|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Brezsnyev-doktrina - La Repubblica (1.rész)
|
Róma, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - Az olasz sajtót még mindig foglalkoztatja Mihail Gorbacsov Grósz Károlynak tett kijelentése: ,,Soha többet nem lesz az 1956-os és 1968-as katonai beavatkozáshoz hasonló Kelet-Európában,,. A római La Repubblica terjedelmes elemzést szentel a ,,szovjet birodalom és az azt összetartó Brezsnyev-doktrina felbomlásának,,.
,,Gorbacsov eddig még mindig állta a szavát, nem mondott sem népének, sem a nemzetközi közösségnek olyasmit, aminek ne lett volna valóságfedezete. Ha lettek volna kétségek nyugati részről a szovjet politikában bekövetkezett alapvető változásokat illetően, nem születtek volna meg az eddigi jelentős megállapodások,, - mutat rá a lap. ,,Nem kételkedhetünk tehát abban, amit Grósznak mondott. Márpedig ez alapvetően megváltoztatja Európa, vagyis a világ helyzetét: nemcsak a Brezsnyev-doktrinát helyezhetjük ezzel a süllyesztőbe, hanem Jaltát is. Az előbbi nem is volt más, mint Jalta brutális következménye. Mára azonban sem a Szovjetunió, sem Kelet-Európa nem ugyanaz többé, mint Jalta idején, vagy akárcsak a Brezsnyev-korszakban.,, A La Repubblica úgy látja: immár visszafordíthatatlan a szovjet átalakulás, és ez Kelet-Európát is átalakította. Lengyelországban és Magyarországon nincs többé visszaút, míg más országok beássák magukat a mozdulatlanság lövészárkaiba. ,,Ilyen körülmények között a birodalom egy központból irányítása lehetetlen, sőt, birodalom sincsen már. Jalta érvénye megszűnőben...,, Miután Gorbacsov bátorítja is a magyar és lengyel reformszárnyát, feltételezhető esetleg, hogy új birodalmat akar, reformszelleműt. Ám ez nem valószinű. Ugyan ki mondhatja meg, merre tart maga a Szovjetunió a húsvéti választások után, vagy Románia, ha megszabadul Ceausescutól, esetleg az NDK a mai vaskemény rendszerből kilépve? - teszi fel a kérdést a lap. S válasza: az igazság az, hogy a kommunista világ válsága hatalmas űrt nyitott. Jalta és a Brezsnyev-doktrina a múlt, a jövő pedig zűrzavart sejtet. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Brezsnyev-doktrina - La Repubblica (2.rész)
|
Márpedig - folytatódik a mértékadó lap fejtegetése - e térség stabilitása lényeges a nemzetközi kapcsolatokban. Új helyzet és új probléma állt elő: ha a Szovjetunió visszavonul Kelet-Európából, ki tarthatja mederben a széthullással fenyegető folyamatokat? Olaszországnak a leginkább aggasztó a szomszédos Jugoszlávia, ahol a széthullás már kezdetét vette. De látens és megoldhatatlan konfliktus feszül Magyarország és Románia között is. Természetesen nem a Nyugat dolga tanácsokat adni a lengyeleknek vagy magyaroknak, óvatosan haladjanak a múlt felszámolásában. De még kevésbé támogathatja Ceausescut vagy Zsivkovot a stabilitás érdekében. Mindebből az következik, hogy a Nyugat nem vállalhatja fel egymaga a szovjet birodalom válságát. Közös érdek tehát, hogy az átmenet kezelésére a Nyugat és a Szovjetunió összefogjon. Ez a felismerés az alapja lényegében a Kissinger-tervnek, amit a jelek szerint az új amerikai kormányzat a magáévá tett. A kommunista világ válságának közös kezelése úgy történhet, hogy miközben ösztönzi a változásokat, ügyel arra is, hogy a változások ne borítsák fel a kialakult egyensúlyokat, mert ez láncreakcióhoz vezethet, kiszámíthatatlan fejleményekhez, amit mindenkinek jobb elkerülni. Akár igazi megállapodásba is szedhető: a szovjetek lemondanak a hegemóniáról a térségben, a Nyugat pedig kötelezettséget vállal arra, nem tesz semmit azért, hogy ez a térség ellenségessé váljék a Szovjetunióval szemben, fenyegesse annak biztonságát. Moszkva a Brezsnyev-doktrináról mond le, a Nyugat a visszaszorítás doktrinájáról - új ,,politikai,, Jalta formálódik tehát, közel ötven évvel az első után. Az előbbi Európa kettéosztását szentesítette, míg ez az újabb arra irányul, hogy a válság és űr ne hozza lehetetlen kényszerhelyzetbe egyik felet sem. A La Repubblica szerint az első diplomáciai lépések talán már meg is történtek Moszkva és Washington között... +++
1989. április 4., kedd 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|