|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (1. rész)
|
1989. augusztus 24., csütörtök - A háromoldalú politikai tárgyalások keretében csütörtökön, a Parlamentben ülést tartott a politikai megállapodásokban illetékes középszintű munkacsoport. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boros Imre, a harmadik oldalét Kósáné Kovács Magda vezette. Az első napirendi pontot, amelyben az egyes albizottságok számoltak be arról, hogy az általuk tárgyalt témákban miben mutatkozik egyetértés és melyek a vitás pontok, a sajtó jelenlétében tárgyalták meg. Ez előrelépés a nyilvánosságban, mert korábban zárt ajtók mögött folytak a megbeszélések. A sajtó jelenlétét az EKA szorgalmazta. Az ellenzék az egész tárgyalás nyilvánosságát javasolta, végül kompromisszumos megoldás született: az első napirendi pont tárgyalásán lehettek jelen az újságírók. Az elnöklő Kukorelli István egyúttal bejelentette: a tanácskozás további részéről közös közleményt kívánnak kiadni, és pénteken együttes sajtótájékoztatót is terveznek.
Először az alkotmánymódosítással foglalkozó bizottság munkájáról adott áttekintést Drucker György (harmadik oldal). Kiemelte: egyetértés mutatkozik abban, hogy lényegesen szükséges módosítani az alkotmányt, s hatályon kívül kell helyezni a preambulumot. Ugyancsak azonosak a vélemények az államszocializmusra vonatkozó tételek eltávolításáról. A felek szerint az államszerkezetet lényegesn ki kell igazítani. Így szükség van az Elnöki Tanács megszüntetésére, a Parlamentnek alárendelt kormányra. Deklarálni kell, hogy az Országgyűlés a többpártrendszerű demokrácia alapintézménye. Mielőbb széles körben szükséges szabályozni az emberi és állampolgári jogokat is. A bizottság középszintű döntést vár olyan vitás kérdésekben, minthogy kitüntetett szerepet kapjanak-e az alkotmányban a köztulajdon különböző formái, miként szabályozzák az országgyűlési képviselői státus összeférhetetlenségét, milyen körüen korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak részvételét a pártokban. Ugyancsak eldöntendő, hogy kell-e már most új címer. A politikai pártok működésének szabályozásával foglalkozó bizottság tevékenységéről Horváth Balázs (EKA) elmondta: egyetértenek abban, hogy mely körökben kell korlátozni a pártokban való részvételt. Megegyezés van abban is, hogy alakuló párt bejegyzésének egygik feltétele legyen vagyoni helyzetének tisztázása. Vitáznak viszont arról, hogy a pártok milyen mértékben fogadhatnak el külföldi támogatást. (folyt.köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (2. rész)
|
Horváth Balázs kifejtette: az EKA fenntartja azt a véleményét, hogy munkahelyen ne szerveződhessen és ne működhessen párt. Nincs konszenzus az MSZMP vagyonával kapcsolatban. Itt még érintkezési pontot sem találtak a felek. Az EKA szerint az MSZMP-nek el kell számolnia vagyonával a nemzetnek, s amíg ez a kérdés nem oldódik meg, nem várható előrelépés. Fejti György ehhez hozzászólva rámutatott: az MSZMP nem lát gondot abban, hogy vagyonnyilatkozathoz kössék a pártok bejegyzését, és erre hajlandó is. Ám úgy vélekedett, hogy az MSZMP vagyonának feltérképezésére a nemzeti háromszög nem illetékes. A választójogi törvény kialakításával foglalkozó munkacsoport tevékenységéről Tóth András (MSZMP) elmondta, hogy a törvénytervezet előrehaladott állapotban van. Az 52 szakaszból már csak hét a vitás. Hozzátette: ezek egyike sem elvi jellegű, nem olyan, amely a választójog gyakorlásának érvényesítését érintené, vagy pedig az egyes pártok érdekeivel ellentétes lenne. Egyetértenek abban, hogy kétfordulós, vegyes rendszerű választást kell tartani. Vita van viszont abban, milyen legyen a listás és az egyéni választókerületi forma alkalmazásának aránya. A bizottságnak még ki kell dolgoznia a választások nyilvánosságára vonatkozó szabályokat, valamint szükség van választási etikai kódexre is. A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosításával foglalkozó bizottság munkájáról Kutrucz Katalin és Hack Péter (EKA) számolt be. Kutrucz Katalin elmondta: a büntető anyagi joggal kapcsolatos témákban lényegében befejeződött a munka. Megállapodás született az állam elleni bűncselekmények megítéléséről. Hozzátette: a Btk. módosításával az alkotmánynak is módosulnia kell, mert csak így tölti be feladatát jól a büntetőjog. Eredménynek könyvelte el, hogy az izgatás kikerül az állam elleni bűncselekmények köréből. Nincs megállapodás viszont a katonai büntetőeljárás alkalmazásáról. Az EKA szakértői szerint nem indokolt, hogy nem katonai jellegű bűncselekmény esetén katonai bíróság ítélkezzen a fegyveres erők tagjai felett. Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy katonai bíróság csak a Magyar Néphadsereg tagjai felett ítélkezhessen. Ezenkívül megemlítették a nyomozási határidő kérdésének fontosságát, valamint azt, hogy megegyezzenek a hatáskör elvonásának tilalmában, azaz: a Legfel sőbb Bíróság első fokon ne vonhasson magához semmilyen ügyet. (folyt. köv.)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:05
|
Vissza »
|
|
Középszintü politikai tárgyalások - nemzeti háromszög (3. rész)
|
A tájékoztatás és az információ kérdésével foglalkozó bizottság nevében Csikós József (MSZMP) egyebek között arról szólt: mindhárom fél fontosnak tartja az alkotmányban rögzíteni, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság mindenkit megillető, alapvető emberi jog. Megegyezés született arról, hogy a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda ellenőrzésére létre kell hozni a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát. A kormány mellett működő öttagú testület tagjait konszenzussal választanák pártatlan, elismert szakemberekből. A nemzeti tömegtájékoztató eszközöknél alapelvnek kell tekinteni, hogy pártatlanul ismertessék a magyar politikai és gazdasági élet eseményeit, egyenrangúan kezeljék a pártokat. Ebben fokozott felelősség hárul az intézmények vezetőire. A bizottság fontosnak tartja, hogy véleményt nyilvánítson a készülő postatörvény frekvenciafelosztási elveiről véleményt nyilvánítson. Sólyom László (EKA) kifogásolta, hogy a korábbi albizottsági megegyezés ellenére középszinten még mindig nincs megegyezés a kerekasztal-üléseket követő tévéműsorokról. Az EKA szerint tárgyalni kellene a korábban üldözött sajtó rehabilitálásáról is. Az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtésével foglalkozó bizottság képviselője, Murányi Zoltán (harmadik oldal) hangsúlyozta: egyetértenek az állampolgári jogok szószólója (ombundsman) intézményének felállításával. Vita van viszont a Munkásőrség sorsáról. Az EKA a fegyveres testület megszüntetését követeli, az MSZMP és a harmadik oldal azonban ezzel nem ért egyet. Tamás Gáspár Miklós (EKA) megjegyezte: az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak a munkásőrség, hanem minden paramilitáris szervezet (például MHSZ, Ifjú Gárda) megszüntetését elengedhetetlennek tartja. Ezután következett a további napirendi pontok megtárgyalása - de már a sajtó kizárásával. A megvitatandó témák között szerepeltek: a Btk. és a büntetőeljárási törvény; az erőszakos eszközök alkalmazása kizárásának garanciái; a választójogi, illetőleg a párttörvény. Az MTI értesülései szerint az EKA javasolni kívánja, hogy az albizottságok tanácskozásain is tegyék lehetővé a sajtó részvételét. A tárgyalás a késő esti órkban is tartott. (MTI)
1989. augusztus 24., csütörtök 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|