|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében
|
1989. május 6., szombat - Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Varga László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitáján, amelyet szombaton rendeztek meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Kifejtette: szükség van az eltelt több mint négy évtized, ezen belül 1956 történelmének szakmailag korrekt feltárására, a kutatás intézményes feltételeinek megteremtése. Ezért fontos egy olyan össznemzeti tudományos kutatóintézetre, amely független az MSZMP-től és a többi pártoktól, mert a nemzet történelmének kutatása nem lehet pártpolitikai harcok színtere. Ezenkívül ennek a szakmai műhelynek függetlennek kell lennie az államtól is, kutatómunkáját össznemzeti kontroll alá kell helyezni, beleértve a határon túl élő magyarságot is. Varga László indítványozta, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja egy ilyen intézet megteremtése. Egyúttal javasolta: az intézetet egy 31 éve elhunyt akadémikusról, a néhai miniszterelnök Nagy Imréről nevezzék el; az alapítvány kuratóriumának pedig Benda Kálmán, Kende Péter és Litván György legyen a tagja. Az indítványt a rendezvény részvevői egyhangúlag támogatták.
Gyáni Gábor és Pető Iván történészek a levéltári anyagok kutatásának formális, illetve informális korlátairól tartottak korreferátumot. Elhangzott: a levéltári kutatásokra vonatkozó tiltások gátolják a XX. század magyar történelmének hiteles feldolgozását. A korlátozások tág teret nyitnak egyes kutatóknak privilégium szerzésére, sőt kutatói monopóliumok kialakulására. Ugyancsak gond, hogy a korlátozások nem egyes irattípusokra vonatkoznak, hanem témákra, tárgykörökre. A levéltári anyagok hozzáférhetőségének hiánya is közrejátszik abban, hogy a közvélemény a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a memoárirodalomnak. Ugyancsak problémákat okoz, hogy egyes kormányszervek - például a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium - olykor kivonják magukat a levéltári szabályok alól, egyes anyagokat ügyviteli iratoknak minősítenek. Így fordulhatott elő, hogy a Nagy Imre-per anyagát évtizedekig a BM-nél tárolták. Szili Ferenc főlevéltáros arról beszélt, hogy a pártarchívumokban olyan anyagokat is őriznek, amelyeknek tartalmuknál fogva a levéltárakban lenne a helyük. Felvetette: az ilyen dokumentumokat juttassák vissza a levéltárakba. (folyt. köv.)
1989. május 6., szombat 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében (2. rész)
|
Kosáry Domokos akadémikus, az MTA Történelemtudományi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: a történelemtudománynak nemcsak az a feladata, hogy összegyűjtse és rendszerezze a felhalmozott ismeretanyagot, hanem kötelessége a kutatások eredményeit a nyilvánosság elé tárni. Elmondta, hogy a bizottságban 1986-tól működik levéltári munkacsoport, amely tavaly nyáron javaslatot dolgozott ki a jelenlegi lehetetlen levéltári helyzet megváltoztatására. Ezt a javaslatot fölterjesztették az illetékesekhez, ám erre mindeddig nem érkezett válasz. Kosáry Domokos ezért kérte a nyilvánosság segítségét, hogy követelje az említett javaslat mielőbbi keresztülvitelét. A továbbiakban annak fontosságáról szólt, hogy minden 1956-tal foglalkozó iratanyag a széles nyilvánosság elé kerüljön. A pénteki akadémiai osztályülésnek is az volt a célja, hogy azokat az adatokat, amelyeket egy-két történész engedéllyel ,,kibányászott,,, a közvélemény elé tárják. Kosáry Domokos rámutatott: a peranyagokat történeti forrásnak tekinti, s ezek szintén megkövetelik a nyilvánosságot. A koncepciós pereket felülvizsgáló, nemrégiben kijelölt bizottsággal kapcsolatban elmondta: az MTA történelemtudományi bizottsága szakmai és elvi szempontból lehetetlennek tartja azt, hogy a nyilvánosság bizalmát nem nélkülöző emberek foglalkozzanak ilyen komoly ügyekkel. Helytelenítette, hogy a bizottságot mint szakmai fórumot nem kérdezték meg: kik azok a történészek, akiket alkalmasnak találnak a koncepciós pereket felülvizsgáló bizottságban való részvételre. Kende Péter Párizsban élő politológus egyebek között azt ecsetelte, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a dokumentumok kikerülnek a kortörténet-írásból. Ismertette továbbá Az igazság a Nagy Imre-ügyben című kötetet, amely a Nagy Imre-per történészi elemzése. A könyv 1958-ban jelent meg Párizsban, és most a Századvég című folyóirat és a Nyilvánosság Klub itthon is kiadta. A szombati történészvita alkalmából jelent meg A forradalom hangja című kötet, amely az 1956. október 23. és november 9. közötti magyarországi rádióadók adásainak anyagát dolgozza fel. (MTI)
1989. május 6., szombat 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|