Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (1. rész) (OS)

1989. július 6., csütörtök - A magyar nép életében mélyreható
politikai, társadalmi és gazdasági változások történnek, amelyek
közelről érintik a magyar Katolikus Egyházat is. A változások a
kibontakozás és a fejlődés reményével töltenek el. A felgyülemlett
problémák megoldása számos feladatra kötelez, de egyben veszélyeket
is hordozhat magában. A Magyar Katolikus Püspöki Kar krisztusi
küldetése és felelőssége tudatában, az Evangélium és az Egyház
tanítása alapján szól híveihez és az egész magyar néphez.

    1. A második világháború után a Magyar Katolikus Egyház azt
remélte, hogy híveivel és intézményeivel együtt részt vehet az
egészséges, új magyar társadalom építésében. Nem a híveken és az
egyházi vezetőkön múlott, hogy ezek a remények meghiúsultak. Olyan
struktúra alakult ki hazánkban, amely sok téves döntést,
igazságtalanságot, sőt üldöztetést hozott az egyházi életben is. Ez
a kényszerhelyzet a társadalom többségét, így az egyházakat is
kizárta a szabad elhatározás és cselekvés lehetőségéből. Érthető
tehát, hogy a jóakaratú törekvések sorra elbuktak vagy nem tudtak
megerősödni.

    A kialakult új társadalmi rendszer a nemzet egészét sújtotta: a
más nemzetiségűeket - elsősorban a német nemzetiségűeket -
kitelepítették az országból, sokakat osztályidegennek minősítettek,
megfosztottak alapvető emberi jogaiktól, vagyonuktól, otthonuktól,
munkalehetőségüktől, gyakran szabadságuktól is. Ennek következtében
igen sokan hazájuk elhagyására kényszerültek.

    Olyan rendszer jött létre, amely a vallás ellen fordult és annak
elhalását adminisztratív eszközökkel is siettetni akarta:
feloszlatta a vallásos egyesületeket és mozgalmakat; államosította
az egyházi iskolákat; megvonta a szerzetesrendek működési
engedélyét; bezáratta a papnevelő intézetek felét; akadályozta a
szabad hitoktatást; korlátozta és cenzúrázta az egyházi sajtót;
beleszólt az egyházi tisztségek betöltésébe; a papi békemozgalom
erőszakolásával megkísérelte a papság megosztását; az iskolákban, a
munkahelyeken és a közéletben a materialista, ateista ideológiát
érvényesítette. Sok hitéhez hűséges hívő, hivatását végző szerzetes,
pap és főpap meghurcolást és bebörtönzést szenvedett, koncepciós
perek áldozata lett. Krisztushoz hű keresztények kerültek pusztán
hitük megvallása miatt hátrányos helyzetbe. Közülük kiemelkedik
Mindszenty József bíboros, aki mint a magyar egyház vezetője,
határozottan kiállt a katolikus egyház érdekei mellett. Koholt vádak
alapján történt elítélése előre jelezte a magyar katolikus egyház
sorsának jövendő alakulását. (folyt.köv.)


1989. július 6., csütörtök 13:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (2. rész) (OS)

Mindezek a tények félelemmel, olykor indokolatlanul nagy
félelemmel töltötték el az egyházi vezetőket és híveket. Ezért külön
tisztelettel tekintünk azokra, akik állhatatosak maradtak és
szenvedést vállaltak. Köszönettel tartozunk azoknak a papoknak, akik
nagy kockázatot vállalva, minden nehézség ellenére teljesítették
küldetésüket. Köszönet azoknak a szerzeteseknek, akik
szétszórtságban és zaklatások között is hűségesek maradtak
hivatásukhoz. Köszönet a szülőknek, akik hátrányos megkülönböztetés
árán is gondoskodtak gyermekeik vallásos neveléséről.

    Emlékeztetni akarunk arra, hogy mindazokra, akik hitükért,
meggyőződésükért, egyházukért, hűséges lelkipásztori munkájukért
szenvedtek, érvényes az apostolról feljegyzett lelki magatartás:
,,Boldogan távoztak a főtanácstól, mert méltók lettek arra, hogy
Jézus nevéért szenvedjenek.,, (Ap Csel 5,41). Egyházunk ősi
hagyománya ma is erre kötelez. Ez természetesen nem mentesíti az
illetékes polgári hatóságokat attól, hogy az elkövetett
jogtalanságokat felülvizsgálják és jóvátegyék, sőt ez súlyos
kötelességük. Ha ezt megteszik, saját tekintélyüket és
hitelességüket igazolják.

    A történelmi múlt tárgyilagos feltárása, a tények rögzítése igen
fontos feladat. A Püspöki Kar egyháztörténeti bizottsága a katolikus
egyházra vonatkozóan már megkezdte ezt a munkát.

    2. Hazánk jelenlegi belső helyzete ma mindenkitől
megfontoltságot követel. A keresztény ember az evangélium vallási és
erkölcsi tanítására figyel, előretekint az üdvösség elnyerésére és
az egész emberiség szolgálatára. Ez olyan magatartást biztosít,
amely megóv a kapkodástól, a féligazságoktól, az igazságtalan
megítéléstől, legyőzi az emberi természet gyengeségeit és biztos
alapot ad a jövő építésére. Az Evangélium lényeges követelménye a
megbocsátás és a kiengesztelődés. Erre mutat példát II. János Pál
pápa, aki az életére törő merénylőt a börtönben négyszemközti
beszélgetésben biztosította megbocsátásáról és szeretetéről, a
bűncselekmény elbírálását pedig a polgári hatóságokra bízta.

    3. A jövőbe tekintve feladatunk a megújulás szolgálata egyházi
és társadalmi téren egyaránt. Ilyen szellemben akarjuk felszámolni
és jóvátenni a múlt hibáit, de ugyanakkor megbecsülni és
továbbépíteni történelmünk értékeit, beleértve az elmúlt négy
évtized eredményeit is. Meggyőződésünk, hogy a társadalom építésében
nem nélkülözhetőek a keresztény igazságok és erkölcsi értékek. Azon
fáradozunk, hogy ezek minél jobban érvényesüljenek a jövő
formálásában. (folyt.köv.)


1989. július 6., csütörtök 13:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (3. rész) (OS)

Az Egyház társadalomformáló hatását nem sajátos társadalmi,
politikai programmal, hanem a társadalmi élethez nélkülözhetetlen
erkölcsi értékekkel tölti be. Az Egyház vallási küldetése alapján
nem kötelezi el magát egy társadalmi rendszer mellett sem, egy
politikai párt mellett sem, de tanítja a társadalom építéséhez
szükséges alapelveket. A hívek feladata, hogy az Evangélium
szellemében részt vegyenek a társadalmi élet alakításában és hitük
bátor megvallásával tanúsítsák a kereszténység társadalomformáló
erejét. Ehhez szükséges, hogy megismerjék az Egyház tanítását, főleg
a szociális jellegű pápai körleveleket. Legyen irányítójuk az
őszinte dialógus gyakorlata, amely ma az egész egyházra jellemző és
amelyre a fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen szükség van.

    Egyházunk a rá háruló feladatokat akkor tudja ellátni, ha minden
egyes tagja közreműködik az egyházi élet megújításában.
Reménytkeltő, hogy már most sok jószándékkal találkozunk és sokan
felajánlják közreműködésüket.

    Jelentős feladatok állnak előttünk: a keresztény hit átadása és
terjesztése minden életkorban; a keresztény családi élet
elmélyítése; az egyházközösségi élet megújítása; a keresztény élet
közösségi formáinak elősegítése; az ifjúsági mozgalmak, a karitatív
tevékenység, a szerzetesi élet újjászervezése; papi és szerzetesi
hivatások ébresztése; a tömegtájékoztatási eszközök hatékonyabb
felhasználása az evangelizáció szolgálatában.

    Az elmúlt évtizedekben felnőtt egy nemzedék, amely alig talált
kapcsolatot a valláshoz. Egyházunk szeretettel és megértéssel várja
őket is, és kész a segítségre, hogy mindenki eljusson a hithez.
Különösen is várjuk a fiatalokat és kérjük a szülőket, hogy egyik
lényeges kötelességüknek tekintsék gyermekeik vallásos nevelését.

    Örömmel tapasztaljuk az Egyház felé forduló bizalom növekedését.
Ennek a bizalomnak meg akarunk felelni. De tisztában vagyunk azzal
is, hogy négy évtized megpróbáltatásai után az előttünk álló
feladatoknak nem tudunk azonnal maradéktalanul megfelelni, mert nem
rendelkezünk a szükséges személyi feltételekkel és anyagi
eszközökkel. Ugyanakkor céltudatos tervezéssel és munkával krisztusi
küldetésünk tudatában kívánunk a lehetőségekkel élni.

    Ezeknek a feladatoknak vállalásához igényeljük az egyházi
életnek az alkotmányban biztosított teljes szabadságát, az egyházi
intézmények működéséhez a szükséges feltételek biztosítását, a
tömegtájékoztatási eszközök használatában való arányos részesedést,
és törvényes garanciát mindezek gyakorlati megvalósítására.
(folyt.köv.)


1989. július 6., csütörtök 13:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (4. rész) (OS)

Minden kereszténynek föl kell ismernie azt, és környezetét is rá
kell vezetnie arra, hogy önzetlenség, önfegyelem, a mások jogaival
való törődés, mások anyagi, méginkább erkölcsi, lelki és szellemi
értékeinek tiszteletben tartása nélkül semmiféle megújító törekvés
nem hozhat eredményt. Az a keresztény, aki e hazában él és szereti
népét, nem nézheti közömbösen az eseményeket, és nem állhat be a
felelőtlenül kritizálók táborába. Mindannyian felelősek vagyunk
saját közös országunkért. A szolgálat szellemét magunkévá téve és
tetteit vállalva lehetünk erőforrássá, népünk jövőjének
alakításában, társadalmi betegségeink gyógyításában. Feladatunk az,
hogy a belső békét erősítsük és az emberekbe lelket öntsünk,
félelmeik ellenére is.

    A gondviselő Isten erejében bízva tekintünk egyházunk és hazánk
jövője elé.

     A Magyar Katolikus Püspöki Kar


(OS)


1989. július 6., csütörtök 14:00


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD