 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
A hét kérdése - Miért tüntettek a kínai diákok?
|
1989. május 5. péntek (MTI-Press) - Három hétig a diákok tüntetéseitől, karneváli hangulatot idéző felvonulásaitól volt hangos a kínai főváros. Az egyetemisták spontán megmozdulása április 15-én, Hu Jao-pang, az 1987-ben elmozdított pártfőtitkár halála hírére kezdődött, s a kormány türelmének köszönhetően mindkét fél ,,győzelmével,, ért véget.
Hu Jao-pang a kínai reformnyítás egyik vezető személyisége volt,
s bukását közvetve éppen a diákok okozták. A fiatalok két évvel
ezelőtti tiltakozására hivatkozva távolították el a párt éléről a
reformot ellenző, lassítani akaró erők, akiknek a ,,burzsoá
liberalizmus,, elleni kampánnyal egy rövid időre valóban sikerült is
bizonytalanná tenni a kínai változások esélyeit.
Az egykori pártfőtitkár halálhírére kirobbant megmozdulások
leginkább a késleltetett reakcióra hasonlítottak: a ,,burzsoá
liberalizmus,, kifejezés már jó ideje eltünt a kínai politikai
szótárból, az ország vezetése egyértelműen a reformok következetes
folytatására szavazott.
Ezt az új helyzetet tükrözték a pekingi tüntetések. Két évvel
ezelött a világsajtó teljes joggal írt a diákok éhséglázadásáról. Az
akkori tiltakozás a lehetetlen szociális körülményekre hívta fel a
figyelmet. A mostani - jórészt önmagát gerjesztő - megmozdulás a
politikai reformok gyorsítását követelte, pedig az eltelt időszakban
nem került sokkal több rizs a kínaiak asztalára. Jogállamot,
demokráciát, sajtószabadságot sürgettek az egyetemisták.
Feltünő vonása volt a pekingi eseményeknek a hatalom türelme. A
kínai főváros központi helyén - a Tienanmen téren - minden nap
ezrével sorakoztak fel a rendőrök, de egyetlen alkalommal sem
avatkoztak közbe. Csao Ce-jang, a kommunista párt mostani vezetője
is elismerte, hogy a diákok követelései jogosak, azoknak eleget kell
tenni.
A főtitkári ígéret csak egyetlen kérdésre nem adott határozott
választ. A tüntetések során került elő az az igény, hogy a hatóságok
üljenek le tárgyalni az autonóm diákszövetségekkel, amelyek az első
alternatív politikai szervezeteknek tekinthetők Kínában. Ezt alsóbb
szinten eddig határozottan elutasították. Csao Ce-jang párbeszédre,
nyugodt légkörben zajó tárgyalásokra szólította fel a diákokat. Az
autonóm diákszövetségekről nem beszélt, azaz nem zárta ki annak a
lehetőségét, hogy a kínai reformfolyamatban elképzelhető a független
politikai szerveződések megjelenése is.+++
1989. május 5., péntek 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|