|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (1. rész)
|
Moszkva, 1989. március 24. péntek. (MTI-tud.) - Örömmel állapíthatom meg, hogy egyetlen egy olyan téma sem volt a több mint háromórás főtikári találkozón, amelyben véleményünk eltért volna, valamilyen érdekellentétet tapasztaltunk volna. Ezért máris megvonhatom a látogatás első mérlegét: gazdag élményanyaggal megyünk haza, az együttműködés készségével, szándékával - mondta Grósz Károly. Az MSZMP főtitkára ezekkel a szavakkal összegezte egynapos munkalátogatásának eredményeit azon a pénteki sajtóértekezleten, amelyet a moszkvai külügyminisztérium sajtóközpontjában tartott.
A magyar vezető a termet csaknem zsúfolásig megtöltő újságírók láttán megjegyezte, hogy jelenlétükben a világsajtónak a Magyar Népköztársaság iránt megnyilvánuló őszinte érdeklődését látja. Ezt igazolta az is, hogy a rövid, tízperces bevezető után 15 újságíró kérdéseire válaszolt, együttvéve egy órán át. A látogatás előzményeiről, okairól szólva Grósz Károly azt hangoztatta, hogy semmi sem pótolhatja, a nyílt, őszinte beszélgetéseket. Mai világunkban nem elég csupán ismernünk, de meg is kell értenünk egymást. A magyar vezető ennek kapcsán utalt a tavaly júliusban Moszkvában, illetve a VSZ PTT ülésén nemzetközi és kétoldalú kérdésekről Gorbacsovval folytatott megbeszélésekre, az azóta is folyamatos, érdemi kapcsolatokra. Kitért arra, hogy jelentős események történtek mindkét párt, mindkét ország életében a tavalyi pártértekezletek óta, s ezért a látogatás célja volt a tájékoztatás, a tapasztalatcsere az elmúlt tíz hónap fejlődéséről. A tapasztalatcsere segíti az esetleges félreértések tisztázását, s ez vonatkozik minden szocialista ország egymás közötti viszonyára. A tárgyalások témáiról elmondta, hogy áttekintették az Egyesült Államok formálódóban levő kelet-európai politikáját, érintették a nyugat-európai integrációhoz fűzödő viszony, a leszerelés, a kelet-nyugati együttműködés, a Varsói Szerződés katonai rendszere korszerűsítésének kérdéseit. - A fő figyelem természetesen a kétoldalú kapcsolatok, a kétoldalú együttműködés témájára irányult - mondta a magyar politikus. - A politikai együttműködés magas szinvonalú, ez azonban a gazdasági együttműködésről korántsem mondható el, itt még messze a lehetőségek határain belül vagyunk. Grósz Károly bevezető nyilatkozatában külön kitért a mintegy kétszázezres szovjetunióbeli magyar nemzetiség sorsára. Mint mondta, a magyar kisebbségnek kedvezőek a lehetőségei a nemzeti kultúra, hagyományok őrzésére, ápolására. (folyt.)
1989. március 24., péntek 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (2. rész)
|
A gazdasági együttműködésben Grósz Károly szerint a hangsúly ma a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén van. Mint kérdésekre válaszolva elmondta, tavaly nyár óta a magyar-szovjet együttműködésben nincs lényeges fejlődés. Lassan és nehezen halad a KGST megújulása is. A szervezet nehezen képes integrálni a tagországok eltérő érdekeit. A magyar-szovjet gazdasági együttműködés fejlődésének dinamikusabbá tételére sok tanulmány készült, s ezek összevetéséből a közeljövőben várható a következtetések levonása. Az MSZMP és a magyar kormány heteken belül összegezi és a szovjet partnerek asztalára leteszi saját javaslatait. Grósz Károly utalt rá, hogy mostani megbeszélésein elvi egyetértés alakult ki egy új elszámolási rendszer és új együttműködési mechanizmus szükségét illetően. A két országban kibontakozó reformfolyamatok mind a politika, mind a gazdaság terén sok azonosságot mutatnak, de sok köztük a különbség is. Egy erre vonatkozó kérdés kapcsán Grósz Károly megemlítette az országok méreteinek, politikai, történelmi hagyományainak, nemzeti sajátosságainak különbözőségét. Hozzátette, hogy a magyar gazdaság 1968-ban már több, máig is ható reformkezdeményezés szintere volt, a folyamat megtorpanása ellenére is. Magyarországon, hazai megítélés szerint, gyorsabb haladás kellene a reform útján, mert kezd veszélyessé válni a szakadék a politikai és gazdasági reform között. A nem kellő ütemű gazdasági reform árthat a politikai reformfolyamatoknak. Megemlítette, hogy tapasztalatai szerint a Szovjetunió is nagy erőfeszítéseket tesz a reform felgyorsítására. Grósz Károly nem vállalkozott arra, hogy érdemben összevesse a magyar és a szovjet reformokat, de arra figyelmeztetett, hogy hiba a vágyak és lehetőségek összekeverése. Hozzáfűzte: törekedni kell az intézményrendszer harmóniájának megörzésére. Nem lehet bizonyos fejlődési törvényszerűségeket figyelmen kívül hagyni, egyes szakaszokat átugrani. Magyarország tavaly többpontos javaslatot terjesztett elő a KGST-korszerűsítésére, amely a tagországok eltérő érdekeltsége folytán vegyes fogadtatásra talált. A vita alapkérdése a KGST fejlesztésének módszereiben rejlik: Magyarország nem felülről, hanem a nemzetgazdaságok, nemzeti piacok felől építkezve tartja lehetségesnek egy szocialista közös piac kialakítását. (folyt.)
1989. március 24., péntek 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (3. rész)
|
Magyarország együttműködésre törekszik az Európai Közösségek tagjaival - mondta egy további kérdésre válaszolva Grósz Károly. Erre egy tíz évre szóló szerződés ad lehetőséget. Ennyi idő alatt kialakulhat egy új, hatékony együttműködés mechanizmusa. Mint hangsúlyozta, nincs lehetőség arra, hogy hazánk teljes, vagy társult tagsági viszonyt hozzon létre, de a szerződéses viszony megfelel mind a mi érdekeinknek, mind az EK normáinak. Az együttműködés további részleteit firtató kérdésre a főtitkár fő gondként a magyar piaci mechanizmus fejletlenségét jelölte meg. Mivel ez messze elmarad a nyugat-európai piaci strukturáktól, az együttműködés láncszemei nehezen illeszthetők össze - mondta. A forint konvertibilitásának hiánya elszámolási gondokat okoz. Igazodnunk kell majd az EK szabvány-előírásaihoz is, mert a nyugati országok 1992 végén egységessé váló szabványai és a magyar nemzeti szabványok jelentősen eltérnek egymástól. A főtitkár saját tapasztalatai alapján megállapította, hogy a nyugat-európai vezetők nyitottak az együttműködés kérdéseiben , de a politikai szándék nem helyettesítheti a reális gazdasági lehetőségeket. - Megállapodásokat hamarabb lehet kötni, mint gazdaságilag felkészülni az együttműködére - mondta Grósz Károly. Az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését bizalomerősítő intézkedésekkel kell megalapozni. Fel kell mérni a két katonai tömb erőinek, technikáinak viszonyát, s egyszerre kell az erőket csökkenteni, vagy kölcsönös, egyoldalú csökkentési lépéseket kell tenni. Teljesen egyoldalú intézkedések megtételére nincs lehetőség - mondta. Mi továbbra is azt valljuk, hogy az egyensúlyt folyamatosan mind alacsonyabb szinten kell megvalósítani, egészen a fegyverzetek teljes felszámolásáig. A magyar semlegességnek az utóbbi időben többször felvetett lehetőségével kapcsolatban kifejtette, hogy a mostani megbeszéléseken is változatlan álláspontot képviselt a magyar fél. Ennek lényege: következetes harc a két katonai tömb felszámolásárért. Amint elérjük ezt a célt, már nem lehet kérdéses a semlegesség. Ebben - tette hozzá - teljes volt az egyetértés. A Varsói Szerződés korszerűsítésével foglalkozó kérdésre kitérve Grósz Károly elmondta, hogy a tagországok több javaslatot elemeznek. Bővül az együttműködés az emberi jogokkal, humanitárius kérdésekkel és a környezetvédelemmel összefüggű területeken is. A még meglévő véleménykülönbségeket nyáron, a Politikai Tanácskozó Testület következő ülésén tisztázzák. (folyt.)
1989. március 24., péntek 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (4. rész)
|
El tudja-e önmagát képzelni ellenzéki pártvezetőként? - tették fel a kérdést a többpártrendszer megvalósításával kapcsolatban Grósz Károlynak. A főtitkár először arról szólt, hogy Mihail Gorbacsovot tájékoztatta, milyen meggondolásokból támogatja az MSZMP a többpártrendszer bevezetést. A társadalom érdektagozódása tényleges igényt teremtett a politikai pártok iránt. Ezt az igényt ki kell elégíteni, s a közös kérdésekre közösen kell majd keresni a választ. A politikai struktúra kérdése minden ország belügye. Ami ez ügyben Magyarországon folyik, az magyar belügy, s a magyar vezetés felelőssége, így a legjobban szolgálja a magyar nép érdekeit. Ami pedig a Szovjetunióban történik, az a szovjet nép és vezetés ügye. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy nem az egy vagy több párt léte a legfőbb kérdés a demokrácia gyakorlatában. Az MSZMP a következő időszakban a politikai küzdőtéren is kivívja majd a vezető szerepet. Ezért - mondta - nem ellenzéki, hanem győztes párt vezetője akar lenni. A megbeszéléseken - folytatta a magyar politikus - elmondta: az MSZMP kötelességének tekinti, a fejlődés megköveteli, hogy behatóan elemezzék több mint négy évtized történelmi tapasztalatait. Ebbe beletartoznak az 1956-ban történtek is, de - tette hozzá - nem biztos, hogy ez a legfontosabb tanulmányozandó esemény. Hozzátette, hogy Mihail Gorbacsovval áttekintették 1956 nemzetközi vonatkozásait is, kitérve arra, hogyan hatottak mindezek az akkori magyarországi helyzetre, milyen összefüggések vannak a diáktüntetés-felkelés-ellenforradalom eseményláncolata mögött. Harmicnhárom év távlatából higgadtabban lehet megítélni a történteket. A kérdés megközelítésének hangsúlyai a pénteki megbeszélésen azonosak voltak - állapította meg, majd emlékeztetett a szovjet levéltárakban fellelhető dokumentumok közös kutatására vonatkozó megállapodásra. A hiteles dokumentumok tanulmányozása azért is fontos, mert a visszaemlékezések szükségképpen szubjektívak. A magyar-román viszony nem szerepelt a főtitkári megbeszélés napirendjén, de az ezzel összefüggő kérdésekre válaszolt Grósz Károly. A Magyar Távirati Iroda tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a két szomszédos ország vitája ma már nem csupán két ország ügye. Európai üggyé vált, s Európához tartoznak a szocialista országok is. Mindenki saját meggyőződése szerint nyilvánít véleményt ez ügyben. A kérdés azonban nem zavarja a szocialista országok együtműködését. (folyt.)
1989. március 24., péntek 19:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz-sajtóértekezlet (5. rész)
|
Grósz Károly elmondta, hogy a Szovjetunió területéről - tudomása szerint - senkit sem küldtek vissza Romániába, Magyarország kész befogadni mindazokat, akik le akarnak telepedni hazánkban, függetlenül attól, hogy nem közvetlenül Romániából érkeznek. Magyarország egyetértéssel és jó szível fogadja azokat a szovjet kezdeményezéseket, amelyek segítik a Kárpátalján élő magyar nemzetiségiek kulturális tevékenységét. Sok olyan konkrét lépés történt, amely gyakorlati hozzájárulást jelent a nemzeti és kulturális értékek megőrzéséhez, fejlesztéséhez. - Az MSZMP érdekelt abban, hogy a határokon túl élő magyarok kötődjenek az anyaországon belüli értékekhez. Egy további kérdés kapcsán kitért arra, hogy Jasszer Arafatot nyílt, őszinte eszmecserében tájékoztatta Magyraország közel-keleti politikájáról. Változatlanul támogatjuk a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet, elismerjük a palesztin nép önálló államalapítási jogát, s lehetőségeink szerint segítjük a térség országai közötti párbeszédet. Magyarország nem vállal közvetítő szerepet, ilyenre nem is kérték fel. A palesztín vezetőt Budapesten tájékoztatták arról is, milyen okok késztették a magyar vezetést az Izraellel 22 éve megszakított diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Befejezésül a főtitkár emlékeztetett arra, hogy Mihail Gorbacsovot még tavaly meghívták magyarországi látogatásra, s bármely időpontban szívesen látott vendég. Az SZKP KB főtitkárának azonban rendkívül gazdag az idei programja is, így nem valószínű, hogy a közeljövőben eleget tud tenni a meghívásnak. +++
1989. március 24., péntek 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|