|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
Az alkotmánymódosítással összefüggő kérdések sorában rövid vita után megállapodtak abban, hogy a munka kiemelt szerepét nem szükséges deklarálni. Ezt követően megtárgyalták, hogy mely funkciókkal összeférhetetlen a képviselői státusz. Konszenzus van abban, hogy nem lehetnek országgyűlési képviselők: az államfő, a bírók, az ügyészek és a fegyveres testületek tagjai, valamint egyéb államigazgatási szervek dolgozói. Utóbbiak körének meghatározását azonban visszautalták a szakbizottsághoz. Némi vita után végül is elfogadták az Ellenzéki Kerekasztalnak azt az érvelését, miszerint nem lenne célszerű kizárni a parlamenti képviselők sorából a minisztereket és az államtitkárokat. Antal József (EKA) ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy ha a minisztereket és államtitkárokat kizárnák, az hátráltatná a megfelelő politikai elit kialakulását, másrészt magában rejtené egy laikus parlament, illetőleg egy hivatalnokkormány létrejöttének veszélyét. Ugyancsak egyetértés mutatkozik mindhárom fél között, hogy szűnjék meg az alkotmányban a különbíróságok létére vonatkozó rendelkezés. Ezek közül, úgy tűnik, legfeljebb a katonai bíróságok maradnak meg, de indokoltnak tartják ezek jogkörét is korlátozni, nevezetesen, hogy csak a katonák által elkövetett katonai bűncselekményekben ítélkezhessenek. Ezzel kapcsolatban valószínűleg konszenzus születik arról az EKA javaslatról is, hogy a rendőrségi állományba tartozók feletti ítélkezés kerüljön ki a katonai bíróságok hatásköréből. Ugyancsak a különbíróságok megszüntetésének útját jelzi a felek egyetértése atekintetben, hogy a munkaügyi bíróságokat egy idő után meg kell szüntetni, a hatáskörükbe tartozó ügyekkel pedig majd a polgári bíróságoknak kell foglalkozniuk. A szabadságjogok alkotmányos korlátozásának kérdését visszautalták a szakbizottsághoz. Végül a címerrel kapcsolatos kérdéseket tekintették át, s némi vita után a felek úgy döntöttek, hogy ezeket a szakbizottság újólag vizsgálja meg. Hasonlóképp vélekedtek Szabad György (EKA) javaslatáról, aki indítványozta, hogy a korona iránti tiszteletet deklarálják az alkotmányban. A javaslattevő célszerűnek ítélte, hogy egyes ünnepélyes megnyilatkozások - a köztársasági elnök, a kormánytagok és a hadsereg főbb vezetőinek eskütétele - a korona jelenlétében történjenek. Csikós József (MSZMP) bejelentette: az MSZMP megállapodott a televízióval arról, hogy heti 50-60 perces műsorban rendszeresen tájékoztatást adnak a háromoldalú tárgyalásokról. Javasolta, hogy az MSZMP, az EKA és a harmadik oldal delegációjának egy-egy tagja segítse a műsor szerkesztését. (folyt. köv.)
1989. augusztus 30., szerda 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|