|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (1. rész) (OS)
|
1989. július 6., csütörtök - A magyar nép életében mélyreható politikai, társadalmi és gazdasági változások történnek, amelyek közelről érintik a magyar Katolikus Egyházat is. A változások a kibontakozás és a fejlődés reményével töltenek el. A felgyülemlett problémák megoldása számos feladatra kötelez, de egyben veszélyeket is hordozhat magában. A Magyar Katolikus Püspöki Kar krisztusi küldetése és felelőssége tudatában, az Evangélium és az Egyház tanítása alapján szól híveihez és az egész magyar néphez. 1. A második világháború után a Magyar Katolikus Egyház azt remélte, hogy híveivel és intézményeivel együtt részt vehet az egészséges, új magyar társadalom építésében. Nem a híveken és az egyházi vezetőkön múlott, hogy ezek a remények meghiúsultak. Olyan struktúra alakult ki hazánkban, amely sok téves döntést, igazságtalanságot, sőt üldöztetést hozott az egyházi életben is. Ez a kényszerhelyzet a társadalom többségét, így az egyházakat is kizárta a szabad elhatározás és cselekvés lehetőségéből. Érthető tehát, hogy a jóakaratú törekvések sorra elbuktak vagy nem tudtak megerősödni. A kialakult új társadalmi rendszer a nemzet egészét sújtotta: a más nemzetiségűeket - elsősorban a német nemzetiségűeket - kitelepítették az országból, sokakat osztályidegennek minősítettek, megfosztottak alapvető emberi jogaiktól, vagyonuktól, otthonuktól, munkalehetőségüktől, gyakran szabadságuktól is. Ennek következtében igen sokan hazájuk elhagyására kényszerültek. Olyan rendszer jött létre, amely a vallás ellen fordult és annak elhalását adminisztratív eszközökkel is siettetni akarta: feloszlatta a vallásos egyesületeket és mozgalmakat; államosította az egyházi iskolákat; megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét; bezáratta a papnevelő intézetek felét; akadályozta a szabad hitoktatást; korlátozta és cenzúrázta az egyházi sajtót; beleszólt az egyházi tisztségek betöltésébe; a papi békemozgalom erőszakolásával megkísérelte a papság megosztását; az iskolákban, a munkahelyeken és a közéletben a materialista, ateista ideológiát érvényesítette. Sok hitéhez hűséges hívő, hivatását végző szerzetes, pap és főpap meghurcolást és bebörtönzést szenvedett, koncepciós perek áldozata lett. Krisztushoz hű keresztények kerültek pusztán hitük megvallása miatt hátrányos helyzetbe. Közülük kiemelkedik Mindszenty József bíboros, aki mint a magyar egyház vezetője, határozottan kiállt a katolikus egyház érdekei mellett. Koholt vádak alapján történt elítélése előre jelezte a magyar katolikus egyház sorsának jövendő alakulását. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 13:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (2. rész) (OS)
|
Mindezek a tények félelemmel, olykor indokolatlanul nagy félelemmel töltötték el az egyházi vezetőket és híveket. Ezért külön tisztelettel tekintünk azokra, akik állhatatosak maradtak és szenvedést vállaltak. Köszönettel tartozunk azoknak a papoknak, akik nagy kockázatot vállalva, minden nehézség ellenére teljesítették küldetésüket. Köszönet azoknak a szerzeteseknek, akik szétszórtságban és zaklatások között is hűségesek maradtak hivatásukhoz. Köszönet a szülőknek, akik hátrányos megkülönböztetés árán is gondoskodtak gyermekeik vallásos neveléséről. Emlékeztetni akarunk arra, hogy mindazokra, akik hitükért, meggyőződésükért, egyházukért, hűséges lelkipásztori munkájukért szenvedtek, érvényes az apostolról feljegyzett lelki magatartás: ,,Boldogan távoztak a főtanácstól, mert méltók lettek arra, hogy Jézus nevéért szenvedjenek.,, (Ap Csel 5,41). Egyházunk ősi hagyománya ma is erre kötelez. Ez természetesen nem mentesíti az illetékes polgári hatóságokat attól, hogy az elkövetett jogtalanságokat felülvizsgálják és jóvátegyék, sőt ez súlyos kötelességük. Ha ezt megteszik, saját tekintélyüket és hitelességüket igazolják. A történelmi múlt tárgyilagos feltárása, a tények rögzítése igen fontos feladat. A Püspöki Kar egyháztörténeti bizottsága a katolikus egyházra vonatkozóan már megkezdte ezt a munkát. 2. Hazánk jelenlegi belső helyzete ma mindenkitől megfontoltságot követel. A keresztény ember az evangélium vallási és erkölcsi tanítására figyel, előretekint az üdvösség elnyerésére és az egész emberiség szolgálatára. Ez olyan magatartást biztosít, amely megóv a kapkodástól, a féligazságoktól, az igazságtalan megítéléstől, legyőzi az emberi természet gyengeségeit és biztos alapot ad a jövő építésére. Az Evangélium lényeges követelménye a megbocsátás és a kiengesztelődés. Erre mutat példát II. János Pál pápa, aki az életére törő merénylőt a börtönben négyszemközti beszélgetésben biztosította megbocsátásáról és szeretetéről, a bűncselekmény elbírálását pedig a polgári hatóságokra bízta. 3. A jövőbe tekintve feladatunk a megújulás szolgálata egyházi és társadalmi téren egyaránt. Ilyen szellemben akarjuk felszámolni és jóvátenni a múlt hibáit, de ugyanakkor megbecsülni és továbbépíteni történelmünk értékeit, beleértve az elmúlt négy évtized eredményeit is. Meggyőződésünk, hogy a társadalom építésében nem nélkülözhetőek a keresztény igazságok és erkölcsi értékek. Azon fáradozunk, hogy ezek minél jobban érvényesüljenek a jövő formálásában. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (3. rész) (OS)
|
Az Egyház társadalomformáló hatását nem sajátos társadalmi, politikai programmal, hanem a társadalmi élethez nélkülözhetetlen erkölcsi értékekkel tölti be. Az Egyház vallási küldetése alapján nem kötelezi el magát egy társadalmi rendszer mellett sem, egy politikai párt mellett sem, de tanítja a társadalom építéséhez szükséges alapelveket. A hívek feladata, hogy az Evangélium szellemében részt vegyenek a társadalmi élet alakításában és hitük bátor megvallásával tanúsítsák a kereszténység társadalomformáló erejét. Ehhez szükséges, hogy megismerjék az Egyház tanítását, főleg a szociális jellegű pápai körleveleket. Legyen irányítójuk az őszinte dialógus gyakorlata, amely ma az egész egyházra jellemző és amelyre a fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen szükség van. Egyházunk a rá háruló feladatokat akkor tudja ellátni, ha minden egyes tagja közreműködik az egyházi élet megújításában. Reménytkeltő, hogy már most sok jószándékkal találkozunk és sokan felajánlják közreműködésüket. Jelentős feladatok állnak előttünk: a keresztény hit átadása és terjesztése minden életkorban; a keresztény családi élet elmélyítése; az egyházközösségi élet megújítása; a keresztény élet közösségi formáinak elősegítése; az ifjúsági mozgalmak, a karitatív tevékenység, a szerzetesi élet újjászervezése; papi és szerzetesi hivatások ébresztése; a tömegtájékoztatási eszközök hatékonyabb felhasználása az evangelizáció szolgálatában. Az elmúlt évtizedekben felnőtt egy nemzedék, amely alig talált kapcsolatot a valláshoz. Egyházunk szeretettel és megértéssel várja őket is, és kész a segítségre, hogy mindenki eljusson a hithez. Különösen is várjuk a fiatalokat és kérjük a szülőket, hogy egyik lényeges kötelességüknek tekintsék gyermekeik vallásos nevelését. Örömmel tapasztaljuk az Egyház felé forduló bizalom növekedését. Ennek a bizalomnak meg akarunk felelni. De tisztában vagyunk azzal is, hogy négy évtized megpróbáltatásai után az előttünk álló feladatoknak nem tudunk azonnal maradéktalanul megfelelni, mert nem rendelkezünk a szükséges személyi feltételekkel és anyagi eszközökkel. Ugyanakkor céltudatos tervezéssel és munkával krisztusi küldetésünk tudatában kívánunk a lehetőségekkel élni. Ezeknek a feladatoknak vállalásához igényeljük az egyházi életnek az alkotmányban biztosított teljes szabadságát, az egyházi intézmények működéséhez a szükséges feltételek biztosítását, a tömegtájékoztatási eszközök használatában való arányos részesedést, és törvényes garanciát mindezek gyakorlati megvalósítására. (folyt.köv.)
1989. július 6., csütörtök 13:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata az egyházi és társadalmi élet megújításáról (4. rész) (OS)
|
Minden kereszténynek föl kell ismernie azt, és környezetét is rá kell vezetnie arra, hogy önzetlenség, önfegyelem, a mások jogaival való törődés, mások anyagi, méginkább erkölcsi, lelki és szellemi értékeinek tiszteletben tartása nélkül semmiféle megújító törekvés nem hozhat eredményt. Az a keresztény, aki e hazában él és szereti népét, nem nézheti közömbösen az eseményeket, és nem állhat be a felelőtlenül kritizálók táborába. Mindannyian felelősek vagyunk saját közös országunkért. A szolgálat szellemét magunkévá téve és tetteit vállalva lehetünk erőforrássá, népünk jövőjének alakításában, társadalmi betegségeink gyógyításában. Feladatunk az, hogy a belső békét erősítsük és az emberekbe lelket öntsünk, félelmeik ellenére is. A gondviselő Isten erejében bízva tekintünk egyházunk és hazánk jövője elé. A Magyar Katolikus Püspöki Kar (OS)
1989. július 6., csütörtök 14:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|