Rendszerváltás és az MTI

	Szegedi Galiba Kör
SZER ------------------ München, 1989. május 7. (Molnár Máté) Zene, szó A szegedi egyetemen az 1980-as évek elején a jogi kar hallgatói nem csatlakoztak a bölcsészek mozgalmához. Közömbösek, vagy úgymond vonalasak voltak. Megjegyzem, az akkori reformerekkel való szembenállás egyik legmerevebb képviselője a KISZ KB intézőbizottságából éppen akkor kiöregedő jogász, Vastagh Pál volt. Az, aki most április 11-ikén a Politikai Bizottság tagja lett. Visszatérve a joghallgatók szerepére: csak remélhettük, hogy a bölcsészek és jogászok szembenállása előbb-utóbb megszűnik. Így is lett. A változás körülbelül két éve kezdődött. Ennek egyik jele, hogy még 1987-ben összefogott néhány másodéves joghallgató, miután éles szemmel észrevettek egy miniszteri rendeletet, amely az akkori, igen korlátozó jellegű egyesületi törvény hatálya alól kivette az egyetemi öntevékeny csoportokat. Ez a baráti társaság elhatározta, hogy megnézi: mi történik, ha megpróbálnak e joggal élni. Volt bennük bizonyos előrelátás. Ezért választották a Galiba Kör nevet. Az ügy valóban nem ment simán. A halódó kari lapot ugyan gyorsan átvehették a KISZ-től, de az egyik szervező, Szente Zoltán hamarosan írt bele egy cikket a Nyíltság korlátai címmel, amit az egyetem vezetése betiltott. Ezzel sokat tettek a csoport népszerűsítéséért. Az írásnak három fő témája volt: a sajtócenzúra természete, a hivatalos történetírás bírálata és a második, nyilvánosságba szorított ellenzék legálissá tételének szükségessége. (folyt.) 1989. május 7., vasárnap
Vissza »

	Szegedi Galiba Kör - 7/1. folyt.
A körülmények - mint tudjuk - azóta megváltoztak. E cikk lényeges részei is hamarosan, 1988. februárjában megjelentek, mégpedig nem a Iustitium című 300 példányos kari lapban, hanem több ezer példányban az egyetemi újságban. Ugyanakkor klubhelyiséget is kapott a kör a jogi kar pincéjében, és nagyjából ezzel egy időben komolyabb összeget nyert el a Soros- alapítvány pályázatán. Ekkor indult előadássorozatuk, amelynek témái jól mutatták, hogy a csoport időközben már részben kicserélődött tagjai komolyabb, az egyetem falai közül kilépő politikai szerepre készülnek. Az első előadáson a választási rendszerről volt szó, majd az 1980-as évek elejének, a Kádár-féle vezetés által megbuktatott reformelképezelésekről és a közigazgatásról. 1988. március 15-ikén tartotta a Galiba Kör első, nagyobb közönséget vonzó estjét. Marosi Júlia népdalénekes, ifjú Csoóri Sándor édesanyja és Kátó Sándor, az Erdélyből származó színművész emlékezett a forradalomra, majd Szabó Miklós történésszel és Ribár János szegedi evangélikus lelkésszel beszélgetett a Kör két tagja a magyarság XX. századi sorsáról. Az est kettős lábtörést jelentett: nemcsak Szabó Miklós, az ismert ellenzéki került le ezzel a tilalmi listáról, de évtizedek óta először kapott szót egy lelkész egyetemi ünnepségen. A következő rendezvények is telt házat vonzottak, ami előadásokként körülbelül 150 hallgatót jelentett. Lengyel László közgazdász, Andrássy Miklós és Némethy Zsolt, a Fidesz alapítói, valamint Hegedűs András szociológus volt az előadó. (folyt.) 1989. május 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Szegedi Galiba Kör - 7/2. folyt.
Ezt a következő tanév elején, 1988 őszén követte egy, az országos sajtóban is nagy visszhangot keltő est. Valószínűleg Hegedűs András biztatására meghívták Farkas Vladimirt, volt ÁVO-s alezredest is. Az előadássorozat mellett a kör egy másik lap, a Küzdőtér szervezését is megkezdte. Első száma 1988 őszén jelent meg. Időközben a Küzdőtér második száma is kapható már. A napokban jelent meg Magyarok a szovjet Gulagban alcímmel. E 170 oldalas interjú és dokumentumkötet, valamint a Kör további rendezvényeinek ismertetésére még visszatérünk. +++ 1989. május 7., vasárnap
Vissza »