 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
A keletnémet menekültek helyzetéről
|
London, 1989. augusztus 8. (BBC, Panoráma) - A két Németország
közti kapcsolatok minisztériumának államtitkára ma felhívással
fordult a keletnémetekhez: maradjanak otthon, ne próbáljanak a
Nyugatra jutni. Néhány órával korábban bezárták a kelet-berlini NSZK
kirendeltséget, mert az már nem tudott megbirkózni az ott menedéket
kereső keletnémetekkel. És ma érkezett Nyugat-Németországba az első
nagy keletnémet csoport, melynek tagjai a magyar-osztrák határon
menekültek át.
Az egyre bonyolultabbá váló német menekülési, kivándorlási
helyzetet tekinti most át kommentárjában Pártos Gábor:
- Az eddigi adatokból az következik, hogy idén a tavalyinál
kétszer több, körülbelül 80 ezer keletnémet fog törvényes keretek
közt áttelepedni a Szövetségi Köztársaságba. De sok adminisztratív
korlát gátolja a kivándorlást, és - legalábbis fiatalok számára -
egyszerűen lehetetlen. Úgyhogy növekszik a menkülők száma is. Nem
hivatalos becslések szerint körülbelül egymillió keletnémet, azaz a
lakosság 6 százaléka szeretne Nyugatra menni. És sokan nem nyugszanak
bele a hosszú várkozásba és kivándorlási kérelmük ismételt
elutasításába. Így tehát egyre több keletnémet más módon próbálja
elhagyni az országot.
Néhány hónapja a kommunista hatóságok feloldották a parancsot,
hogy a menekülőket agyon kell lőni - és így több, mint 350 ember
egyszerűen átszökött a berlini falon. Ez még mindig nehéz, és
veszélyes vállalkozás. Éppen ezért sok keletnémet próbálkozik azzal a
módszerrel, hogy menedéket kér nyugatnémet diplomáciai képviseleten.
(folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Keletnémet menekültek - 1. folyt.
|
Körülbelül 130 menekült van a Szövetségi Köztársaság állandó
kelet-berlini hivatalában, és nagy számban kerestek menedéket a
budapesti, prágai NSZK-nagykövetségeken is. A bonni kormány próbálja
lebeszélni erről a keletnémeteket. Javasolja, hogy menjenek haza,
kérjenek hivatalosan kivándorlási engedélyt, de ennek nincs sok
foganatja. Az kelet-berlini NSZK-képviselet például annyira tele van
keletnémet menekülőkkel, hogy egyszerűen nem tud normálisan működni -
és ezért ma bezárták. Ugyanez történt egyébként 5 évvel ezelőtt is,
amikor hasonló probléma merült fel.
A német menekülő-problémának van egy másik területe is:
Magyarország lebontotta a műszaki zárat, a vasfüggönyt az osztrák
határon - és ezzel új menekülési utat nyitott meg a keletnémetek
előtt. Május óta a keletnémetek százával, lehet az is, hogy ezrével
menekülnek Ausztriába. A bonni hatóságok kérésére nem tesznek közzé
hivatalos adatokat pontos számukról.
De Magyarországot megállapodás kötelezi szövetségese:
Kelet-Németország felé, hogy tájékoztassa, amennyiben állampolgárai
Nyugatra próbálnak szökni. Eddig a magyar haatóságok pecsétet ütöttek
a menekülők útlevelébe, akiket elfogtak az osztrák határon - ami
természetesen retorziókkal jár, amikor hazaérnek.
A bonni kormány nyomására a magyar hatóságok többé nem ütnek
pecsétet az útlevelekbe, de egyelőre nem engedik meg a
keletnémeteknek, hogy a kellő iratok birtoklása nélkül elinduljanak
Ausztriába. Ezért van olyan sok keletnémet az NSZK budapesti
nagykövetségén. (folyt.)
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
- Keletnémet menekültek - 2. folyt.
|
A probléma egyik esetleges megoldása, hogy Magyarország - a
szovjet tömb egyetlen országa, amely aláírta a menekültekkel
foglalkozó genfi megállapodást - menekültnek nyilvánítja a
keletnémeteket, és így hivatalos iratokkal elhagyhatják majd az
országot.
Vitatható kérdés viszont, hogy menekültnek tekinthetők-e azok a
keletnémetek, akik nem voltak üldöztetésnek kitéve nézeteikért, vagy
hitükért. Egyébként is komoly szakadást okozhatna Budapest és Berlin
között, ha a magyarok lazán kezelnék ezt a kérdést.
A keletnémet menekülők áradata fejfájást jelent a nyugatnémet
kormánynak is. Mindig szívesen látták a keletről érkező németeket. De
- ahogy ezt a bonni németközti kapcsolatok minisztériumának szóvivője
kifejtette - nincs helyük minden német számára. Mai nyilatkozatában
azt ajánlotta a keletnémeteknek, hogy maradjanak otthon. Valószínűleg
nem fognak rá hallgatni.
Sok keletnémet azt látja, hogy náluk semmi sem változik, miközben
nagy horderejű reformok vannak kibontakozóban Lengyelországban,
Magyarországon és a Szovjetunióban - és egyszerűen távozni akarnak.
Közben új menekülési utak nyílnak meg előttük, és a két
Németország közti probléma egyre inkább nemzetközivé válik. +++
1989. augusztus 8., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|