 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Pozsgay beszéde
|
Washington, 1989. június 9. (Amerika Hangja, Esti világhíradó) -
Mit írt a Financial Times Pozsgay Imréről? A kérdésre Thassy Jenő
válaszol:
- Közép-Európa feltámadása címmel Leslie Colitt a következő
portrét rajzolta Pozsgay Imréről a Financial Timesben. A látnoki
beszéd, amit Pozsgay Imre Magyarország és Kelet-Európa jövőjéről
Nyugat-Berlinben tartott, lenyűgözte berlini hallgatóságát.
Kelet-Németország vezetőségén belül viszont döbbenetet okozott.
Ékesen szólt Közép-Európáról, a politikai térségről, amelyet 1939
halálra ítélt és a látszat szerint a vasfüggöny mögött 1948-ban
kimúlt. Pozsgay azonban ennek ellent mondott, szerinte Közép-Európa
csodálatos módon túlélte mindezt.
Mi az én hazámra, Európa keleti részére, Közép-Európaként
kívónunk tekinteni, ennek része akarunk lenni - mondotta Pozsgay és
ezzel olyan húrt pendített meg, amely nyugatnémet hallgatóiban erős
visszhangra talált. Érthetően. Történelmi szempontból Németország
szerves része volt Közép-Európának, az eltűnt Közép-Európának
Csehszlovákiával, Ausztriával, Svájccal, Magyarországgal és
Lengyelországgal egyetemben, annak ellére, hogy érzelgős szálak
fűzték Nyugat-Európához.
Most íme itt állt előtte, a Budapestről érkezett reformszárnyhoz
tartozó kommunista, Pozsgay Imre, aki ismét felvillantja előtte az
újjá született Közép-Európa látomását. Hallgatólagosan ebbe
beleértette Kelet-Németországot is, folyósóról beszélt, amely
Közép-Európát a kontinens nyugati felével kötheti össze.
Magyarország ezt világossá tette, csakis akkor tudja elfoglalni
helyét a közös európai otthonban, ha előbb Közép-Európa lakója lesz.
Ez a lépés azért szükséges, mert ennek a térségnek lakói túl sok
konfliktust szenvedtek meg a múltban. Azonnal nem lehetne beiktatni
őket az egyesülő Európába, előbb az szükséges, hogy kapcsolatokat
létesítsenek egymás között. (folyt.)
1989. június 9., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay beszéde - 1. folyt.
|
A nyugat-berlini közönség, az Európai Akadémia hallgatósága
különösen akkor jött lázba, amikor Pozsgay így folytatta: Az önök
tapasztalata, e sok megpróbáltatásnak kitett társadalom tapasztalata
nagyban segíthet bennünket. Íme ezt mondja a Kelet által annyit
becsmérelt Nyugat-Berlinről az egyik ottani kommunista vezető
politikus, aki saját hazájában az elkövetkező őszön könnyen vezetővé
válhat.
Az ellentét nem lehetett volna nagyobb Pozsgay reménybeli
üzenete, a megosztott Európa egyesítése - Németországot is beleértve
- valamint George Bush elnök néhány nappal később elmondott,
felmelegített kliséje a "bontsátok le a berlini falat" között. Ez a
beszéd mind Keleten, mind Nyugaton kevesebb visszhangra talált, hisz
már Reagan elnöktől is hallották a németek, akik jól tudják, hogy
nem fog bekövetkezni.
Pozsgay azonban alapos okot adott Kelet-Németország
vezetőségének és szövetségeseinek is a aggodalomra. Rámutatott, hogy
a sztálinista tipusú diktatúra mindeddig válsággal küzd, képtelen a
reformra, egyedül az segíthet rajta, ha megváltoztatják.
Magyarország egyes nyugati barátai most azon aggódnak, hogy az
ország túl gyors a politikai reformokkal, és túl lassú a gazdaságiak
terén. Viszont a politikai reform előfeltétele az államgazdaság
megreformálásának. Tartsák emlékezetükbe - mondotta Pozsgay -, a
magyar kommunisták nem azért reformálnak, mert jótékonyak, hanem mert
nincs más választásuk. (folyt.)
1989. június 9., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay beszéde 2. folyt.
|
A fő kérdés most az - mondotta -, hogy elnyerheti-e a párt a nép
bizalmát? Pozsgay megjegyzésének magyarázata a nemrégiben végzett
közvéleménykutatás eredménye, amely szerint a kommunista párt iránti
bizalom 24 százalékra süllyedt, szemben az 1985-ös eredménnyel, 66
százalékkal. Budapest lakosságának mindössze 25 százaléka szavazna a
pártra, amennyiben most kerülne sor a választásra. Abban a
reményben, hogy a jövő évi választáson többséghez jusson a párt,
felismerte, hogy koalícióra kell lépnie a nem kommunista pártokkal -
fejeződik be a Financial Times cikke. +++
1989. június 9., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|