Rendszerváltás és az MTI

	A SZOT elnökségének nyilatkozata (1. rész) (OS)
1989. augusztus 30., szerda - A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elmúlt időszakban több ízben hangoztatta azt az álláspontját, hogy a szakszervezeti tagság alapvetően érdekelt egy többpártrendszerű demokratikus intézményrendszer megteremtésében és az erre történő békés átmenet feltételeinek biztosításában. Ez az elkötelezettsége indította a Szakszervezetek Országos Tanácsát arra, hogy a harmadik tárgyalófél szervezetei között részese legyen az átmenet kérdéseivel foglalkozó politikai és gazdasági tárgyalásoknak. A szakszervezetek számára e tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre, és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába. A SZOT elnöksége eddigi részvételünk eredményét egyrészt abban látja, hogy számos részletkérdésben sikerült elősegíteni elfogadható kompromisszumok kialakítását, másrészt betekintést engedett számunkra az egyes pártok véleményformálásának, álláspontjának részleteibe is, lehetővé téve fontos következtetések levonását a választásokon követendő szakszervezeti magatartásra. A tárgyalások jelenlegi stádiumában ugyanakkor egyre erősebben érezhetők annak a visszásságnak a következményei, hogy a Nemzeti Kerekasztal a saját működéséről ügyrendi szabályozást nem alkotott. Ezért - mindenekelőtt az alsó- és középszintű tárgyalásokon - gyakran pillanatnyi döntések és elhatározások működtetik az ügymenetet. A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyalófél számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni álláspontjának, így például abban, hogy az új választójogi törvény egyes társadalmi szervezeteknek is lehetőséget biztosítson a választásokon való érdemi részvételre. A viták mindenekelőtt a jelöltállítási jog körül éleződtek ki, amennyiben az EKA és az MSZMP csak pártok jelöltállítási jogát ismeri el. (folyt.köv.) 1989. augusztus 30., szerda 19:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A SZOT elnökségének nyilatkozata (2. rész) (OS)
Mindez önmagában nem ok arra, hogy a szakszervezetek végső következtetésre jussanak a tárgyalásokon való részvételüket illetően. Az azonban igen, hogy az Ellenzéki Kerekasztal - a közvélemény előtt is ismert módon - megkérdőjelezte a harmadik tárgyalófél egyenjogúságát, lehetetlenné téve, hogy valóban háromoldalú konszenzus szülessék. A harmadik tárgyalófél az egyenjogúságát érintő vitában sajnálatos módon egyedül maradt. A SZOT elnöksége mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ily módon a társadalmi szervezetek képviselőinek nem szánnak valós szerepet a jövő formálásában. A testület úgy ítéli meg, hogy a munkavállalók nagy tömegei szorulhatnak ki a békés átmenetet szolgáló politikai és gazdasági feltételek alakításából. A szakszervezetek tárgyaló küldöttsége jog nélküli, csupán felelősséggel bíró szervezeteket képviselve nem kíván részt venni a Politikai Egyeztető Bizottság munkájában. Ezért a SZOT elnöksége felfüggeszti a tárgyaló küldöttség további részvételét, és azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehívott plenáris üléséhez, hogy a körülmények mérlegelése után a küldöttség meghatalmazását véglegesen vonja vissza. Budapest, 1989. augusztus 30. Szakszervezetek Országos Tanács elnöksége (OS) 1989. augusztus 30., szerda 19:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »