|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács
|
1989. április 20., csütörtök - A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyírádi bauxitbányászat Hévízi tóra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a bányászat leállítását és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát.
A kormány elfogadta a lakásgazdálkodás hosszú távú koncepcióját és módosította a lakáscélú támogatásokat. A Minisztertanács határozatot hozott a tervezés megújításáról és a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. A kormánny megvitatta a költségvetési reform koncepcióját, továbbá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj bevezetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát visszavonja. Az autópálya építéséhez és az útalap létesítéséhez szükséges anyagi forrásokat más, a társadalom számára is jobban elfogadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüggő előkészítő munka megkezdésére az érintett miniszterek megbízást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, továbbá az Országos Tervhivatal elnökének feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintárfolyam megállapítás új rendjéről. A kormány javasolta az Országgyűlésnek Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi 1. törvény hatályon kívül helyezését. x x x (folyt.köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor a Parlamentben megkezdődött Marosán György szóvivő nemzetközi sajtókonferenciája. A kormány tanácskozásán elhangzottakat ismertetve a szóvivő elmondta, hogy döntés született a régóta húzódó Hévíz kontra bauxit ügyben. A Minisztertanács úgy határozott, hogy legkésőbb 1990. június 30-ig be kell zárni a nyírádi bauxitbányát. Bár gazdasági és környezetvédelmi szempontokat egyaránt mérlegeltek, a döntés kialakításakor a nemzetközi hírű tó megmentése volt az elsődleges cél. A körültekintő előkészítést igénylő bányabezárás menetrendjét gyorsított ütemben dolgozzák ki, s az ezzel összefüggő megoldásokat két hónap múlva terjesztik az illetékes tárcák vezetői a kormány elé. Határozat született arról is, hogy - az érintett parlamenti bizottságok részvételével - társadalmi bizottságot kell létrehozni a bezárás ellenőrzésére. A kormány felülvizsgálta az autópályadíj bevezetésére vonatkozó korábbi határozatát is. A döntést még érvénybe lépése előtt visszavonják. Egyúttal megbízták a kormány illetékes tagjait, hogy az érdekképviseleti szervekkel konzultálva dolgozzanak ki olyan javaslatot, amely - az ésszerűtlennek bizonyult megoldást felváltva - a társadalom számára is elfogadható módon teremt forrást az úthálózat fenntartására és fejlesztésére. További két, a lakosságot közvetlenül érintő témát is megtárgyalt a kormány. Az egyik a háztartási energiahordozók tervezett áremelése. Mint ismeretes, az idei terv május elejére időzítette az áremelést, 100 forintos kompenzálással összekötve bizonyos társadalmi csoportoknál. A kormány most úgy döntött, hogy a SZOT-tal esedékes tárgyalásokig elhalasztja a már korábban bejelentett árintézkedéseket. Természetszerűleg így a 100 forintos kompenzáció sem lép életbe. A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak emelésének problémája. A Minisztertanács beható vita után úgy döntött, hogy ezt a kérdést is a SZOT-tal való tárgyalásokon terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A testület ezzel kapcsolatban kialakította véleményét a SZOT elnökségének legutóbbi állásfoglalásáról. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: a külső és a belső pénzügyi helyzet első negyedévben tapasztalható romlása rendkívüli intézkedéseket tett szükségessé. Elismerte, hogy ezek közül némelyek konstrukciója, a kivitelezés módja, illetve ütemezése vitatható, illetve helytelen volt. Ugyanakkor hangoztatta, hogy a kormány felelősséget vállal az ország fizetőképességének fenntartásáért, és ennek okán népszerűtlen intézkedésekre is rákényszerül. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A kormány szükségesnek tartja, hogy az egyéb érdekegyeztető fórumok mellett soron kívüli tárgyalásokra kerüljön sor a Szakszervezetek Országos Tanácsával. Az indokolt ár- és kompenzációs intézkedéseket együtt kívánják életbe léptetni. Miután a SZOT keresi a megegyezés lehetőségét a kompenzációt illetően, a kormány kész arra, hogy a tervezett és elhatározott árlépéseket a SZOT-tal folytatott tárgyalások után tegye meg. Ugyanakkor a Minisztertanács úgy véli, hogy a szakszervezetekkel fennálló konstruktív, az érdemi együttműködés nélkülözhetetlen részét alkotó bizalmon alapuló tárgyalásokhoz nem szabhatók további feltételek. A kormány kifejezte reményét, hogy a kétségkívül renkívül súlyos gazdasági és politikai helyzetben fennmarad a lehetősége a szakszervezetekkel való konzultációnak, a vitában kiérlelt, kompromisszumokon alapuló megállapodásoknak. Ez ugyanis elengedhetetlenül szükséges a társadalmi stabilitás megőrzéséhez. A szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a Minisztertanács felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntető eljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány amellett felkérte az igazságügyminisztert, hogy gyorsítsa meg azokat a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőjének javaslatot kell tennie a Btk idevágó előírásainak esetleges módosításaira, beleértve az ilyen bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az igazságügyminisztert a büntető eljárási törvény felülvizsgálatának a meggyorsítására. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A szóvivői tájékoztatón résztvevő újságírók a Minisztertanács ülésén szereplő napirendi témák közül elsősorban a kormány-SZOT találkozóval, valamint a bauxitbánya bezárásával összefüggő kérdéseket tettek fel. A Képes 7 munkatársa az iránt érdeklődött, mikorra várható a soron kívüli kormány-SZOT találkozó, s milyen vélemény alakult ki arról az állásfoglalásról, hogy a szakszervezet csak megváltozott összetételű kormánnyal hajlandó tárgyalni. A szóvivő hangsúlyozta: a Minisztertanács május 12-ét javasolja a megbeszélésre. Hozzátette: ez természetesen csak a kormány javaslata, s ezzel kívánja jelezni, hogy viszonylag gyorsan meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Megerősítette azt a hírt: a SZOT állásfoglalása tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy csak más összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszterelnök már bejelentette, hogy a kormányt jelentős mértékben át fogják alakítani. Egyébként - tette hozzá - a kormány sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megszabja: milyen legyen a vele szemben ülő tárgyaló küldöttség összetétele. Nem tartja tehát indokoltnak a szakszervezet ilyen fellépését. A Népszava e témához kapcsolódva konkrétan rákérdezett: megváltozott összetételű kormány lesz-e a tervezett találkozón a SZOT tárgyalópartnere. A másik kérdése - utalva Derzsi András közelmúltbeli megválasztására - arra vonatkozott: a Minisztertanácsnak szándékában áll-e elképzeléseit az Országgyűlés májusi ülése előtt nyilvánosságra hozni. Marosán György megerősítette a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. Utalt azonban arra, hogy az összetétel meghatározása nem a Minisztertanács, hanem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az pedig, hogy a korábban kinevezett minisztereket nem mutatták be megválasztásuk előtt, ez elsősorban a Parlament igényén múlott. Arra nem tudott válaszolni, hogy hány miniszterváltozás lesz a kormányban. A TV-Híradó képviselője a tisztségüktől megváló miniszterek további sorsáról érdeklődött, azonban a szóvivő válasza itt is elmaradt. Az MTI munkatársának kérdésére elhangzott: Németh Miklós május 15-én egynapos munkalátogatásra Varsóba utazik Rakowski miniszterelnök meghívására. A szóvivő véleménye szerint a két kormányfőnek sok azonos problémával kell szembenéznie, s nyilvánvalóan a megoldásokat is hasonló irányban keresik. Érdemes tapasztalatot meríteni mások munkájából, így bizonyára ötletekben gazdagodva térhet haza a magyar miniszterelnök - vélekedett. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
Ugyancsak számos kérdés vetődött fel a nyírádi bauxitbánya bezárásával kapcsolatban. A Magyar Nemzet tudósítója - az Állami Tervbizottság 1985-ben a hévizi tó balneológiai állapotával kapcsolatban hozott határozatára hivatkozva - azt kérdezte: miután a tó állapota romlott, szándékában áll-e a kormánynak megállapítani a felelősséget, s szankciót alkalmazni. Marosán György hangsúlyozta: erről konkrétan nem volt szó a Minisztertanács ülésán. Hozzáfűzte azonban: rendkívül nehéz a felelősség megállapítása abban, hogy a kárt ki és milyen mértékben okozta, hiszen a szakemberek még azon is vitatkoznak, milyen mértékben tulajdonítható a romlás a bauxitbánya tevékenységének. Reményét fejezte ki, hogy a vizsgálatok e kérdésre is kitérnek majd. Szólt arról is, hogy bár pontos adat nem áll rendelkezésére, bizonyos, hogy számottevő bauxitvagyon marad a földben. Ezt támasztja alá, hogy az eredeti tervek szerint a bánya 1993-ig üzemelt volna. A Veszprémi Napló munkatársa - kifejtve, hogy a megye közvéleményét éppúgy aggasztja természeti kincsének károsodása, a karsztvizek pusztulása, mint az idegenforgalmat, vagy az alumíniumipart, a bauxitbányászatot ért veszteség - arról érdeklődött: milyen konkrét támogatásról döntött a kormány annak érdekében, hogy a veszteségek elviselhetőek legyenek. A szóvivő elmondta, hogy a kormány úgy határozott: két hónapon belül ismét megtárgyalja a leállítással kapcsolatos közgazdasági, foglalkoztatási és egyéb problémákat, s a jelentés várhatóan a felvetett kérdésekre is választ ad. Több újságírónak az autópályadíj jövőjével kapcsolatos kérdésére adott válaszból kitűnt: nem lehet nélkülözni többletforrásokat az utak karbantartásához, az autópályák építéséhez. A megoldási módozatok között szóba került a benzinár-emelés, az autó- vagy útadó bevezetése. Bár valószínűleg egyik megoldás sem lehet mindenki számára kielégítő, a szakemberek keresik a leginkább elfogadható módozatot. A Minisztertanács mostani ülésén nem szereplő témákkal kapcsolatos kérdéseket is feltettek az újságírók. A Magyar Hírlap tudósítója például azt kérdezte, igaz-e, hogy hatálytalanítják a Sztálin emlékét megörökítő 1953-as I. törvényt. Utalt arra is, hogy több olyan rendelkezés van még érvényben, amely már megérett az eltörlésre. Jelenti-e a törvény felülvizsgálata egy folyamat megkezdését? A szóvivő megerősítette a hírt, s hozzátette: a vizsgálat végeredményéről még nem tud beszámolni. A folyamat valóban elkezdődött, s nyomán máris több intézkedés történt. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A szóvivő személyét is érintő kérdést tett fel az NBN rádió és televízió magyarországi tudósítója. Utalt a Népszabadságban megjelent Marosán-visszaemlékezés lábjegyzetére, amely szerint a politikust - a szóvivő édesapját - 1956-ban, Nagy Imre miniszterelnöksége idején engedték ki a börtönből. Felvetette: vajon szándékos-e az időzítés, vagy a körülmények összjátékaként kezelendő. A szóvivő meglepetéssel reagált a kérdésre, mert - emlékezete szerint - abban az időben, 1956 márciusában Hegedűs András volt a miniszterelnök. Ugyancsak e külföldi orgánum képviselője Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatban emlékeztetett Grósz Károly amerikai látogatására, amelynek során az akkori miniszterelnök-pártfőtitkár nem tartotta valószínűnek a rehabilitálást. A kérdés arra vonatkozott: mi történt azóta Magyarországon, hogy így megváltoztak a dolgok. Marosán György frappáns válasza úgy hangzott: nem a kormányszóvivőnek, hanem az illetékesnek kell ezt a kérdést feltenni. Hozzáfűzte: a kérdező is láthatja, milyen változás ment végbe az országban, s valószínűleg ez is közrejátszott a kérdés megítélésében. Ugyancsak külföldi újságíró tudakozódott afelől, hogy befejeződik-e a Nagy Imre-ügy felülvizsgálata június 16-a, az egykori miniszterelnök temetésének napja előtt. A szóvivő erre nem tudott választ adni, mert a periratok elemzése csak most kezdődik. Az Independente című brit lap tudósítójának adott válasz szerint a megfelelő vizsgálatokat követően lehetőséget kapnak az újságírók az elemzést készítőkkel való találkozásra. A Magyar Rádió képviselőjének kérdésére, hogy a belügyminiszter felhívása a Nagy Imre-periratok átadására értelmezhető-e egy esetleges rehabilitációs eljárás kezdeteként - a szóvivő kifejezte azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet beszélni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét vizsgálatokat kell a jogászoknak lefolytatniuk. Az utolsó kérdező jogát ismét a televízió kapta meg. Munkatársa azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program alapján dolgozik a kormány. Marosán György leszögezte: a kormány a kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljövőben a Parlament elé kerül. (MTI)
1989. április 20., csütörtök 19:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|