|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Baker Moszkvában - új szakasz az amerikai-szovjet kapcsolatokban? (1.rész)
|
Washington, 1989. május 8. (MTI-Panoráma) - James Baker amerikai külügyminiszter május 10-11-ikén beható tárgyalásokat folytat Moszkvában, amelyek jelentős lendületet adhatnak a két nagyhatalom együttműködésének, sőt, akár új szakaszt is nyithatnak.
Moszkva és Washington kiinduló álláspontja igen közelinek látszik a kétoldalú kapcsolatokban és sok nemzetközi problémában. A Szovjetunió ,,új külpolitikai gondolkodása,, nyilvánult meg Afganisztánban, a dél-afrikai, a kambodzsai rendezésben, az összeurópai fórumokon, az egyoldalú haderőkorlátozásban. Még előbbre tartanánk, ha az amerikai elnökválasztás miatt nem állt volna be a kényszerű szünet: a Bush-kormány kérte, ne folytassák a START- és egyéb tárgyalásokat addig, amíg az új elnök és új gárdája ki nem alakítja a maga kül- és katonapolitikáját. Ez a felülvizsgálat most végetért, s a jelek szerint felesleges volt, hiszen a politika alapelvei nem sokat változnak a reagani örökséghez képest. Időközben azonban Washingtonnak nem kevés nyugtalansággal kellett tapasztalnia: az általa igényelt szünet előnyösnek bizonyult a Szovjetunió számára, amelynek sok új kezdeményezése igen kedvező visszhangra talált Nyugaton, míg a Bush-kormányt saját szövetségesei bírálták a halogatásért, s azért, hogy átengedi a nemzetközi porondot Mihail Gorbacsov megnyerő egyéniségének és vonzó javaslatainak. Az amerikai kormány tehát mindenképpen lépéskényszerben érzi magát, s egyúttal (alkalmasint joggal) úgy látja: egyfajta történelmi lehetőség nyílik arra, hogy a megváltozott Szovjetunióval szorosabban működjék együtt a világ válságainak megoldásáért és megelőzéséért, mint valaha. Baker ezért olyan széles körű tárgyalási javaslatokkal utazik Moszkvába, mint amelyekre amerikai részről Nixon elnök és Kissinger külügyminiszter látogatásai, a 70-es évek eleje óta nem volt példa. A nagy különbség az, hogy e javaslatoknak ezúttal nemcsak papíron van lehetőségük a megvalósulásra. Nyilván hamarosan folytatják a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat, s van remény azok 1-2 éven belüli befejezésére, ami a támadó atomfegyverek 50 százalékos csökkentését jelentené. A szerződés legtöbb pontját már Reagan alatt kidolgozták, de egyes fontos kérdések még eldöntésre várnak és Bush szeretne néhány módosítást is - amire szovjet ellenjavaslatok várhatók. Várhatóan felújítják a tárgyalásokat valamennyi atomkísérlet eltiltásáról, szó lesz a vegyi fegyverek kiküszöböléséről és - amerikai részről - különösen fontosnak tartják a gyors haladást a hagyományos haderők csökkentéséről idén indult bécsi fórumon. (folyt)
1989. május 8., hétfő 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Baker Moszkvában - új szakasz az amerikai-szovjet kapcsolatokban? (2.rész)
|
E megszokott szovjet-amerikai tárgyalási formák mellett új vonáskent jelentkezik a terv, hogy a két nagy tárgyaljon és ahol lehetséges együtt is működjék szinte valamennyi, világunkat fenyegető regionális viszály enyhítésében, a feszültségek megelőzésében. Így Moszkvában, ahol a tervek szerint Mihail Gorbacsov is több órán át tárgyal majd az amerikai külügyminiszterrel, szó lesz a közel-keleti válság megoldásában való esetleges együttmüködésről is - abban az esetben, ha Moszkva ,,építő,, magatartást tanusít. A Közel-Kelet talán a legjobb példa arra, hogy az amerikai elvárások (legalábbis kezdetben) túlzottaknak és önkényesnek tünnek. A washingtoni érvelés szerint az új szovjet külpolitikai gondolkodásnak tettekben kell megnyilvánulnia - de az elvárt tettek, amint jelezték, általában egybeesnek az amerikai nézetekkel. Így nehéz elképzelni, hogy a szovjet vezetés most például, jószándéka jeléül, azonnal visszaadja a négy, a háború óta megszállt japán szigetet, hogy máris felveszi a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, feladja Kuba, Nicaragua vagy az afgán kormány támogatását és a berlini fal lebontására bírja az NDK vezetőit. A tény mindenesetre, hogy Amerika elvben mindenhol hajlandó együttműködni, nem egy további, jó kompromisszum lehetőségét villantja fel - amint erre az angolai-namíbiai kérdés közös megoldása adott szemlétetes példát. Viszonylag könnyebbnek ígérkezik a tervezett együttműködés a környezetvédelemben, a terrorizmus, a kábítószerek, a ballisztikus rakéták és a vegyi fegyverek továbbterjedése elleni harcban: itt sok a közös érdek. Baker egyfajta próbakőnek tekinti, hogyan reagálnak szovjet partnerei a tavaly óta első amerikai kezdeményezésekre és - nem csekély nyomást gyakorolva - útja előtt arról beszélt: bár Washington a peresztrojka sikerét kívánja, annak még nem látják sok nyomát a Szovjetuniónál sem katonai kérdésekben, sem a világpolitikában. A javaslatok köre, mélysége mindenesetre a kemény kiinduló álláspontok ellenére világosan arra utal, hogy Washington nagy esélyeket lát és kész érdemben tárgyalni, előre lépni. A várható haladás mindenesetre lassúnak ígérkezik, hiszen mindkét oldal jelentős, belpolitikai gondokat is okozó döntések elé kerülhet. Így feltehetően idén további külügyminiszteri és egyéb tanácskozások sorát láthatjuk majd, mielőtt - egy új csúcsértekezleten - végképp dönthetnének új megállapodásokról.+++ Heltai András (Washington) - MTI-Panoráma
1989. május 8., hétfő 11:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|