ez csak azt jelenti, hogy az első
fokon felmerült vitákban másodfokú szervként járjon el. Arra azonban
nem jogosult, hogy az ilyen jellegű törvénysértések ellen fellépjen.
Ezért a bizottság kezdeményezi, hogy az országgyűlési
képviselőválasztásokig ezt a kérdést jogilag rendezzék. (folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 16:14


Vissza »


Az első országos népszavazás (3. rész)

Az MTI munkatársa délután megkérdezte néhány párt képviselőjét,
miként vélekednek a népszavazás eddigi lefolyásáról.

    Értesülések szerint országszerte rendben zajlott a népszavazás,
csak néhány kisebb szabálytalanságról kaptak híreket - közölte Vidos
Tibor, a Szabad Demokraták Szövetségének kampányfőnöke. Elmondta,
hogy a III. kerületben az egyik lift nélküli iskolában a II.
emeleten rendezték be a szavazókört, ami az idős embereknek gondot
okozott. Hallomásból tudnak néhány szavazókör előtt folyt
agitációról, illetve arról, hogy Kecskeméten néhány embernek -
nyilván adminisztrációs hiba folytán - 10 kilométeres utat kellett
megtennie ahhoz, hogy leadhassa szavazatát.

    A Magyar Szocialista Párt választási irodájának vezetője,
Szandtner Iván arról számolt be, hogy aktivistáik jelzése szerint
néhány helyen a szavazófülkékben agitációs propaganda-anyagokat
,,felejtenek,, ott. Másutt vasárnap is szórólapot osztogattak, s
jöttek hírek arról is, hogy a fővárosban és néhány vidéki városban
szombaton is ragasztottak választási plakátokat, illetve vasárnapra
virradóra a járdára festették a négy ,,igent,,. Arra a kérdésre,
hogy mi a véleménye a szombati Népszabadságban megjelent
Csurka-interjúról, elmondta, hogy ennek a népszavazással foglalkozó
része nem volt szerencsés, hiszen szombaton már nem lehetett
agitálni. Hozzátette: a bojkott kétélű fegyver, mert szerinte sokan
éppen az otthonmaradásra történő felszólítás miatt mentek el
szavazni. Elmondta azt is, hogy Nyers Rezső pártelnök már a reggeli
órákban leadta szavazatát.

    A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának egyik tagja,
Jeszenszky Géza elmondta, hogy értesülései szerint legnagyobbrészt
szabálytalanságoktól mentesen, tisztességes körülmények között
folyik a szavazás. Hasonlóképpen vélekedett Deutsch Tamás, a Fidesz
Választmányának tagja is. (folyt. köv.)


1989. november 26., vasárnap 18:03


Vissza »


Az első országos népszavazás (4. rész)

Az MTI megyei tudósítóinak vasárnap délutáni jelentései szerint
országszerte rendben zajlott le a népszavazás. Mindenütt nyugodt
légkörben élhettek az állampolgárok alkotmányos jogukkal, a megyék,
vidéki városok nagy többségében semmilyen szabálytalanságot nem
tapasztaltak. A tudósítások csupán kisebb helyi, egy-egy
szavazókörre kiterjedő rendellenességekről számoltak be.

    Többhelyütt is gondot okozott, hogy az üdülővendégek és a
kollégiumban lakó diákok nem tudták leadni szavazatukat.
Hajdúszoboszlón több száz üdülővendég méltatlankodott, hogy érvényes
kopogtatócédulával és személyi igazolvánnyal sem vehettek részt a
népszavazáson. Mint kiderült, állandó lakóhelyükön nem kértek
igazolást, amivel attól távol is szavazhattak volna.

    Győrött és Sopronban sokan észrevételezték, hogy helyi
információk, értesülések szerint - SZDSZ-aktivisták többhelyütt négy
igent festettek a járdákra. A soproni és győri határőrkerületeknél a
szavazást nem a laktanyákban és az őrsökön bonyolították le, hanem a
területileg illetékes körletekben. Szombathelyen a honvédek, a
határőrök és a rendőriskola hallgatói kivétel nélkül 2-2 óra
eltávozást kaptak, de mindenki természetesen szabadon dönthetett
arról, hogy ez idő alatt résztvesz-e a szavazáson. Az SZDSZ, a
Fidesz és az MSZDP szombathelyi képviselői felhívták a területi
választási bizottság figyelmét arra, hogy a megyei napilap, a Vas
Népe szombati számában megjelent egy rövid írás, amely az MSZP
népszavazással kapcsolatos javaslatát tette közzé. Egy korábbi cikk
sajtóhibájának helyreigazításaként jelent meg az írás, de a
bizottság így is kampánytevékenységnek minősítette, s elítélte azt.
Foglalkozott a bizottság azzal is, hogy a kampányidőszak után is még
ragasztottak ki MSZP-plakátokat, valamint néhány postaládába
SZDSZ-röplapokat szórtak. Szolnok megyében több választókörzetben
észrevételezték az állampolgárok, hogy a szavazatszedő bizottságok
egyes tagjai pártjuk jelvényét viselték, ami választási
propagandának minősíthető. Jászberényben egy Médea elnevezésű kft.
közvéleménykutatásba kezdett a szavazóhelyiségekből kilépők körében.
Ezt azonban a megyei választási bizottság intézkedésére
beszüntették. (folyt. köv.)


1989. november 26., vasárnap 18:10


Vissza »


Az első országos népszavazás (5. rész)

A nyíregyházi büntetésvégrehajtási intézetben a közügyektől el
nem tiltott fogva tartottak közül többen kérték, hogy részt
vehessenek a népszavazáson. A börtönparancsnok intézkedésére mozgó
urnával keresték fel az elítélteket.

    A Csongrád megyei Szegvár nagyközségben vasárnap délelőtt a
szavazás bojkottálására szólító röplapokat találtak az utcákon, az
MDF Mindszenty csoportja aláírással. Az MDF képviselői azonnali
vizsgálatot kezdtek az ügyben. Néhány óra múltán Gerzsa István, az
MDF Országos Választmányának tagja és Fekete Zoltán, a Mindszenty
Csoport vezetője közölte az MTI-vel: bizonyíthatóan megállapították,
hogy MDF-tag sehol nem szórt röplapokat a választási kampány
lezártát követően. A szavazás tisztasága elsőrendű fontosságú
számukra, ezért a szegvári ügyet súlyos provokációnak minősítik.

    Pest megyében a népszavavazással egyidőben több helyütt időközi
tanácstagi választásokat is tartottak, míg Visegrádon helyi
közvéleménykutatást is rendeztek az ország címeréről, illetve
zászlajáról. A megye több városában egyébként amerikai demokrata és
republikánus párti képviselők kísérték figyelemmel a népszavazást.

    Tatabányán az egyik választókörzet szavazófülkéjében röplapot
ragasztottak ki. Az eset kapcsán a megyei választási bizottság
elrendelte, hogy valamennyi szavazófülkét időről időre
ellenőrizzenek. (folyt. köv.)


1989. november 26., vasárnap 18:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az első országos népszavazás (6. rész)

Vasárnap késő délután Fodor István, az Országgyűlés megbízott
elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke látogatást tett a
népszavazás parlamenti központjában. Tájékozódtak az Országos
Választási Bizottság tevékenységéről, első tapasztalatairól, majd
megtekintették a számítógépközpontot is.

    Ebbe a központba a postától bérelt vonalon tárcsázás nélül és a
telefonközpontok kiiktatásával jutnak el a helyi adatok a
parlamentbe. A számítógépes rendszer többszörösen biztosított. A
megyei bizottságokat és természetesen a központot is a
számítógépeken kívül felszerelték telefax-szal, telex- és további
telefonvonalakkal, illetve megszervezték a hagyományos
futárszolgálatot is arra az esetre, ha bárminő zavar támadna a
számítógépek működésében.

    Mind az Országgyűlés megbízott elnöke, mind pedig a
Minisztertanács elnöke találkozott a sajtó képviselőivel is. Fodor
István rövid interjút adott az MTI munkatársának. Arra a kérdésére
válaszolva, hogy mi történik, ha a népszavazás elveti a Parlament
által már elfogadott döntéseket, a következőket válaszolta:

    - Amennyiben a népszavazás eredménye ellentétes lenne az
érintett törvényekkel kapcsolatos parlamenti állásfoglalásokkal,
azok automatikusan hatályukat veszítenék. A feltett kérdések a
Munkásőrség feloszlatásáról, valamint a pártok működéséről és
gazdálkodásáról szóló törvények egyes tiltó rendelkezéseit érintik.
Ha a népszavazás eredménye ezekkel ellentétes, az még nem jelenti
azt, hogy kötelező munkásőrséget szervezni, illetve a pártoknak a
munkahelyeken szerveződni. A népszavazással esetlegesen módosított
törvények csak lehetőséget biztosítanának erre.

    Az Országgyűlés pénteken befejeződött ülésszakán felvetődött egy
olyan javaslat, hogy november 28-án ismét üljön össze a plénum, és
tárgyalja meg Bánffy György képviselőnek az Országgyűlés
önfeloszlatására vonatkozó javaslatát. Erről nem született
egyértelmű parlamenti döntés. E kérdést tisztázandó Fodor István
hangsúlyozta:

    - November 28-án nem lesz országgyűlési ülés. Nincs jelentősége
annak, hogy a Parlament december 11-én, avagy 18-án mondja-e ki
feloszlatását. Világosan látni kell azt is, hogy a Parlament
feloszlatása nem politikai botrány - ahogyan ezt sokan vélik -,
hanem az élet által megtervezett folyamat, s e folyamatban jelentős
része volt a Politikai Egyeztető Tárgyalások sorozatának.

    - Az, hogy mikor oszlatja fel magát az Országgyűlés, a
népszavazás eredményének függvénye is. (folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 20:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az első országos népszavazás (7. rész)

Ha a népszavazás eredménye az, hogy a köztársasági elnököt az
országgyűlési választások után az új Parlament válassza meg, akkor
december 18-án valószínűleg ki kell mondani a Parlament
feloszlatását. Amennyiben az az eredmény, hogy a köztársasági
elnököt a már meghatározott időpontban, január 7-én a nép
közvetlenül válassza meg, akkor célszerű megvárni az
elnökválasztást, és azt követően dönteni a Parlament
feloszlatásáról.

    Németh Miklós az újságíróknak arról a tapasztalatáról számolt
be, hogy a népszavazás a törvényes rendnek megfelelően, nyugodt
körülmények között zajlott le. Érzékelhető - mondotta -, hogy mint
minden, a demokratikus jogállamhoz és jogrendszerhez tartozó
mechanizmust, törvényt, a jelenlegit is az élet vizsgáztatja. Németh
Miklós arra kérte a választási bizottságot, hogy tapasztalataikat,
következtetéseiket, javaslataikat gyűjtsék össze, és juttassák el
személy szerint hozzá, hogy az egyes törvénycikkekben,
jogszabályokban esetleges szükséges módosításokat a kormány mielőbb
mérlegelhesse és kezdeményezhesse.

    Az MTI munkatársának a népszavazás költségeivel kapcsolatos
kérdésére kifejtette: A demokráciát és annak gyakorlását nem szabad
és nem is lehet csak egy nézőpontból, nevezetesen a pénzügyi
kiadások szempontjából mérlegelni, noha teljesen jogosak a lakosság
felvetései. Az emberek látják az ország nehéz gazdasági helyzetét,
azt, hogy mi mindenre nem jut pénz, s hogy sokszor öt-tízmillió
forintok is sokat segíthetnének egy-egy réteg gondjainak
enyhítésében. A népszavazás pedig valóban tetemes kiadással járó
aktus. Ennek ellenére - mutatott rá a miniszterelnök - minden
esetben, amikor a nép, vagy a törvényhozó testület
kezdeményezéséről, stratégiai, az ország életében nagy fontossággal
bíró javaslatok megítéléséről van szó, a kormánynak kötelessége erre
a pénzt előteremteni. Az idei költségvetésben - mint mindig - vannak
bizonyos tartalékok, s e tartalékok terhére különítették el a
szükséges összeget. Azt ma még pontosan nem lehet megmondani, hogy
ez a népszavazás mennyibe kerül, de az valószínű, hogy a jövőbeni
népszavazások költségeinek egy része minimalizálható lesz.
(folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az első országos népszavazás (8. rész)

A pártok választási kampányának megítélését firtató kérdésekre
válaszolva Németh Miklós emlékeztetett arra: a háromoldalú
tárgyalásokon született olyan megállapodás is, hogy el kell
készíteni a választás etikai kódexét. Hiba volt - jelentette ki -,
hogy ez nem készült el ez idáig. A törvény betartásáról a
kormányzat, illetve az illetékes minisztérium természetesen
köteteles gondoskodni, az élet azonban sokkal árnyaltabb és
bonyolultabb, semhogy egy törvénybe lehetne sűríteni.

    Az országgyűlési választások időpontjával kapcsolatban utalt a
Parlamentben előtt elhangzott beszédére, amelyben megfogalmazta,
hogy erről és még sok más kérdésről is a kormány tárgyalásokat kíván
kezdeményezni a Parlamenttel és a pártokkal. E tekintetben is
konszenzusra kell jutni, mert hiba lenne, ha egyetlen egy párt
véleménye, javaslata alapján születne döntés - mondotta.
(folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 20:08


Vissza »


Az első országos népszavazás (9. rész)

Az Országos Választási Bizottság közlése szerint vasárnap 16
óráig 4,206.784 állampolgár adta le szavazatát, ez a választásra
jogosultak 53,6 százaléka, az október 1-jei állapot szerint, amikor
is 7,853.962 szavazásra jogosult állampolgárt tartottak nyilván.

    Az országos népszavazás érvényességéről azonban még nem lehet
bizonyosat mondani, ugyanis az attól függ, hogy a
választópolgároknak több mint a fele érvényesen szavazott-e.
(folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 20:38


Vissza »


Az első országos népszavazás (10. rész)

Az Országos Választási Bizottság este 10 órakor adott
tájékoztatása szerint a váratlanul zordra fordult időjárás alaposan
megnehezítette az adatszolgáltatást. Elsősorban Heves,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Győr-Sopron megyében lassította az
órák óta tartó havazás a közlekedést, s így az adatok eljuttatását a
területi központokba. Ez az oka annak, hogy este 10 órakor új
adatokról még nem tudtak számot adni. (folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 22:44


Vissza »


Az első országos népszavazás (11. rész)

A népszavazáson való hozzávetőleges részvételi arány ismeretében
az MTI munkatársa este Mécs Imrének, a Szabad Demokraták Szövetsége
ügyvivőjének véleményét kérdezte a referendumról. Mécs Imre
hangsúlyozta: miután a részvételi arány meghaladta az 50 százalékot,
ez az SZDSZ számára már önmagában győzelmet jelent, hiszen a
népszavazást megelőzően bojkottfelhívás is elhangzott. Mint mondta,
saját információik szerint az első kérdésre, hogy csak az
országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök
megválasztására, a legtöbb helyen a szavazók több mint 50 százaléka
igennel szavazott, ezért bizakodóan várják a végeredményt. Végezetül
hangsúlyozta, hogy most már a remélhetőleg március közepén
megtartandó képviselőválasztásokra koncentrálnak.

    Fábry Béla, az MSZP Országos Elnökségének tagja szerint az a
tény, hogy a népszavazás lényeges zavarok nélkül zajlott le,
bebizonyította: a referendum bizalmat erősítő intézmény. Ugyanakkor
az az adat, mely szerint a választók jelentős része nem ment el
szavazni, azt bizonyítja, hogy most felesleges volt népszavazást
tartani, ez az esemény nem szolgálta a békés átmenetet. Függetlenül
a végeredménytől, az MSZP-nek továbbra is az az álláspontja, hogy az
ország köztársasági elnökét népszavazással kell megválasztani, akár
oly módon, hogy módosítják az erről hozott sarkalatos törvényt.

    A Magyar Demokrata Fórum nem tekintette volna győzelemnek, ha
néhány százalékkal kevesebben mentek volna el szavazni, azaz nem
lett volna meg az 50 százalékos részvétel - mondta Csurka István
elnökségi tag, s hozzátette: ugyanakkor nem élik meg tragikus
vereségként, hogy a bojkottfelhívásuk nem hozott eredményt.
Véleménye szerint most nincs valódi nyertes, illetve vesztes, az a
leglényegesebb, hogy minden erőnkkel a képviselőválasztásokra
koncentráljunk. Az MDF mindenképpen azt szeretné, ha jövő március
11-én megtarthatnák a szabad választásokat - hangsúlyozta.
(folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 22:58


Vissza »


Az első országos népszavazás (12. rész)

A Parlamentben, a népszavazás országos központjában az éjszaka
folyamán összesítették a választási névjegyzékben szereplő
állampolgárok számát, a szavazáson részt vettek számát, a négy
kérdésre külön-külön leadott érvényes illetve érvénytelen voksok
számát, és azt, hogy az egyes kérdésekre hányan szavaztak igennel
vagy nemmel.

    Az első - a szakemberek véleménye szerint következtetések
levonására még nem alkalmas - részeredmény éjjel 11 órakor született
meg. Ez lényegében egy minta, amely 199 jóváhagyott jegyzőkönyv - az
összesnek 1,8 százaléka - alapján készült. Ez az 1,8 százalék
116.754 választópolgárt jelent.

    A 116.754 választópolgár közül 73.372-en szavaztak. Ez 62,8
százalékos aránynak felel meg. Az első kérdésre - csak az
országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök
megválasztására - a szavazók 59,4 százaléka adott le érvényes
voksot, s többségük nemmel szavazott, tehát arra, hogy a nép
közvetlenül válasszon köztársasági elnököt.

    A második kérdésre - kivonuljanak-e a pártszervek a
munkahelyekről - a túlnyomó többség, 95,4 százalék igennel
szavazott. A harmadik kérdésre - elszámoljon-e az MSZMP a
tulajdonában illetve kezelésében lévő vagyonról - ugyancsak igennel
voksolt 95,6 százalék. Végül a negyedik kérdésre - feloszlassák-e a
Munkásőrséget - szintén az igen válasz kapott elsöprő többséget,
95,2 százalékot.

    A választási bizottságnál azonban nyomatékosan hangsúlyozták: e
részeredmény csupán igen csekély mintából született, tapasztalatok
szerint legalább 10 százalékos mintavétel szükséges ahhoz, hogy a
szavazás egészére jellemző, viszonylagos biztonsággal megbecsülhető
képet tudjanak alkotni. (folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 23:30


Vissza »


Az első országos népszavazás (13. rész)

Éjjel fél 12 után pár perccel újabb minta készült a népszavazás
központjában, ezúttal 1205 jegyzőkönyv alapján. Ez az összes
jegyzőkönyv 10,9 százaléka, tehát már valamivel megbízhatóbb
becslést nyújtanak az adatok. A szavazati arányok eszerint
lényegében alig tértek el az 1,8 százalék alapján készült mintától,
azaz mind a négy kérdésben - csekély eltéréssel - annak eredményeit
tükrözik. Valamennyi kérdésre 730.771 választásra jogosult polgár
közül 430.049-en szavaztak. Közülük az első, a legizgalmasabb
kérdésre 403.675-en adtak le érvényes voksot. Többségük, 53,2
százalék úgy szavazott, hogy a nép közvetlenül válassza meg a Magyar
Köztársaság elnökét. (folyt.köv.)


1989. november 26., vasárnap 23:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD