Rendszerváltás és az MTI

	Szakértői fenntartások a nagymarosi vízlépcső építésének leállításával kapcsolatban (1. rész)
1989. május 26., péntek - A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei az MTI-nek elmondták: alávetik magukat a Minisztertanács döntésének, amellyel felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését, de kötelességüknek tartják, hogy felhívják a figyelmet bizonyos tényekre. A minisztérium képviselői szerint a két hónaposra deklarált felfüggesztés valójában legalább három hónapot vagy annál is több időt jelent, hiszen a július 31-ig összeállítandó felülvizsgálati jelentést a parlament előreláthatólag csak augusztusban tárgyalhatja meg, és hozhat róla döntést. A leállított építkezésen az állagmegóvási, az őrzési és az egyéb tevékenység ez idő alatt 300-500 millió forintot emészt fel. Ez az összeg nem finanszírozható a megépítésre nyújtott magyar nemzeti banki hitelből, s így nagy valószínűséggel az államháztartást terheli. Az 1977-ben megkötött magyar-csehszlovák államközi szerződés a felek egyenlő teherviselése alapján közös (50-50 százalékos) tulajdonnak tekinti a dunakiliti létesítményt, a bősi és a nagymarosi vízlépcsőt, valamint a nemzetközi hajózást lebonyolító üzemvízcsatornát. Amennyiben a nagymarosi építkezést véglegesen leállítanák, 70 százalékra nő meg a csehszlovák fél tulajdonosi része, s ezen túlmenően veszélyeztetve lesznek a 30 kilométeres Duna-szakaszhoz fűződő felség- és hasznosítási jogaink. A minisztérium szakembereinek véleménye szerint: a vízlépcsőrendszer terveit a tudomány mai állása szerint mind vízügyi, mind ökológiai szempontból tisztességesen, körültekintően dolgozták ki. E munkákban a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya és kutatóhelyei, továbbá 16 egyetem és kutatóintézet vett részt. A szakemberek arra is rámutattak: azok, akik a vízierőművek káros hatásaival érvelnek, elhallgatják azt a tényt, hogy mindenfajta energiaellátást biztosító erőműnek jelentős környezeti hatásai vannak. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szerkezetváltási és a gazdaságfellendítési feladatok igénylik az energiaracionalizálást és az energiatermelés fejlesztését. A bős-nagymarosi erőműrendszer teljesítménye (amely egyébként megegyezik a Paksi Atomerőmű két blokkjának teljesítményével) a két ország számára lehetővé teszi, hogy évente 200 kilotonnányi a kéndioxid és 50-60 kilotonnányi nitrogénoxid-szennyezést elkerüljenek. (folyt.köv.) 1989. május 26., péntek 16:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »