Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Magyar-vatikáni kapcsolatok (1.rész)

Róma, 1989. november 24. péntek (MTI-Panoráma)

A közeljövőben minden bizonnyal helyreállhatnak a diplomáciai
kapcsolatok a Magyar Köztársaság és a Vatikán között - ezzel az
eredménnyel végződtek az elmúlt napokban folytatott tárgyalások a
Szent Péter-téri híres bronzkapu mögött. A magyar kormány
illetékese, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a minisztertanács
egyházpolitikai titkárságának vezetője Francesco Colasuonno
különleges megbizatású nunciussal tárgyalt, tehát a vatikáni
diplomáciának azzal a képviselőjével, aki évek óta tartja a
kapcsolatokat a kelet-európai országokkal és egyházakkal. Fogadta a
magyar küldöttséget Agostino Casaroli bíboros, államtitkár is, az
egyházi kormányzat vezetője, akinek 75. születésnapjára Németh
Miklós miniszterelnök köszöntő levelet és ajándékot küldött
(kalocsai terítőt és herendi gyertyatartót).

    Casaroli és Németh Miklós korábban nyilvánosságra hozott
levélváltása már egyértelművé tette, hogy mindkét fél részéről
megvan a készség a kapcsolatok magasabb szintre emelésére. A
tárgyalások első fordulóján sikerült több fontos részletet
tisztázni. Más részletkérdések még tisztázásra várnak, s e célból
várhatóan vatikáni küldöttség utazik Budapestre, egy vagy két hónap
múlva.

    A magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1945-ben szakadtak
meg, amikor Angelo Rotta nunciust a szövetséges ellenőrző bizottság,
gyakorlatilag a szovjet kormány kiutasította. (A magyar fél ezért
most a kapcsolatok ,,helyreállításáról,, beszél, s nem
felvételéről.) Ami utána történt, köztudott: a Mindszenty-per, a
katolikus egyház ellen az ötvenes években hozott számos korlátozó
rendelkezés, a rendek, iskolák bezárása, majd az újabb per, Grősz
József kalocsai érsek ellen, mélypontot eredményezett.

    A mostani fordulat azonban nem előzmény nélküli. A kapcsolatok
újjáépítése nem mostanában kezdődött. Az Osservatore Romano
szeptember 15-én figyelemre méltó módon emlékezett meg a
negyedszázaddal ezelőtt, 1964-ben aláírt magyar-vatikáni részleges
megállapodásról. A Szentszék részéről annak aláírója Agostino
Casaroli, aki a Vatikán ,,külügyminisztereként,, akkoriban kezdte
türelmes apró lépésekkel egyengetni az egyházi állam és a
szocialistáknak nevezett kelet-európai országok kapcsolatait a
katolikus egyház helyzetének javítása céljával. A magyar kormánnyal
kötött megállapodás az első jogi aktus volt e téren - a vatikáni
,,keleti politika,, nyitánya. (folyt.)


1989. november 24., péntek 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar-vatikani kapcsolatok (2.rész)

Ez a megállapodás - húzta alá az Osservatore - ,,kiküszöbölte a
kölcsönös bizalmatlanságot, gyümölcsöző párbeszédet indított el,
fokról-fokra, apró lépésenként javítva a viszonyt a magyar állam és
az egyház között,,. Eredményeként a magyar katolikus egyház ma jelen
van a társadalomban, egyházmegyéi élén ,,törvényes pásztorok,, - a
pápa és a magyar kormány egyetértésével kinevezett püspökök állnak.
A kis lépések politikája hasznos volt a Vatikán mai megítélése
szerint is, az eltelt 25 év pozítivan értékelendő. Történt
előrelépés a vallásoktatásban, a papok anyagi feltételeit illetően
és sok más téren. Mindent összevetve: Magyarországon az elmúlt 25
évben jobb volt a katolikus egyház helyzete, mint bármely más
szomszédos országban (Ausztriát leszámítva persze).

    Ugyanakkor a magyar kormányzat ebben az időben egyáltalán nem
óhajtott diplomáciai kapcsolatokat, és az óvatos puhatolózások
alkalmával rendszeresen kitért a kérdés elől. A ,,kis lépések,,
kompromisszum eredményei voltak, kölcsönösen hasznos ,,kis
engedmények,,. A diplomáciai kapcsolatokat, a pápai nuncius állandó
jelenlétét azonban már nagyobb, és szükségtelen engedménynek ítélte
az Egyházügyi Hivatal, amely állandó ellenőrzést tudott gyakorolni
az egyházak fölött.

    Mára a helyzet alapvetően megváltozott. A Magyar Köztársaság
jogállammá válik, ahol a vallásszabadság alapvető, garantált emberi
jog, és nem tolerancia, nem ,,kis engedmények,, kérdése. A
Vatikánban pedig nagyon figyelik, és pontosan érzékelik ezt a
változást. Azt is tudják, hogy ebben az új helyzetben már mások az
egyház számára is a körülmények és a feltételek. Nem apró
engedményeket kell kialkudni a kommunista kormányzattól, hanem a
demokratikus jogállamban törvényes biztosítékokkal szavatolni az
egyház(ak) helyzetét, működési feltételeiket.

    A vallásszabadság ugyanis nem abból áll, hogy a templomok nyitva
vannak, és aki akar, vasárnap mehet misére. A helsinki okmányt
aláíró Vatikán államfője, II. János Pál pápa több ízben kifejtette,
hogy alapvető emberi jognak tekinti a vallásszabadságot. A vallás
gyakorlása nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést senkinek,
létezhessenek rendek, egyházi iskolák (amelyeket az államnak
ugyanúgy kell támogatnia, mint az állami iskolákat, hiszen adófizető
állampolgárok gyermekeit oktatják ezekben is). Az országgyűlésben
készülő lelkiismereti és vallásszabadsági törvény garantálhatja
mindezt, s azt is, hogy a megszüntetett egyházügyi hivatal
ellenőrző, beleszóló tevékenységét nem folytatják. Az egyházi
kinevezések a jövőben nem alku függvényei. (folyt.)


1989. november 24., péntek 16:47


Vissza »


Magyar-vatikáni kapcsolatok (3.rész)

A Vatikán úgy látja, hogy az új helyzet minderre reményt nyújt,
és éppen ezért emelhetők magasabb szintre a magyar állam és a
Szentszék kapcsolatai. Az új törvény elfogadása és a diplomáciai
kapcsolatok helyreállítása, ha formailag nem is, tartalmilag nagyon
is összefügg.

    Lengyelországgal ez már megtörtént a nyáron. Jelenleg egyfajta
konvenciót, keretmegállapodást készítenek elő, amely a fenti elvek
szerint szabályozná az egyház és az állam viszonyát. S valószínű,
hogy ilyen keretmegállapodás a magyar-vatikáni kapcsolatokban is
születhet. Ennek kidolgozása és aláírása azonban már a pápai nuncius
feladata lehet, még II. János Pál 1991. őszén esedékes magyarországi
látogatása előtt. +++

Magyar Péter (Róma), MTI-Panoráma


1989. november 24., péntek 16:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD