|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (1.rész)
|
László Balázs, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1989. május 31. szerda (MTI-tud) - Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi értekezleten befejeződött a 35 ország magas rangú képviselőinek nyilatkozatsorozata. Románia nagykövete kereken visszautasította a két napon át kormányára záporozó bírálatokat, és közölte, hogy továbbra sem tartják magukat az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozataihoz.
Constantin Ene román nagykövet azt bizonygatta, hogy az utóbbi években eltorzítják az európai együttműködés helsinki szellemét, és olyan irányzatok jelentek meg, amelyek az európai folyamat céljai ellen hatnak. - Egyesek önkényesen kiragadnak az emberi jogok közül bizonyos egyéni jogokat, miközben a legtöbb országban még kiáltó hiányok vannak a munkához, tisztes lakáshoz, rendes bérhez és a szociális juttatásokhoz való jogokban. Románia a saját példáján megtanulta, hogy előbb az anyagi feltételeket kell megteremteni a jogok élvezetéhez, és a leglényegesebb jogokat már biztosítja is minden polgárának, megkülönböztetés nélkül. A Románia gyakorlatát bíráló megjegyzéseket politikai tőkekovácsolásnak, propagandamutatványnak nevezte olyan politikusok részéről, akiknek fogalmuk sincs Románia valós helyzetéről. Kijelentette, hogy Románia bel- és külpolitikáját Bukarestben határozzák meg, nem itt, vagy más fővárosban. Beszédében négy feltételhez kötötte a párizsi emberi jogi értekezlet sikerét - csupa olyan feltételhez, amelyekkel megtagadta az emberi jogsértések külső ellenőrzésének, a felvilágosítás kérésének jogát. Leszögezte, hogy semmiféle nemzetközi fórum vagy együttműködés nem állhat a nemzeti törvények helyére, és minden államnak szuverén joga, hogy csatlakozik-e vagy sem az együttműködés bizonyos formáihoz. Morris Abram amerikai, Jan Romare svéd nagykövet és Hans van den Broek holland külügyminiszter ezzel szöges ellentétben azzal érvelt, hogy a helsinki folyamat éppen azzal mozdította elő az emberi jogok fejlődését, hogy közös határozatai beépülnek a résztvevő országok törvényeibe, s így közös normává válnak, amit minden résztvevő országnak joga van a bécsi konferencia határozata értelmében bárhol ellenőrizni. (folyt.)
1989. május 31., szerda 20:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Emberi jogi értekezlet - Román (2.rész)
|
Az amerikai nagykövet elismeréssel szólt Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió ,,feltűnő haladásáról,, e téren, de - mondotta - más országok még a 14 éve Helsinkiben vállalt kötelezettségeiket sem tartják meg. - Míg Magyarországon lebontják a határon a szögesdrótot, másutt még nagyon is ott va, - mondta, a berlini falra utalva. Az NDK mellett az amerikai nagykövet sorra bírálta a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia emberi jogi helyzetét, a kormányok ilyen vagy olyan megnyilvánulásai miatt. Sevardnadze szovjet külügyminiszter előző napi beszédére utalva elismerte, hogy egyetlen ország sem erőltetheti rá saját demokrácia- felfogását egy másikra, de mindenféle demokrácia két nélkülözhetetlen alapelvének nevezte azt, hogy az államok jogai a kormányzottak egyetértéséből származnak, és az egyetértés egyetlen megbízható próbájának a szabadon versengő pártok részvételével tartott választásokat nevezte. Végül közölte, hogy az amerikai küldöttség három fő célt tűzött maga elé a párizsi értekezlettel kapcsolatban. -- Ellenőrizni, hogy a Bécsben elfogadott hat havi határidő alatt rendezik-e mindehol a családegyesítési megoldatlan eseteket. -- Értékelni kívánják az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzésére Bécsben létrehozott rendszert, amit bizalomerősítő intézkedésnek nevezett; -- végül: biztosítani, hogy Párizsban és az ezt követő hasonló értekezleteken minden érdeklődő egyén, újságíró és nem hivatalos szervezet részt vehessen. A svéd nagykövet közös felelősségnek minősítette az emberi jogok érvényesülését. Az emberi jogok különböző megsértéseivel vádolta Csehszlovákiát, Romániát, Bulgáriát és az NDK-t, Törökországot és másokat pedig felszólított arra, hogy csatlakozzanak a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményéhez és jegyzőkönyvéhez. Van den Broek holland külügyminiszter így fogalmazott: ,,földrészünk jövője függ attól, hogyan védelmezik az európai államok állampolgáraik jogait.,, A helsinki folyamat végcéljának olyan helyzet elérését nevezte, amiben minden résztvevő ország a magáévá tette és alkalmazza is az emberi jogok európai egyezményét. Felszólította Romániát, hogy tartsa magát az európai értekezleteken vállalt kötelezettségeihez, majd pedig bírálta a csehszlovák kormányt Václav Havel és más ellenzékiek bebörtönzéséért, illetve zaklatásáért. A párizsi emberi jogi értekezlet csütörtöktől két munkabizottságban folytatja munkáját. +++
1989. május 31., szerda 21:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|