|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A kommunizmusnak nincs jövője - Galup-felmérés
|
Washington, 1989. augusztus 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Az otthon maradt magyarok, akik nem menekültek el, megkérdőjelezik a szocializmus jövőjét. Az amerikai Galup Közvéleménykutató Intézet felmérése szerint megrendült a kommunizmusba vetett hit, és az alternatívák sem tünnek ígéretesnek. A Galup intézet első felmérésének kiértékelésénél kiderült, hogy négy személy közül csak egy, tehát Magyarország lakosságának mindössze 25 százaléka akar a kommunistákra szavazni az első szabad választáson. A felmérés alapján azonban az ellenzéki pártok sem rendelkeznek tömegbázissal, soraik rendezetlenek és szétforgácsoltak. A közvéleménykutatás szerint tehát az MSZMP nem szerzi meg ugyan a szavazatok többségét, de az új parlamentben mégis a legnagyobb párt maradhat. A felmérés kimutatta, az emberek mindössze 19 százaléka hisz abban, hogy a kommunizmusnak van jövője Magyarországon, sőt 29 százalék nyíltan elítéli az 1948-as kommunista hatalomátvételt. A különböző intézmények iránti bizalom a következőképpen oszlik meg: a tömegtájékoztatás 72 százalékkal áll az élen, majd az egyház következik 67 százalékkal, a Varsói Szerződés 39 százalékkal, a kommunisták 35 százalékkal, és - meglepetésre - az ellenzéki pártok szintén 35 százalékkal. A köztársasági elnöki tisztségre pályázók közül viszont Pozsgay Imre a legnépszerűbb 34 százalékkal, majd Németh Miklós következik 16 százalékkal. Grósz Károly gyakorlatilag semmiféle támogatást nem élvez. A felmérés szerint a lakosság legfeljebb 3 százaléka szavazna rá. (folyt.)
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Galup-felmérés - 1. folyt.
|
A magyarokat arról is megkérdezték, milyen nemzeteket tartanak a legrokonszenvesebbeknek. 64 százalék az amerikait, 56 a japánt, 52 az angolt és 47 százalék a franciát nevezte meg. A népszerűségi listán a szovjetek 38 százalékkal az utolsó helyre kerültek. A Galup intézet július 18 és 28 között - tíz napon át - száz körzetből választotta ki a társadalom minden rétegét képviselő személyeket. A kérdéseket a Magyar Piackutató Intézettel, valamint a Tudósítások Kiadó Vállalattal közösen állította össze. Az egyik kérdés a társadalmi intézmények népszerűségére vonatkozott. Tekintettel a magyarországi viszonylagos sajtószabadságra, az eredmény nem is lehetett kétséges: a sajtó, a televízió és a rádió a legmagasabb, 72 százalékot érte el. Nagyobb meglepetést okozott az egyház, amelyik 67 százalékkal a második helyre került, annak ellenére, hogy a statisztika szerint - Nagy-Britanniához hasonlóan - öt emberből csak egy jár havonta rendszeresen templomba. Érdekes módon a kormányban a lakosság viszonylag magas, 62 százaléka megbízik, a többség szerint ugyanis a jelenlegi kormány részben képes az ország gazdasági és társadalmi problémáinak a megoldására: három megkérdezett közül kettőnek az a véleménye, hogy sikeres reformokat vezet be és demokratizálni fogja a rendszert. A többség kifejezte a parlament iránti bizalmát is. Nagy meglepetést okozott a bizalom viszonylagos hiánya az olyan ellenzéki csoportok iránt, mint a Magyar Demokrata Fórum és a Szociáldemokrata Párt. A kérdésre, miszerint: az új pártok alkalmasabbak-e az ország problémáinak a megoldására, vagy a jelenlegi kormány? - tíz ember közül kilenc a kormányt választotta. (folyt.)
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
|
|
- Galup-felmérés - 2. folyt.
|
A bizalmatlanság egyik lehetséges oka, hogy a magyar közvélemény nem ismeri jól az ellenzék politikai programját és céljait. Például csak 13 százalék tudott valamit a Demokrata Fórumról. Ha ezek a pártok hitelességre törekszenek, akkor a jövőben sokkal erőteljesebben kell népszerűsíteniük politikai programjukat: a közvéleménykutatás szerint tíz magyar állampolgár közül hét hallott ugyan a nagyobb ellenzéki pártokról, de csak egy tudott valamit a politikai célkitűzéseikről. A kormány iránti bizalmat tekintve nem meglepő, hogy Pozsgay Imre a legnépszerűbb jelölt a köztársasági elnöki tisztségre, Németh Miklós pedig annak köszönheti népszerűségét, hogy felfüggesztette a bős-nagymarosi vízi erőmű építkezését. A szocializmus jövőjében azonban öt megkérdezett közül csak egy bizakodott. A többség a rendszer radikális megváltoztatását tartja szükségesnek. Az MSZMP támogatóinak véleménye is megoszlik: tíz közül három például nyíltan elítéli az 1948-as kommunista hatalomátvételt. Más kérdéseket illetően öt ember közül négy helyesli a kelet-nyugati közeledést, és az ország jövője szempontjából fontosnak tartaná Magyarország csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. +++
1989. augusztus 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|