|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az első országos népszavazás (1. rész)
|
1989. november 26., vasárnap - Az első országos népszavazást rendezték meg vasárnap hazánkban. Országszerte 11007 szavazókör nyilt meg; hivatalosan a népszavazás kezdetének időpontja reggel 6 óra volt, ám többhelyütt már ennél fél, illetve egy órával korában is lehetett szavazni.
Ismeretes, hogy a népszavazást 100 ezernél több állampolgár kezdeményezésére rendelte el az Országgyűlés. A szavazólapon - magyarázatokkal kiegészítve - e négy kérdés szerepelt: ,,Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági-elnök megálasztására?; Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?; Feloszlassák-e a munkásőrséget?,,. A népszavazás első tapasztalatairól a kora délutáni órákban tájékoztatták a hazai és a külföldi újságírókat az Országos Választási Bizottság, valamint a Belügyminisztérium választási irodájának képviselői a Parlamentben. Elöljáróban hangsúlyozták: bár ilyen igény felmerült, este 8 óra előtt még a részvételről sem hoznak nyilvánosságra semmiféle adatot, mert ez befolyással lehet a népszavazásra. Az Országos Választási Bizottság a népszavazás előkészületeinek és első tapasztalatainak legfontosabb tanulságaként azt vonta le: a jövőben sokkal egyértelműbben, precízebben szükséges tájékoztatni a lakosságot. Ugyanis a népszavazás hivatalos kezdete után alig negyed órával már megszólaltak és azóta is csengtek a telefonok, a legkülönfélébb ügyekben kérve felvilágosítást, állásfoglalást. Például arról, hogy a szavazás rendjét ellenőrizhetik-e a különböző pártok aktivistái; igazolólap hiányában szavazhatnak-e azok akik nem állandó lakhelyükön tartózkodnak; titkosnak minősül-e a szavazás, ha nem ragasztják le a borítékokat? Miként elhangzott: az érvényes jogszabályok szerint a különböző pártok aktivistái nem ellenőrizhetik a szavazás lebonyolítását. Igazolólapra azoknak volt szükségük, akik választásra jogosultak, de nem állandó lakóhelyükön kívántak szavazni. Ezt az igazolólapot szombaton 16 óráig szerezhették be a tanácsoknál. Az igazolólap hiánya elsősorban az üdülőhelyeken - így Hajdúszoboszlón és a Balaton környékén - okozott gondot. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 16:10
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (2. rész)
|
Miután a törvény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben az állampolgárok nem szavazhatnak, jónéhány esetben kénytelenek voltak őket elutasítani. A szavazás titkosságát pedig - mint mondották - nem a borítékok lezárása biztosítja (sőt az csak késlelteti a szavazatok feldolgozását), hanem az, hogy az állampolgár a szavazófülkében egymaga, mindenféle befolyástól mentesen dönthesse el mire és hogyan szavaz. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a Népszabadság, a Magyar Nemzet és az MSZMP új hetilapja, a Szabadság megsértette a törvényt, amely úgy rendelkezik, hogy a választást megelőző napon (ez esetben szombaton), 0 órától választási kampányt folytatni tilos. Mint kiderült: újabb joghézagról van szó, mert bár a törvény a tilalmat kimondja, viszont semmiféle szankciót nem tartalmaz annak megszegésére. Rámutattak: nehéz azt is eldönteni, hogy a rádióban, tévében elhangzott, a sajtóban megjelent riportok, tudósítások indirekt választási kampánynak minősülnek-e. Az Országos Választási Bizottságnak az az álláspontja: noha feladata, hogy a választások törvényessége fölött örködjék, ez csak azt jelenti, hogy az első fokon felmerült vitákban másodfokú szervként járjon el. Arra azonban nem jogosult, hogy az ilyen jellegű törvénysértések ellen fellépjen. Ezért a bizottság kezdeményezi, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokig ezt a kérdést jogilag rendezzék. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 16:14
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (3. rész)
|
Az MTI munkatársa délután megkérdezte néhány párt képviselőjét, miként vélekednek a népszavazás eddigi lefolyásáról. Értesülések szerint országszerte rendben zajlott a népszavazás, csak néhány kisebb szabálytalanságról kaptak híreket - közölte Vidos Tibor, a Szabad Demokraták Szövetségének kampányfőnöke. Elmondta, hogy a III. kerületben az egyik lift nélküli iskolában a II. emeleten rendezték be a szavazókört, ami az idős embereknek gondot okozott. Hallomásból tudnak néhány szavazókör előtt folyt agitációról, illetve arról, hogy Kecskeméten néhány embernek - nyilván adminisztrációs hiba folytán - 10 kilométeres utat kellett megtennie ahhoz, hogy leadhassa szavazatát. A Magyar Szocialista Párt választási irodájának vezetője, Szandtner Iván arról számolt be, hogy aktivistáik jelzése szerint néhány helyen a szavazófülkékben agitációs propaganda-anyagokat ,,felejtenek,, ott. Másutt vasárnap is szórólapot osztogattak, s jöttek hírek arról is, hogy a fővárosban és néhány vidéki városban szombaton is ragasztottak választási plakátokat, illetve vasárnapra virradóra a járdára festették a négy ,,igent,,. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a szombati Népszabadságban megjelent Csurka-interjúról, elmondta, hogy ennek a népszavazással foglalkozó része nem volt szerencsés, hiszen szombaton már nem lehetett agitálni. Hozzátette: a bojkott kétélű fegyver, mert szerinte sokan éppen az otthonmaradásra történő felszólítás miatt mentek el szavazni. Elmondta azt is, hogy Nyers Rezső pártelnök már a reggeli órákban leadta szavazatát. A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmányának egyik tagja, Jeszenszky Géza elmondta, hogy értesülései szerint legnagyobbrészt szabálytalanságoktól mentesen, tisztességes körülmények között folyik a szavazás. Hasonlóképpen vélekedett Deutsch Tamás, a Fidesz Választmányának tagja is. (folyt. köv.)
1989. november 26., vasárnap 18:03
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (4. rész)
|
Az MTI megyei tudósítóinak vasárnap délutáni jelentései szerint országszerte rendben zajlott le a népszavazás. Mindenütt nyugodt légkörben élhettek az állampolgárok alkotmányos jogukkal, a megyék, vidéki városok nagy többségében semmilyen szabálytalanságot nem tapasztaltak. A tudósítások csupán kisebb helyi, egy-egy szavazókörre kiterjedő rendellenességekről számoltak be. Többhelyütt is gondot okozott, hogy az üdülővendégek és a kollégiumban lakó diákok nem tudták leadni szavazatukat. Hajdúszoboszlón több száz üdülővendég méltatlankodott, hogy érvényes kopogtatócédulával és személyi igazolvánnyal sem vehettek részt a népszavazáson. Mint kiderült, állandó lakóhelyükön nem kértek igazolást, amivel attól távol is szavazhattak volna. Győrött és Sopronban sokan észrevételezték, hogy helyi információk, értesülések szerint - SZDSZ-aktivisták többhelyütt négy igent festettek a járdákra. A soproni és győri határőrkerületeknél a szavazást nem a laktanyákban és az őrsökön bonyolították le, hanem a területileg illetékes körletekben. Szombathelyen a honvédek, a határőrök és a rendőriskola hallgatói kivétel nélkül 2-2 óra eltávozást kaptak, de mindenki természetesen szabadon dönthetett arról, hogy ez idő alatt résztvesz-e a szavazáson. Az SZDSZ, a Fidesz és az MSZDP szombathelyi képviselői felhívták a területi választási bizottság figyelmét arra, hogy a megyei napilap, a Vas Népe szombati számában megjelent egy rövid írás, amely az MSZP népszavazással kapcsolatos javaslatát tette közzé. Egy korábbi cikk sajtóhibájának helyreigazításaként jelent meg az írás, de a bizottság így is kampánytevékenységnek minősítette, s elítélte azt. Foglalkozott a bizottság azzal is, hogy a kampányidőszak után is még ragasztottak ki MSZP-plakátokat, valamint néhány postaládába SZDSZ-röplapokat szórtak. Szolnok megyében több választókörzetben észrevételezték az állampolgárok, hogy a szavazatszedő bizottságok egyes tagjai pártjuk jelvényét viselték, ami választási propagandának minősíthető. Jászberényben egy Médea elnevezésű kft. közvéleménykutatásba kezdett a szavazóhelyiségekből kilépők körében. Ezt azonban a megyei választási bizottság intézkedésére beszüntették. (folyt. köv.)
1989. november 26., vasárnap 18:10
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (5. rész)
|
A nyíregyházi büntetésvégrehajtási intézetben a közügyektől el nem tiltott fogva tartottak közül többen kérték, hogy részt vehessenek a népszavazáson. A börtönparancsnok intézkedésére mozgó urnával keresték fel az elítélteket. A Csongrád megyei Szegvár nagyközségben vasárnap délelőtt a szavazás bojkottálására szólító röplapokat találtak az utcákon, az MDF Mindszenty csoportja aláírással. Az MDF képviselői azonnali vizsgálatot kezdtek az ügyben. Néhány óra múltán Gerzsa István, az MDF Országos Választmányának tagja és Fekete Zoltán, a Mindszenty Csoport vezetője közölte az MTI-vel: bizonyíthatóan megállapították, hogy MDF-tag sehol nem szórt röplapokat a választási kampány lezártát követően. A szavazás tisztasága elsőrendű fontosságú számukra, ezért a szegvári ügyet súlyos provokációnak minősítik. Pest megyében a népszavavazással egyidőben több helyütt időközi tanácstagi választásokat is tartottak, míg Visegrádon helyi közvéleménykutatást is rendeztek az ország címeréről, illetve zászlajáról. A megye több városában egyébként amerikai demokrata és republikánus párti képviselők kísérték figyelemmel a népszavazást. Tatabányán az egyik választókörzet szavazófülkéjében röplapot ragasztottak ki. Az eset kapcsán a megyei választási bizottság elrendelte, hogy valamennyi szavazófülkét időről időre ellenőrizzenek. (folyt. köv.)
1989. november 26., vasárnap 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az első országos népszavazás (6. rész)
|
Vasárnap késő délután Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke látogatást tett a népszavazás parlamenti központjában. Tájékozódtak az Országos Választási Bizottság tevékenységéről, első tapasztalatairól, majd megtekintették a számítógépközpontot is. Ebbe a központba a postától bérelt vonalon tárcsázás nélül és a telefonközpontok kiiktatásával jutnak el a helyi adatok a parlamentbe. A számítógépes rendszer többszörösen biztosított. A megyei bizottságokat és természetesen a központot is a számítógépeken kívül felszerelték telefax-szal, telex- és további telefonvonalakkal, illetve megszervezték a hagyományos futárszolgálatot is arra az esetre, ha bárminő zavar támadna a számítógépek működésében. Mind az Országgyűlés megbízott elnöke, mind pedig a Minisztertanács elnöke találkozott a sajtó képviselőivel is. Fodor István rövid interjút adott az MTI munkatársának. Arra a kérdésére válaszolva, hogy mi történik, ha a népszavazás elveti a Parlament által már elfogadott döntéseket, a következőket válaszolta: - Amennyiben a népszavazás eredménye ellentétes lenne az érintett törvényekkel kapcsolatos parlamenti állásfoglalásokkal, azok automatikusan hatályukat veszítenék. A feltett kérdések a Munkásőrség feloszlatásáról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvények egyes tiltó rendelkezéseit érintik. Ha a népszavazás eredménye ezekkel ellentétes, az még nem jelenti azt, hogy kötelező munkásőrséget szervezni, illetve a pártoknak a munkahelyeken szerveződni. A népszavazással esetlegesen módosított törvények csak lehetőséget biztosítanának erre. Az Országgyűlés pénteken befejeződött ülésszakán felvetődött egy olyan javaslat, hogy november 28-án ismét üljön össze a plénum, és tárgyalja meg Bánffy György képviselőnek az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó javaslatát. Erről nem született egyértelmű parlamenti döntés. E kérdést tisztázandó Fodor István hangsúlyozta: - November 28-án nem lesz országgyűlési ülés. Nincs jelentősége annak, hogy a Parlament december 11-én, avagy 18-án mondja-e ki feloszlatását. Világosan látni kell azt is, hogy a Parlament feloszlatása nem politikai botrány - ahogyan ezt sokan vélik -, hanem az élet által megtervezett folyamat, s e folyamatban jelentős része volt a Politikai Egyeztető Tárgyalások sorozatának. - Az, hogy mikor oszlatja fel magát az Országgyűlés, a népszavazás eredményének függvénye is. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az első országos népszavazás (7. rész)
|
Ha a népszavazás eredménye az, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlési választások után az új Parlament válassza meg, akkor december 18-án valószínűleg ki kell mondani a Parlament feloszlatását. Amennyiben az az eredmény, hogy a köztársasági elnököt a már meghatározott időpontban, január 7-én a nép közvetlenül válassza meg, akkor célszerű megvárni az elnökválasztást, és azt követően dönteni a Parlament feloszlatásáról. Németh Miklós az újságíróknak arról a tapasztalatáról számolt be, hogy a népszavazás a törvényes rendnek megfelelően, nyugodt körülmények között zajlott le. Érzékelhető - mondotta -, hogy mint minden, a demokratikus jogállamhoz és jogrendszerhez tartozó mechanizmust, törvényt, a jelenlegit is az élet vizsgáztatja. Németh Miklós arra kérte a választási bizottságot, hogy tapasztalataikat, következtetéseiket, javaslataikat gyűjtsék össze, és juttassák el személy szerint hozzá, hogy az egyes törvénycikkekben, jogszabályokban esetleges szükséges módosításokat a kormány mielőbb mérlegelhesse és kezdeményezhesse. Az MTI munkatársának a népszavazás költségeivel kapcsolatos kérdésére kifejtette: A demokráciát és annak gyakorlását nem szabad és nem is lehet csak egy nézőpontból, nevezetesen a pénzügyi kiadások szempontjából mérlegelni, noha teljesen jogosak a lakosság felvetései. Az emberek látják az ország nehéz gazdasági helyzetét, azt, hogy mi mindenre nem jut pénz, s hogy sokszor öt-tízmillió forintok is sokat segíthetnének egy-egy réteg gondjainak enyhítésében. A népszavazás pedig valóban tetemes kiadással járó aktus. Ennek ellenére - mutatott rá a miniszterelnök - minden esetben, amikor a nép, vagy a törvényhozó testület kezdeményezéséről, stratégiai, az ország életében nagy fontossággal bíró javaslatok megítéléséről van szó, a kormánynak kötelessége erre a pénzt előteremteni. Az idei költségvetésben - mint mindig - vannak bizonyos tartalékok, s e tartalékok terhére különítették el a szükséges összeget. Azt ma még pontosan nem lehet megmondani, hogy ez a népszavazás mennyibe kerül, de az valószínű, hogy a jövőbeni népszavazások költségeinek egy része minimalizálható lesz. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az első országos népszavazás (8. rész)
|
A pártok választási kampányának megítélését firtató kérdésekre válaszolva Németh Miklós emlékeztetett arra: a háromoldalú tárgyalásokon született olyan megállapodás is, hogy el kell készíteni a választás etikai kódexét. Hiba volt - jelentette ki -, hogy ez nem készült el ez idáig. A törvény betartásáról a kormányzat, illetve az illetékes minisztérium természetesen köteteles gondoskodni, az élet azonban sokkal árnyaltabb és bonyolultabb, semhogy egy törvénybe lehetne sűríteni. Az országgyűlési választások időpontjával kapcsolatban utalt a Parlamentben előtt elhangzott beszédére, amelyben megfogalmazta, hogy erről és még sok más kérdésről is a kormány tárgyalásokat kíván kezdeményezni a Parlamenttel és a pártokkal. E tekintetben is konszenzusra kell jutni, mert hiba lenne, ha egyetlen egy párt véleménye, javaslata alapján születne döntés - mondotta. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 20:08
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (9. rész)
|
Az Országos Választási Bizottság közlése szerint vasárnap 16 óráig 4,206.784 állampolgár adta le szavazatát, ez a választásra jogosultak 53,6 százaléka, az október 1-jei állapot szerint, amikor is 7,853.962 szavazásra jogosult állampolgárt tartottak nyilván. Az országos népszavazás érvényességéről azonban még nem lehet bizonyosat mondani, ugyanis az attól függ, hogy a választópolgároknak több mint a fele érvényesen szavazott-e. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 20:38
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (10. rész)
|
Az Országos Választási Bizottság este 10 órakor adott tájékoztatása szerint a váratlanul zordra fordult időjárás alaposan megnehezítette az adatszolgáltatást. Elsősorban Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Győr-Sopron megyében lassította az órák óta tartó havazás a közlekedést, s így az adatok eljuttatását a területi központokba. Ez az oka annak, hogy este 10 órakor új adatokról még nem tudtak számot adni. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 22:44
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (11. rész)
|
A népszavazáson való hozzávetőleges részvételi arány ismeretében az MTI munkatársa este Mécs Imrének, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivőjének véleményét kérdezte a referendumról. Mécs Imre hangsúlyozta: miután a részvételi arány meghaladta az 50 százalékot, ez az SZDSZ számára már önmagában győzelmet jelent, hiszen a népszavazást megelőzően bojkottfelhívás is elhangzott. Mint mondta, saját információik szerint az első kérdésre, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, a legtöbb helyen a szavazók több mint 50 százaléka igennel szavazott, ezért bizakodóan várják a végeredményt. Végezetül hangsúlyozta, hogy most már a remélhetőleg március közepén megtartandó képviselőválasztásokra koncentrálnak. Fábry Béla, az MSZP Országos Elnökségének tagja szerint az a tény, hogy a népszavazás lényeges zavarok nélkül zajlott le, bebizonyította: a referendum bizalmat erősítő intézmény. Ugyanakkor az az adat, mely szerint a választók jelentős része nem ment el szavazni, azt bizonyítja, hogy most felesleges volt népszavazást tartani, ez az esemény nem szolgálta a békés átmenetet. Függetlenül a végeredménytől, az MSZP-nek továbbra is az az álláspontja, hogy az ország köztársasági elnökét népszavazással kell megválasztani, akár oly módon, hogy módosítják az erről hozott sarkalatos törvényt. A Magyar Demokrata Fórum nem tekintette volna győzelemnek, ha néhány százalékkal kevesebben mentek volna el szavazni, azaz nem lett volna meg az 50 százalékos részvétel - mondta Csurka István elnökségi tag, s hozzátette: ugyanakkor nem élik meg tragikus vereségként, hogy a bojkottfelhívásuk nem hozott eredményt. Véleménye szerint most nincs valódi nyertes, illetve vesztes, az a leglényegesebb, hogy minden erőnkkel a képviselőválasztásokra koncentráljunk. Az MDF mindenképpen azt szeretné, ha jövő március 11-én megtarthatnák a szabad választásokat - hangsúlyozta. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 22:58
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (12. rész)
|
A Parlamentben, a népszavazás országos központjában az éjszaka folyamán összesítették a választási névjegyzékben szereplő állampolgárok számát, a szavazáson részt vettek számát, a négy kérdésre külön-külön leadott érvényes illetve érvénytelen voksok számát, és azt, hogy az egyes kérdésekre hányan szavaztak igennel vagy nemmel. Az első - a szakemberek véleménye szerint következtetések levonására még nem alkalmas - részeredmény éjjel 11 órakor született meg. Ez lényegében egy minta, amely 199 jóváhagyott jegyzőkönyv - az összesnek 1,8 százaléka - alapján készült. Ez az 1,8 százalék 116.754 választópolgárt jelent. A 116.754 választópolgár közül 73.372-en szavaztak. Ez 62,8 százalékos aránynak felel meg. Az első kérdésre - csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására - a szavazók 59,4 százaléka adott le érvényes voksot, s többségük nemmel szavazott, tehát arra, hogy a nép közvetlenül válasszon köztársasági elnököt. A második kérdésre - kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről - a túlnyomó többség, 95,4 százalék igennel szavazott. A harmadik kérdésre - elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában illetve kezelésében lévő vagyonról - ugyancsak igennel voksolt 95,6 százalék. Végül a negyedik kérdésre - feloszlassák-e a Munkásőrséget - szintén az igen válasz kapott elsöprő többséget, 95,2 százalékot. A választási bizottságnál azonban nyomatékosan hangsúlyozták: e részeredmény csupán igen csekély mintából született, tapasztalatok szerint legalább 10 százalékos mintavétel szükséges ahhoz, hogy a szavazás egészére jellemző, viszonylagos biztonsággal megbecsülhető képet tudjanak alkotni. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 23:30
|
Vissza »
|
|
Az első országos népszavazás (13. rész)
|
Éjjel fél 12 után pár perccel újabb minta készült a népszavazás központjában, ezúttal 1205 jegyzőkönyv alapján. Ez az összes jegyzőkönyv 10,9 százaléka, tehát már valamivel megbízhatóbb becslést nyújtanak az adatok. A szavazati arányok eszerint lényegében alig tértek el az 1,8 százalék alapján készült mintától, azaz mind a négy kérdésben - csekély eltéréssel - annak eredményeit tükrözik. Valamennyi kérdésre 730.771 választásra jogosult polgár közül 430.049-en szavaztak. Közülük az első, a legizgalmasabb kérdésre 403.675-en adtak le érvényes voksot. Többségük, 53,2 százalék úgy szavazott, hogy a nép közvetlenül válassza meg a Magyar Köztársaság elnökét. (folyt.köv.)
1989. november 26., vasárnap 23:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|