|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága
|
1989. július 28., péntek - Július 28-án, pénteken ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága.
A tanácskozáson - amelyen Nyers Rezső elnökölt - a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi pártsajtó vezetői. A testület kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének és méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd a Kovács Jenő KB titkár előterjesztését követő vitában kialakított álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Úgy döntött, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt munkakongresszusát 1989. október 6-ára hívja össze a Kongresszusi Központba. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról, s egyben javaslatot tett a lelkiismereti és vallásszabadság elveire. A napirendhez Berecz János fűzött szóbeli kiegészítőt. A témával kapcsolatos állásfoglalását a Központi Bizottság teljes egészében nyilvánosságra hozza. A testület Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében áttekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztás első fordulójának tapasztalatait, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben döntött. A Központi Bizottság üléséről közleményt adnak ki. (MTI)
1989. július 28., péntek 20:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató az MSZMP KB üléséről (2. rész)
|
Végül is az a megegyezés született, hogy a kongresszusi küldötteknek ajánlják: hagyják jóvá, hogy két módon - területi alapon és véleményközösségek, nézetek alapján - lehessen küldöttcsoportot alakítani. Fontos kérdés volt a kongresszusi napirend; újabb ajánlás alapján beszámoló hangzik el a politikai helyzetről, a teendőkről, benne az elmúlt egy-másfél év minősítésével. Kovács Jenő a kongresszus időpontjának előrehozatalát indokolva úgy fogalmazott: várhatóan élénk eszmecsere alakul ki a megvitatandó témákban, s az előzetesen megjelölt időtartam erre nem biztosítana lehetőséget. A szóvivői tájékoztatón e napirenddel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt, hogy a küldöttek egyéni választás alapján vesznek részt a kongresszuson; 600 párttagot képvisel egy küldött. A munkacsoportok már megalakultak, s megválasztották szóvivőiket is. A konzultációk a kongresszus megnyitása előtt egy hónappal megkezdődnek. Az elképzelések szerint a párt legmagasabb fórumát követően politikai nagygyűlést rendeznek, hogy az MSZMP a nagy nyilvánosság előtt is bemutassa programját, vezetőit, arculatát. A tanácskozás az MSZMP kongresszusa nevet viseli. Elhangzott az is, hogy a párton belüli különböző politikai áramlatokhoz tartozók, amennyiben hajlandók deklarálni hovatartozásukat, egyforma eséllyel indulnak a küldöttválasztásokon. Nem lehetnek ugyanis senkinek külön jogai; a kisebbség védelmét biztosítani kell a választási rendszerben. A KB- és KEB-tagok egy kis részét egyébként már megválasztották küldöttnek. Az 1276 küldöttnek körülbelül egyharmada titkos szavazás nyomán már megkapta mandátumát. Berecz János, a következő napirendi pont előadója ugyancsak röviden összefoglalta az előterjesztés főbb elemeit. Elöljáróban magyarázatot fűzve ahhoz, hogy miért őt jelölték erre a feladatra, emlékeztetett a téma megtárgyalásának előkészületei az ő irányításával folytak, s az MSZMP elnöksége úgy határozott: a funkcióváltozás nem ok arra, hogy más terjessze elő a témát. A napirend jelentőségéről szólva utalt arra: a Központi Bizottság még soha nem foglalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos emberek viszonyával - a Politikai Bizottság belső határozata szabályozt a ezt a kérdést. (folyt.köv.)
1989. július 28., péntek 20:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP KB - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Az MSZMP most nyíltan kíván fellépni e kérdésben is. Kijelentette: nem vált előnyére a téma megtárgyalásának, hogy a sajtó nem volt jelen a vitánál, hiszen ez is a politika teljes nyilvánosságához, nyíltságához tartozik. A vitában is megállapították, fordulatra van szükség: a párt közvetlenül kívánja kapcsolatát kiépíteni a vallásos emberekkel és az egyházakkal, lehetővé téve, hogy a párttagok ideológiai kérdésekben ne az eddig elfogadott elveket tartsák szem előtt. Hangsúlyozta: nem ateista, hanem a társadalmi haladás mellett elkötelezett pártról van szó. Folytatni kell az eddigi jó hagyományokat: a szabad vallásgyakorlást teljessé téve, a marxisták és a vallásosok dialógusát a legmagasabb szinten folytatva. Hozzáfűzte: a párt belső normáit ilyen vonatkozásban át kellett alakítani. Berecz János kijelentette: az 1956 előtti egyházpolitikát illetően nincs vita a KB-tagok soraiban. 1957-től a párt nyitottabb, a kapcsolatokat építő szövetségi politikát folytatott, s ez egy viszonylag érvényesülő vallásszabadságot jelentett. A mostani fordulathoz hozzátartozik, hogy az állam és az egyház elválasztása teljes legyen, hogy minden állampolgár egyenlő, nem lehet különbséget tenni a vallásos és nem vallásos emberek között. Ugyanakkor a párt és a hívők, az egyházak viszonyát a hazához és a haladáshoz való viszony határozza meg. Rámutatott arra is, hogy nagyon sok ateista fenntartással fogadja ezeket az alapelveket. Számítani kell értetlenségre, s attól való félelemre, hogy politikai versengés alakul ki a különböző mozgalmak, pártok között a vallás felhasználásával és kihasználásával politikai célokra, a politikai befolyás növelésére. Berecz János végül hangsúlyozta: fel kell oldani a merev szabályokat, és a lelkiismereti szabadságot a párton belül is biztosítani kell. Mindez együtt azt jelenti, hogy gyökeres fordulatra van szükség az MSZMP egyházpolitikájában. Végül Kimmel Emil tájékoztatót adott arról, hogy a KB értékelte a bukaresti felsőszintű magyar-szovjet, illetve magyar-csehszlovák találkozót. Tudomásul vette, hogy román kezdeményezésre magyar-román pártvezetői találkozót tartottak. A Központi Bizottság beszámolót hallgatott meg George Bush látogatásáról. A párt vezetőinek moszkvai megbeszéléseivel összefüggésben a Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy olyan kedvezően alakulnak az európai folyamatok, a nemzetközi helyzet, amelynek nyomán lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. (folyt.köv.)
1989. július 28., péntek 20:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szóvivői tájékoztató az MSZMP KB üléséről (4. rész)
|
A testület fontosnak tartja, hogy továbbra is szoros legyen az együttműködés és még hatékonyabb, intenzívebb tapasztalatcsere bontakozzék ki az MSZMP és az SZKP különböző szervei között. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Fejti György, a KB titkára előterjesztésében a július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások tapasztalatairól. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokon az MSZMP tagjai aktívan működjenek közre a párt jelöltjeinek népszerűsítésében, elfogadtatásában. Szükségesnek tartja, hogy az időközi választások tapasztalatait az általános választásokra történő felkészülés során dolgozzák fel és hasznosítsák. A beszámoló rámutat: a választások mélyebb következtetés levonására nem alkalmasak, viszont külön elemzést igényel, hogy az időközi választásokon általában is jellemző csekély részvételhez, érdeklődéshez képest most még alacsonyabb volt a részvételi arány. Rámutat arra is, hogy a párt helyi szerveinek magatartásában jelen voltak a régi mechanizmus elemei. A Központi Bizottság beható vitát folytatott a nemzeti megbékélésre vonatkozó javaslatról, s úgy döntött, hogy a vita figyelembe vételével az állásfoglalást a Politikai Intéző Bizottság véglegesíti, és tervezett formájában hozza nyilvánosságra, hogy a párt tagjai érdemben kifejthessék ezzel kapcsolatos véleményüket, állásfoglalásukat. A testület ennek nyomán tér vissza a témára következő ülésén. A Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. A Társadalompolitikai Bizottság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-titkári kinevezésével vezető nélkül maradt a pártpolitikai osztály; ennek vezetőjévé a Központi Bizottság Tóth Andrást nevezte ki. (MTI)
1989. július 28., péntek 20:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|