Rendszerváltás és az MTI

	Választási gyűlések - Nyers Rezső Kecskeméten (1. rész)
1989. augusztus 2., szerda - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. Az MSZMP elnöke, aki egyben Bács-Kiskun megye egyik országgyűlési képviselője is, először a megyei pártbizottság székházában a megye és a város politikai, állami vezetőivel tanácskozott a választási küzdelem eddigi tapasztalatairól és más időszerü gazdasági, társadalmi kérdésekről, majd az MSZMP szineiben induló jelöltekkel - a kecskeméti mandátumért versengő dr. Kiss Istvánnal és a Kiskunfélegyházán induló dr. Garai Istvánnal - folytatott eszmecserét. Ezt követően a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet kereste fel, s ott kötetlen beszélgetést folytatott a nagyüzem vezetőivel, gépműhelyének dolgozóival. Az eszmecsere során az éppen befejeződött aratás tapasztalatai és a gyümölcstermesztés értékesítési gondjai mellett szó esett politikai reformjaink nemzetközi megítéléséről, a gazdasági reformok felgyorsításának szükségességéről. Nyers Rezső az ország gazdasági helyzetével összefüggő felvetésekre válaszolva egyetértett azzal, hogy a hadi és államigazgatási kiadásokat még mindig lehet mérsékelni, ugyanakkor elkerülhetetlennek ítélte az állami támogatások csökkentését is. Ez mint mondta főként a nehézipart és a mezőgazdaságot érinti. E megbeszélések után Nyers Rezső résztvett és felszólalt a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében tartott választási nagygyűlésen. Beszédében azt hangsúlyozta: bár személy szerint nagyon szeretné, ha az MSZMP jelöltjét - Kiss Istvánt - választanák meg képviselőnek, mégsem őt dicséri, s nem is az ellenzékieket bírálja. Azért jöttem ide - mondotta - hogy együtt gondolkodjunk, ha kell hangosan, de együtt a múltról, jelenről és a jövőről egyaránt. A párt elnöke szerint a mostani időszaki képviselő választások ugyan még nem az ország jövőjét határozzák meg, de mégsem jelentéktelenek, hiszen egy többpárt-rendszerü választás kezdetei. E megújulásban az MSZMP is olyan új politikát formáló pártként jelentkezik, amely tanult és tanulni akar tévedéseiből.(folyt.köv) 1989. augusztus 2., szerda 21:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső Kecskeméten (2.)
Ugyanakkor határozottan visszautasította azokat a, mint mondotta, igaztalan és felületes véleményeket, amelyek szerint az elmúlt negyven év elveszett, az elmúlt negyven év csak kudarc. Nézete szerint tudnunk kell, mit csináltunk rosszul, de azt is, mi volt a jó, mit kell folytatnunk. A hibák közé sorolta, hogy a gazdaságot, a kultúrát és a politikát tulcentralizáltuk, hogy a modernizációt úgy képzeltük el, hogy minden társadalmi érdeket egy központból akartunk irányítani. Hiba volt az is, hogy a társadalmi érdeket túlságosan kötöttük egyetlen társadalmi osztályhoz, a munkásosztályhoz. A munkásság érdeke az MSZMP számára ma is alapvető, de ugyanakkor, szélesebb értelemben, az MSZMP az értelmiség és valamennyi dolgozó érdekeinek képviselője is. A megújuló, megreformálódott MSZMP miközben maga mögött akarja hagyni a hibákat, folytatni is akarja mindazt, ami haladónak, értékesnek bizonyult. Az MSZMP ma nem vállalja a szocializmus 40 évvel ezelőtti indítását, az 50-es évek útját, amelytől lényegében már 1957-ben elfordult, bár kétségtelen, hogy az antisztálinista felfogás érvényesítésében nem volt elég következetes. Az értékek közé sorolható a 60-as évek elejétől, közepétől kialakult új tipusu szövetkezeti mozgalom is. A modern árútermelő, piacgazdálkodásra érzékeny, valóságos önkormányzattal bíró szövetkezetek továbbfejlesztésében még van tennivaló, de eredményeket elvitatni nem lehet. A párt elnöke leszögezte: most, amikor a gazdasági reform radikális megvalósítására van szükség, igennel kell felelni arra a kérdésre, hogy megújítható-e a korábban kialakított szocialista szektor. Az ország gazdasági boldogulása nem képzelhető el a szövetkezeti és állami tulajdon nélkül. Az más kérdés, hogy nem a régi módon és a régi szervezeti keretek között kell működnie, s megint egy másik kérdés az is, hogy az ország boldogulása nem képzelhető el az egyéni kezdeményezés, az egyéni látásmód, az egyéni gazdálkodás térnyerése nélkül. Előrelépésünknek tehát - mondotta - a többszektorúság az egyik záloga. A másik pedig - és ezt programként valljuk -: intenziv kapcsolat a világ minden részével. Okulva az 50-es 60-as évtizedek egyik legnagyobb tévedéséből, egyértelmüen magunk mögött kell hagyni a bezárkozásra, az önállóságra, a saját "világgazdaságra" alapozott gazdaságpolitikát. Hazánknak a híd szerepét kell betöltenie Kelet- és Nyugat-Európa között politikai, gazdasági kulturális és technológiai téren egyaránt. (folyt.köv.) 1989. augusztus 2., szerda 21:59
Vissza »

	Választási gyűlések - Nyers Rezső Kecskeméten (3. rész)
Nyers Rezső végül hangsúlyozta: a párttagság mindeképpen elkötelezettséget jelent, de semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a párttag elveszti egyéniségét és egyszerű szavazógéppé válik. Az MSZMP az általa jelölt és a választópolgárok által megválasztott képviselő munkáját is úgy képzeli el, hogy a parlamentben nem pártérdekekért, hanem a nép érdekeiért küzd. Kiss István képviselőjelölt úgy nyilatkozott: a parlamentben demokratikus politikai berendezkedésért, a jogállamiság eszméjének teljes érvényesüléséért kíván küzdeni, s azért, hogy az emberek félelem nélkül és legalább viszonylagos jólétben éljenek. Az általános elveken túl többet kíván törődni a választók és a város konkrét gondjaival, hiszen ezeknek a problémáknak a megoldása is segíti az ország előrelépését. Nyers Rezső a választási nagygyűlés után válaszolt a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire. Az éppen befejeződött eseménnyel összefüggésben elmondta, hogy az MSZMP, amely más politikai szervezetekhez képest eddig visszafogottabb volt, kilépett bénultságából, magához tért, a választási harcban megélénkült. A pártszervezetekben történt változásokkal kapcsolatban, az MTI munkatársának kérdésére elmondta, hogy részben örvendetesnek tartja a régi, merev szervezeti keretekből való kitörést, de ugyanakkor aggasztónak is a pártapparátus országszerte tapasztalható leépítését. Félő, mondotta, hogy az eddigi, esetenként túlduzzasztott, s így természetszerűen bürokratikussá vált pártapparátus létszámának csökkentése a szükségesnél nagyobb mértékű. Véleménye szerint most az utóbbinak nagy a veszélye. Hozzátette azonban, hogy véleménye még nem végleges, azt csak részletesebb tájékozódás, elemzés után lehet majd kialakítani. (folyt.köv) 1989. augusztus 2., szerda 22:18
Vissza »

	Választási gyűlések - (4. rész)
Ugyancsak választási gyűlés színhelye volt Kiskunfélegyháza. Ott az ellenzéki szervezetek kezdeményezésre lemondott Korom Mihály helyébe keres a lakosság számára megfelelőbb képviselőt. A megüresedett helyre hárman is pályáznak: dr. Vas László, a Hazafias Népfront, dr. Garai István, a Kiskunfélegyházi Demokratikus Ifjusági Szövetség és Fekete Pál a Magyar Demokrata Fórum jelöltje. A közelmúltban lezajlott választáson azonban egyiküknek sem sikerült megszereznie a parlamenti székbe jutáshoz szükséges szavazati számot. A versengés szerdán megkeződött újabb fordulóján Fekete Pál tanár fejtette ki ismételten a programját, illetve azt, hogy miért kíván küzdeni a Parlamentben. A Béke téren megtartott gyűlésen megközelítően 300-400 helybéli lakos vett részt. Megjelentek és felszólaltak a Magyar Demokrata Fórum országos vezetőségének tisztségviselői - Lezsák Sándor és Für Lajos. Jelen volt és beszédet mondott Roszik Gábor Gödöllő és Isaszeg új parlamenti képviselője, aki a közelmúltban az ellenzéki kör jelöltjeként nyerte el a választók bizalmát. A képviselő Fekete Pál támogatójaként élesen támadta a Magyar Szocialista Munkáspártot, s kifejtette azt a véleményét: sokakat még ma is visszatart a szavazástól az, hogy az elmúlt évtizedekben elszoktak az önálló gondolkodástól. Még nem fogták fel igazán, hogy milyen nagy horderejű kérdésekről van szó. Megfogalmazása szerint az ország irányítása túlontúl sokáig volt méltatlan kezekben, s ezen, illetve ennek következményein csak az ellenzéki erők megerősödésével, a parlament összetételének gyökeres megváltoztatásával lehet segíteni. A társadalom fejlődésének, mint mondotta, hazánkban eddig az egypártrendszer volt a legfőbb gátja, ám - hangsúlyozta - a többpártrendszer sem ér semmit, ha az ellenzéknek nincs igazán szava a politikában. Most azonban megvan a lehetőség, hogy a diktatúrából egy békés, gyors átmenettel a társadalom áttérjen a demokráciára, ehhez pedig a haladó erők mozgósítása szükséges. Ilyen erők az MSZMP-n belül is megtalálhatók ugyan, ám a párt eddigi ténykedéséből nem mindig derülnek ki világosan a valódi szándékok. Roszik Gábor véleménye szerint az MSZMP a választási küzdelemben sem mindig korrekt eszközökkel vivja a harcát a választók bizalmának visszaszerzéséért.(MTI) 1989. augusztus 2., szerda 22:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »