Rendszerváltás és az MTI

	Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (1. rész)
1989. március 30., csütörtök - Rendhagyó módon, egy nappal a tanácskozást követően, csütörtökön tájékoztatták a sajtó munkatársait az MSZMP Központi Bizottságának üléséről. A KB székházában megtartott nemzetközi sajtókonferencián Major László, a párt szóvivője röviden ismertette az ülésen szereplő napirendi pontokat, majd az előadók, Berecz János és Lukács János, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai összegezték az előadói beszédüket követő viták tapasztalatait. Elsőként Berecz János kapott szót, aki utalt arra, hogy beszéde megjelent már a napilapokban, majd a téma jelentőségéről szólva hangsúlyozta: az MSZMP szempontjából a politikai nyilvánosság és a sajtóhoz való viszony döntő és meghatározó jelentőségű. Emlékeztetett arra, hogy csaknem kétéves előkészítő munka után került az előterjesztés a testület elé, s ez idő alatt oly mértékű politikai változások mentek végbe a magyar társadalomban, amelyek jelentősen befolyásolták a politikai nyilvánosság alakulását, megváltoztatták a sajtó helyét és szerepét a társadalomban, s új helyzetet teremtettek az MSZMP számára is. Sajnálattal állapította meg, hogy az előző harminc év határozatait, dokumentumait áttekintve elmondható: szavakban sokkal jobbak voltak, mint a gyakorlatban. A magyar kommunisták - mondta - a glasznoszty kitalálói lehettek volna, ha érvényesítik azokat az elveket a sajtóhoz, az újságírókhoz, a politikai nyilvánossághoz való viszonyban, amelyeket 1956 óta az MSZMP kialakított és vallott, de amelyek a gyakorlatban nem érvényesültek. Berecz János kifejtette: a KB arra törekszik, hogy törvényesen biztosított joggyakorlás alapján egyféle nyilvánosság legyen Magyarországon, amely megfelel az alkotmányosságnak és az e területet szabályozó törvényeknek. Ennek alapján az 1986-ban hozott sajtótörvényt ma nem tartja kielégítőnek, sőt bizonyos területeken a fejlődés gátjának tekinti. Ezért a KB, mint amely politikailag érdekelt és érintett a teljes nyilvánosság kifejlődésében, állásfoglalásában megfogalmaz néhány elvet, amelyet az illetékesek figyelmébe ajánl az új tájékoztatási törvény megalkotásánál, s támogatja azt a törekvést, hogy az a törvény még ebben az évben az Országgyűlés elé kerüljön. Javasolja a KB, hogy a törvénytervezetet szélesebb körű szakmai vitára bocsássák. (folyt.köv.) 1989. március 30., csütörtök 19:46
Vissza »

	Nemzetközi sajtókonferencia a KB üléséről (2. rész)
A testület ülésén meghatározták a párt viszonyát általában a sajtóhoz, tudomásul véve, hogy van és lesz az MSZMP-vel szemben ellenzéki, vele szimpatizáló, és közvetlenül pártirányítás alá tartozó, tulajdonában lévő orgánum is. Minderre felkészülve az előadói beszéd és több felszólaló is foglalkozott a vitakultúra fontosságával. Mint a KB titkára leszögezte: a nyilvánosság alapelve nem az ökölharc, hanem a vélemények ütköztetése, a véleményhordozók tisztelete. A tanácskozáson szóba került az úgynevezett nemzeti intézményekhez való viszony is. Egyetértés volt abban, hogy a rádió, a televízió és az MTI irányítása a mindenkori kormányzat feladata, kinevezett vezetőiknek, alkalmazottaiknak a szabályokhoz kell tartaniuk magukat. A pártsajtóról szólva Berecz János kijelentette: a jelentős publicitású kiadványok közül is különösen nagy figyelmet kíván fordítani az MSZMP a mindinkább versenyhelyzetbe kerülő helyi, megyei lapokra. A KB-ülésen e napirendhez tizen szóltak hozzá, s mint Berecz János megítélte: nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben mondták el véleményüket. A vitából is kitűnt, hogy a KB hosszú távra megfelelő alapelveket alakított ki ahhoz, hogy az MSZMP és a magyar újságírótársadalom között vitatkozva is létrejöhessen az egyetértés, a megértés és a kölcsönös megbecsülés. Lukács János rövid bevezetőjében - a politikai rendszer reformjának vitájáról tájékoztatva - hangsúlyozta: a vita nem pártszavazás volt az egy- vagy többpártrendszer kérdésében. A KB e kérdésben februárban hozott előzetes állásfoglalása nagy vitát váltott ki a kommunisták körében; a döntő többség tudomásul veszi és egyetért azzal, hogy a magyar politikai rendszer, a pluralizmus, a többpártrendszer irányába fejlődik Magyarországon. Vannak kommunisták, akik fenntartásuknak, aggodalmuknak adtak kifejezést, féltik az eddigi eredményeket, vívmányokat. Attól tartanak, hogy az áttérés szocialista- és kommunistaellenes fordulattal is együttjárhat. A továbbiakban elmondta: a testület ülésén a hozzászólók elsősorban azzal foglalkoztak, hogy hogyan dolgozzon az MSZMP az átmenet időszakában, milyen politikát kövessen, milyen legyen a szerveződése, működési mechanizmusa. Ez összefügg a párton belül ma is kitapintható áramlatokkal. Többen szóvá tették: nem azt kell latolgatni, kinek van helye az MSZMP-ben, hanem arra van szükség, hogy a párt az áramlatokat is figyelembe véve kialakítsa politikai irányvonalát. (folyt.köv.) 1989. március 30., csütörtök 19:52
Vissza »

	Nemzetközi sajtókonferencia a KB-ülésről (3. rész)
Ezután az újságírók kérdeztek. A napirendhez kapcsolódott a március 15. megünneplésének értékelésére vonatkozó kérdés. Berecz János kifejtette: méltósággal emlékeztek meg az immár állami, nemzeti, népi ünnepről. Az ország több megyéjében, városában sikerült a különféle politikai és más szervezeteknek-szerveződéseknek megállapodásra jutni az együttes ünneplésben. A KB úgy ítélte meg: ez egy lépést jelentett a további párbeszéd, a megértés felé is. A titkár hozzátette: Budapesten is konfrontáció nélkül telt el a nap. Ugyanakkor egyes beszédekben s néhány jelmondatban feltüntek olyan elemek, amelyeket az MSZMP nem tart összeegyeztethetőnek az alkotmányossággal, a szocializmus építésének programjával, hazánk nemzetközi kötelezettségeivel. Ezért a KB kifejezte sajnálatát, s egyben azt a reményét, hogy egy év múlva az ünneplés mentes lesz a széthúzástól. Több, elsősorban külföldi újságíró érdeklődött Nagy Imre polititkai rehabilitálása felől. Berecz János emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán az igazságügyi miniszter elmondta: a kormány bizottságot küldött ki, amely megvizsgálja az 1945 és 1962 között hozott, koncepciós vagy koncepciós elemeket is tartalmazó bírósági ítéleteket. E munka elvégzésére hosszabb idő szükséges. Véleménye szerint Nagy Imre rehabilitálása megindult: olyan könyvek, dokumentumok látnak napvilágot, amelyek teljesebbé teszik a politikusról kialakitott képet, alkalmat adva arra, hogy az olvasó megítélje életútját, egy-egy időszakban tanusított magatartását, politikai állásfoglalását, nézeteit az akkori helyzetről, a jövő néhány kérdéséről. Hozzátette: ilyesmit nem konkrét állásfoglalással kell végrehajtani a meglévő sajtó- és szólásszabadság alapján kiadott anyagok ismeretében mindenki ítéletet alkothat. Lukács János a párt szervezeti és működési rendjével kapcsolatos több kérdést is kapott. Mint válaszában elmondta: szóba került a KB-ülés vitájában is, hogy ki tartozik a fundamentalistákhoz, a centrumhoz vagy a reformszárnyhoz, azonban - tette hozzá - nehéz ezt pontosan definiálni. Minden párttag maga döntsön politikai felfogásáról, magatartásárál, hovatartozásáról. Egység csak a vitákban alakulhat ki, politikai irányvonal csak a viták során jöhet létre. Berecz János hozzáfűzte: az új felfogás szerint az MSZMP olyan politikai programpárt kell legyen, amelyben létezhetnek áramlatok, amelyeket bizonyos politikai célok megvalósítása köt össze. Amennyiben bármelyik áramlat a reformfolyamattal szembefordul, nincs helye a pártban. (folyt.köv.) 1989. március 30., csütörtök 20:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nemzetközi sajtókonferencia a KB-ülésről (4. rész)
Lukács János tájékoztatott arról is, hogy a lakókörzeti pártszervezeteket szervezetileg és politikailag is erősíteni kívánják. Véleménye szerint az MSZMP-nek az új helyzetből levonva a következtetéseket bizonyos gyakorlati normákat kell kialakitania arra vonatkozóan: a pártszervezetek miként működjenek a többpártrendszerű berendezkedésben. A pártharcokról szólva leszögezte: az MSZMP sem politikai, sem szervezeti poziciókat nem kíván feladni. Már a párttörvény elfogadása előtt kialakítja álláspontját e kérdésben, s politikai eszközökkel igyekszik elérni annak elfogadtatását. Ami a munkahelyi pártszervezeteket illeti, az a feladatuk, hogy pártjukat politikai eszközökkel képviseljék, s személyes tevékenységgel próbáljanak befolyásra szert tenni. Az, hogy milyen pártok szerveződhetnek a munkahelyeken, az üzemekben, az igazságszolgáltatásban, a fegyveres testületeknél, társadalmi bázis, erőviszonyok és politikai befolyás kérdése is. Kiemelte: a vállalatvezetőket elsősorban a piac szempontjai vezéreljék döntéseikben és ne párthatározatok. Ugyancsak kérdésre válaszolva hangzott el, hogy ma 780 ezer tagja van az MSZMP-nek, az utóbbi másfél esztendőben 120 ezren váltak meg a párttól, s 20 ezren léptek tagjai sorába. A csökkenés tovább tart, s ez összefügg a magyar társadalmi valósággal, a párt helyével, szerepével, a párt politikai irányvonalával. Az MSZMP-nek ma 5400 függetlenített pártmunkása van, közülük 1800-an dolgoznak a munkahelyeken. A KB álláspontja, hogy ,,függetlenített erőit,, - bizonyos türelmi időt figyelembe véve - visszahívja az intézményekből, üzemekből. A többpártrendszerről kialakított állásfoglalásból a párttagok véleményét hiányoló észrevételre válaszolva Lukács János hangsúlyozta: ezt nem lehet pártszavazással eldönteni. A társadalmi realitás felismerése késztette arra a KB-t, hogy ilyen álláspontot alakítson ki. Végül a szóvivő tájékoztatást adott Grósz Károly főtitkár moszkvai tárgyalásairól. Hangsúlyozta: a két főtitkár megbeszélésén szóba került, hogy korunkban elképzelhetetlen az egyes szocialista országok belügyeibe való beavatkozás. Mihail Gorbacsov megerősítette: a szovjet vezetés nagy szimpátiával követi a magyarországi fejlődést, támogatásáról biztosította az MSZMP politikáját, s kifejtette azt is, hogy az egy- és a többpártrendszer keretei között is lehet építeni a szocializmust. Mihail Gorbacsov egyetértett azzal, hogy magyar párttörténészek ismerkedjenek meg a magyarországi 1956-os eseményekkel kapcsolatos szovjetunióbeli dokumentumokkal. (MTI) 1989. március 30., csütörtök 21:04
Vissza »