 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Ausztria és a KGST
|
Washington, 1989. augusztus 10. (Amerika Hangja, Esti Híradó) -
Simányi Tibor bécsi munkatársunk mai jelentésének témája Ausztria és
a KGST-országok kereskedelme.
- Az osztrák bankok követelése a KGST-államokkal szemben 1988
végén 135 milliárd schillinget tett ki, a KGST-államok betétje
osztrák bankoknál összesen 37,8 milliárd schillingre rúg. A KGST-
államok bruttó adóssága Ausztriával szemben 1988 végén 165 milliárd
schillingre emelkedett, azonban adósságuk dollár alapon számítva 13,3
milliárd dollárról múlt év szemptemberéig 12,1 milliárd dollárra
csökkent, mert a számolási időszakban a dollár árfolyama esett.
Az 1988-as év nemrégiben nyilvánosságra hozott mérlegéből ez a
néhány adat a legszembeszökőbb. Szakértők úgy vélik, hogy az osztrák
KGST-kereskedelem a következő - az 1990-es - évben még növekedni fog.
Mindez persze igen csekély a teljes osztrák külkereskedelmet
tekintve, ugyanis az osztrák piacrészesedés a KGST-vel folytatott
kereskedelemben 1988-ban mindössze 6,5 százalékot tett ki.
Azonban más is kiolvasható a bécsi Gazdaságkutató Intézet
jelentéséből. Ipari termékek behozatala Dél-Koreából, Tajvanból,
Hongkongból és Szingapúrból, túlszárnyalta a KGST-államokból származó
ipari importáruk értékét, különösen olyan ipari országokét, mint az
NDK és Csehszlovákia - a Szovjetuniót nem számítva. Ez világosan
mutatja, milyen hatalmas fejlődést könyvelhetnek el a kelet-ázsiai
államok, amelyek pedig alig néhány évvel ezelőtt még nem számítottak
komoly konkurrenciának a KGST-országokkal szemben. (folyt.)
1989. augusztus 10., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ausztria és a KGST - 1. folyt.
|
Japán közöttük is külön helyet foglal el. S a Japánból származó
ipari termékek 1988-ban alig maradtak mögötte annak az ipari-áru
importnak, amely a Szovjetunió nélkül számítva, a KGST-államokból
érkezett Ausztriába.
A kelet-európai osztrák kereskedelem mérlege 1988-ban 6,2
milliárd schilling aktívumot mutat ki. Osztrák gazdasági körökben
felmerül az a kérdés is, milyen hatással lesz az osztrák KGST-
kereskedelemre, ha Ausztria az 1990-es évek folyamán teljes jogú
tagja lesz az EK belpiacának. A szakértők úgy vélik, ez csak javára
szolgálna Ausztria keleti kereskedelmi kapcsolatainak, mert a KGST
egészében is, de a tagok egyenként is a legnagyobb érdeklődést
tanusítják az Európai Közösséggel folytatható kereskedelem iránt. S
Ausztria itt is a közvetítő szerepét játszhatja. De nyugat-keleti
irányban is Ausztria bizonyos mérföldkövet jelenthet az Európai
Közösség megalakítandó belpiaca, és a KGST-államok közötti
kereskedelemben, hiszen a legtöbb nyugat-európai, sőt igen sok
amerikai vállalat is igénybe veszi olyan osztrák vállalatok
közvetítését, amelyek már hosszú évek óta folytatnak kereskedelmet
kelet-európai vállalatokkal.
A bécsi Gazdaságkutató Intézet mérlegéből az is kitűnik, hogy
Ausztria a Szovjetunió után Magyarországgal folytatta a legélénkebb
kereskedelmet: 6,8 milliárd schilling értékben exportált és 6,4
milliárd schilling értékben importált magyar árukat. +++
1989. augusztus 10., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|