|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP kongresszus - első nap (12. rész) - Grósz (3.)
|
Nagyobb gond, amikor a vezetők érzik feljogosítva magukat annak eldöntésére, hogy ki a fundamentalista és ki a reformer, hogy kik maradhatnak a pártban és kiknek kell eltávozniuk. Nem más ez, mint a régi, ,,sztálinista,, felfogás és gyakorlat, hiába van bevonva a reformretorika vadontújnak látszó mázával. A nézetkülönbségek megosztották a reformok szorgalmazóit. Az egyik oldalon azok állnak, akik a modellváltást összhangba kívánják hozni a pártmozgalom megújulásával és sikernek tekintik, ha minél többen tudnak velünk jönni. A másik oldalon azok, akik szerint minél hamarabb, minél messzebb kell jutni ezen az úton, mert szerintük ez a legfőbb biztosíték a visszarendeződés ellen. Nem törődve azzal, hogy a gyors ütem az erők legcélszerűbb felhasználását jelenti-e, s hogy ily módon a szükséges haladásért nem fizetünk-e túlságosan nagy árat, nem kockáztatunk-e túl sokat. Ezt a megosztottságot kellene kölcsönös türelemmel feloldani. Persze naivitás volna azt képzelni, hogy lehetséges a párt szélsőségeit egymással kiegyezésre bírni. Történelmi hiba lenne azonban, ha elfogadnánk, hogy a párt mérsékelt és radikális reformerői egymással összebékíthetetlenek. Az elmúlt napok nyilatkozat-dömpingje azonban azt jelzi, hogy a magukat radikális reformereknek vallók már eldöntötték, hogy nem vállalják a közösséget. Tudatosan össze akarják mosni a reformfolyamat mérsékeltebb ütemének híveit a ,,szélsőbal,, képviselőivel. Ezáltal megbocsáthatatlanul szűkítik a reformok társadalmi bázisát. A kongresszusi előkészületek tapasztalatai azt mutatják, hogy a párt tagjai közül sokan várakozó állásponton vannak. A párthoz való viszonyuk eldöntését a kongresszus eredményétől teszik függővé. Többségük reálisan szemléli az eseményeket és elhatárolódik a politikai szélsőségektől. A demokratikus szocializmus olyan elemeit, mint a közösségi tulajdonra és a magántulajdonra épülő vegyesgazdaság, a gazdaság teljesítőképességének állandó növelése, a jogállamiság, az állampolgárok önszerveződése - noha érintik a gazdasági és politikai berendezkedés alapjait - nem tekintik társadalmi rendszerváltásnak. A társadalmi és a politikai rendszer: jellegében különböző, két dolog. Nem hiszem, hogy szükséges lenne a párttagság többségének reformok iránti elkötelezettségét bizonygatni. Grósz Károly ezután rámutatott: - Önbecsülésünkhöz hiteles történelmi képre van szükség. Ha napi politikai céloktól vezérelten csak az MSZMP korábbi hibáiról, bűneiről szólunk - amiről természetesen nyíltan szólni kell -, ezzel komolyan veszélyeztetünk mindenfajta kibontakozást. (folyt.köv.)
1989. október 6., péntek 14:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|