|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. július 19., szerda - Az idén, az év első öt hónapjában az idegenforgalom bevétele 16,5 milliárd, míg kiadása 31,8 milliárd forint volt. Ennek oka elsősorban az, hogy a beutazók számánál lényegesen nagyobb arányban nőtt a Magyarországról kiutazók száma. A lakosság - az egy évvel korábbihoz képest - csaknem háromszor annyi devizát költött május végéig - összegezte az idegenforgalom idei helyzetét Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának szerdai ülésén, Egerben.
Tavaly külföldről 18 millió turista érkezett Magyarországra. Az idén arra számítanak, hogy számuk meghaladja a 20 milliót. Eddig 8 millió vendéget fogadtunk, közülük 5 milliót szocialista országokból. A beutazások száma 44 százalékkal nőtt, és ugyancsak ilyen arányban emelkedett a bevétel is. Kisebb mértékben, 22 százalékkal nőtt a nem szocialista országokból érkezők száma, és csak 16 százalékkal költöttek többet, mint tavaly. Ennél lényegesen nagyobb arányban, 61 százalékkal nőtt a szocialista beutazók száma és 75 százalékkal nőtt az innen származó bevétel. Az idegenforgalmi bevételeknél tartják nyilván az utazási számlákra érkező összegeket is. A BC számlák állománya a tavalyi 48,3 millió dollárral szemben az idén elérte a 79,4 millió dollárt. A szocialista turizmus vártnál gyorsabb növekedése helyenként ellátási gondokat okozott. A Szovjetunióban márciusban bevezetett utazási könnyítések ereményeként június végéig 1 millió 60 ezer szovjet állampolgár érkezett hazánkba, főként a keleti országrészbe. Ez felkészületlenül érte a kereskedelmet. Az év első felében egyébként elfogyott a szovjet fél 1,2 milliárd forintos utazási kerete. A kereskedelmi miniszterhelyettes szerint ezzel kapcsolatban több javaslatról is tárgyalnak. Az egyik megoldás alapján mintegy 20 millió rubel értékű keretet biztosítana a magyar állam a szovjet fél számára, mégpedig úgy, hogy ennyivel kevesebb terméket exportálna a könnyűipar. A másik változat, hogy a többletet dollárban számolják el. Egyébként a Szovjetunióból várhatóan rövidesen megtöbbszöröződik a vendégforgalom, mert a 4 járásra érvényes utazási könnyítéseket várhatóan kiterjesztik. Ebben az esetben mintegy 2-3 millió szovjet turista magyarországi látogatására lehet számítani évente. (folyt.köv.)
1989. július 19., szerda 16:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (2. rész)
|
Gellai Imre szerint a jelenleginél lényegesen nagyobb lehetőségek vannak az idegenforgalomban. Ez az ágazat képes arra, hogy viszonylag kis beruházással jövedelmező munkahelyeket teremtsen. Az idegenforgalom devizakitermelési mutatója máris gazdaságosabb, mint az áruexporté. Példának az egri bikavér esetét hozta fel, amelyet 70 centért lehet exportálni, a szállodában viszont 4 dollárt fizet a borért a vendég. Jelenleg még mindig igen kevés a szálláshely. Budapesten november végéig minden szobát kiadtak, és ugyancsak nehezen jut szálláshoz a külföldi vendég vidéken. A legfontosabb a minőségi turizmus arányának a növelése. Elsősorban a kongresszusi és a gyógyturizmusnak van nagy jövője. Ezek az idegenforgalmi ágak nemcsak a főszezonban, hanem egész évben hoznak bevételt. A turisták átlagosan 25-30 dollárt költenek naponta, míg a magyarországi kongresszusokon részt vevő szakemberek 70-80 dollárt. Szükséges lenne az is, hogy jelentősen bővüljön a falusi turizmus, több legyen a középkategóriás szállodai férőhely. Ez a folyamat részben elkezdődött. A vállalatok egy része eladta vagy átadta munkásszállását, amelyeket ma már szállodaként használnak Budapesten, a Balatonnál és más vidékeken. Így mintegy ötezer ágy szolgálja a turizmust, ám ez még mindig kevés. A jövőben főként a magántőke bevonása hozhat megoldást. A falusi turizmus fellendítéséhez szükség lenne a helyi tanácsok segítségére, aktív részvételére. Egyelőre azonban a tanácsok nem érdekeltek a bevételek növelésében. A vitában Sütő Kálmán (Vas megye) arról szólt, hogy a falusi turizmusban lévő óriási lehetőségeket csak akkor fogják kihasználni a helyi tanácsok és szervezetek, ha sikerül megteremteni érdekeltségüket. Például részvénytársasági formában, vagy más módon vehetnének részt egy-egy ilyen vállalkozásban. Barta Alajos (Heves megye) szerint az ezzel foglalkozó lakosokat meg kell tanítani a vendégfogadás nehéz szakmájára. Ugyanakkor nagy figyelmet kell fordítani az ilyen turizmusba bekapcsolódott települések folyamatos ellátására, és azzal is törődni kell, hogy a helyi lakosok hozzájussanak az olcsóbb árucikkekhez. (folyt.köv.)
1989. július 19., szerda 16:22
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése (3. rész)
|
Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye) azt javasolta, hogy a turizmus fellendítésénél, a fejlesztéseknél ne a megyét, hanem a térséget tartsák szem előtt. Káldi Endre (Győr-Sopron megye) az osztrák bevásárló turizmusról és annak helyi hatásáról szólva elmondta, hogy a lakosok még mindig nehezen veszik tudomásul: az érintett körzetben 15-20 százalékkal magasabbak az árak. Az érdekeltségre visszatérve azt mondta, hogy olyan feltételeket kell teremteni, amely nemcsak a magánembereknek, hanem a nagyüzemeknek is vonzóvá teszi a vállalkozásokba való bekapcsolódást. Ehhez kapcsolódva Tóth Attiláné (Budapest) felvetette: nem elég az érdekeltségről beszélni, kormányzati szintű felmérés szükséges az ágazat problémáinak feltárásához. Rédei Alajosné a a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakmai Szakszervezet titkára arról szólt, hogy 15 ezer olyan dolgozója van az ágazatnak, akiknek jövedelme nem éri el a 3500 forintot. Túlnyomó többségük nem borravalós állásban dolgozik. Ilyen fizetések mellett aligha biztosított az érdekeltség. A felvetett kérdésekre Gellai Imre válaszolt. Ezután Vida Kocsárd, a bizottság elnöke azt indítványozta: a kereskedelmi bizottság kérje fel a Magyar Gazdasági Kamara idegenforgalmi tagozatát: készítsenek 2000-ig szóló koncepciót az idegenforgalom helyzetével és az ágazat kibontakozásával kapcsolatban. Javasolta továbbá, hogy a kormányt kérjék fel: tekintse át újólag az idegenforgalom helyzetét. A bizottság a két javaslatot elfogadta. (MTI)
1989. július 19., szerda 16:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|