 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (1. rész)
|
1989. március 16., csütörtök - Grósz Károly mindenekelőtt őszinte nagyrabecsüléssel köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kifejezve azt a jóleső érzést is, hogy a 81. Interparlamentáris konferencia színhelyéül a magyar fővárost választották.
Az MSZMP főtitkára a továbbiakban méltatta az Interparlamentáris
Unió tevékenységét, rámutatva: immár száz esztendeje az elsők között
tűzte zászlajára a népek közeledésének és együttműködésének
előmozdítását. Nemes szándékai mellett a történelem nehéz
megpróbáltatásai közepette is kiállt. Törekvései ma is helytállóak.
Az Interparlamentáris Unió tevékenysége a népek akaratát, őszinte
békevágyát testesíti meg egymásra utalt világunkban. Az Önök
munkáját a magyar közvélemény is jól ismeri és nagyra becsüli -
hangoztatta, majd a magyar társadalmi-gazdasági élet időszerű
kérdéseiről adott áttekintést.
- Önök rendkívül izgalmas, érdekes időszakban látogattak el
hazánkba. A változás, a megújulás vitákkal, ellentmondásokkal teli,
de sokat ígérő időszakának lehetnek rövid időre tanui. Hogyan
illeszkedjen Mgyarország a jövő század népeinek közösségébe? - Erre
keressük ma a választ mindannyian, az Országgyűlés és a kormány, az
MSZMP és más politikai szervezetek, az egész társadalom.
- Célunk a korszerű, hatékonyan működő humánus szocialista
társadalom megteremtése. Utunk a politikai és gazdasági rendszer
mélyreható reformja, a demokrácia kiterjesztése. A magyar politikai
fejlődés jövőjét a közösségek demokratikus önigazgatásában látom, a
helyi tanácsoktól kezdve az Országgyűlésig, amely maga is átalakuló
valóságunk fontos tényezője és politikai felfogásunk kifejeződése is
egyben. Csak ez vihet új lendületet társadalmunkba, csak ez nyithat
utat az ember alkotóképességeinek kibontakoztatása, az ország
gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos felemelkedése előtt.
Programunk a magyar történelem értékeire épül, s határozott
törekvésünk, hogy egyesítse magában mindazt, ami előremutató az
emberi civilizáció fejlődésében.
Ma és a következő két-három évben azonban mindezekkel
egyidejűleg nincs fontosabb feladatunk, mint a gazdasági és
politikai élet dinamikus stabilizálása. Enélkül a legjobb szándékok
is kudarcra lennének ítélve. Hiszem, hogy a magyar társadalomban
egyetlen felelősségteljesen gondolkodó erő sem érdekelt újabb
nemzeti tragédiában. Nemzetközi környezetünk is a nyugodt átmenetet,
a stabilitás megőrzésével párosuló bátor cselekvést ösztönzi mind
politikai, mind gazdasági téren. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 15:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (2. rész)
|
- Korunkban egyetlen ország sem tarthatja magát távol a
világfolyamatoktól. Különösen igaz ez az olyan országokra, mint
hazánk, amelynek fejlődése sok-sok szállal kötődik a nemzetközi
változásokhoz. Programunknak ezért alapvetően fontos része
külpolitikánk. Az elmúlt harminc évben stabilitásunk és következetes
elvi politikánk szerzett tekintélyt az országnak. Világosan látjuk:
ma is tényleges teljesítményünktől függ, hogy a világ elfogad-e
minket partnernek vagy sem. Hiszem, hogy a saját értékeiben biztos,
kezdeményezésekre kész, önbizalmában szilárd Magyarország megtalálja
boldogulását a nemzetek közösségében.
- Bízunk abban, hogy a nemzetközi élet kedvező változásai a
jövőben is folytatódnak. Üdvözöljük a szovjet-amerikai viszony
javulását, a kelet-nyugati párbeszéd bővülését. A magyar külpolitika
lehetőségeihez mérten azon lesz, hogy a folyamat a nemzetközi élet
tartós és visszafordíthatatlan tendenciájává váljék.
- Külpolitikánk hagyományos értékei és a világ új követelményei
alapján fő törekvésünk: a teljes nyitottság a világ felé. Az
államközi kapcsolatokban nem ideológiai megfontolásokból, hanem a
kor realitásaiból és nemzetünk érdekeiből indulunk ki. Tiszta
elveink, megbecsülendő eszményeink vannak, azokról nem mondunk le,
mint ahogyan másoktól sem kívánjuk, hogy feladják saját értékeiket.
- Ma legfontosabb stratégiai érdekünk a világ tudományos-műszaki
élvonalától való további leszakadásunk megállítása, a mielőbbi
felzárkózás feltételeinek megteremtése. Ehhez nem elveinket kell
feladni, hanem azokat kell következetesen érvényesíteni. A
társadalom által elismert és megbecsült alkotómunka, az emberi
kezdeményezés felszabadítása, a tudás gyarapítása és hasznosítása a
szocializmus legnemesebb célja. Politikai és gazdasági intézményeink
átalakítása nem csak saját fejlődésünk feltétele, hanem egyúttal a
csatlakozás lehetőségét kínálja a demokratikus nemzetek nagy
családjához.
- Céljaink eléréséhez békére, biztonságra van szükségünk. Az új
gondolkodás érvényesítésére törekszünk kül- és katonapolitikánkban
is. A közelmúltban 9 százalékkal csökkentettük a hadseregünk
létszámát. Bízunk benne, hogy a nemzetközi élet kedvező alakulása
nyomán belátható időn belül lehetővé válik a hadsereg további
csökkentése, védelmi jellegének erősítése. A bécsi tárgyalások
teljes jogú résztvevőjeként szorgalmazzuk az európai fegyveres erők
és fegyverzetek mindkét fél számára elfogadható egyensúlyának
kialakítását a jelenleginél alacsonyabb szinten, az asszimetriák
leépítését, a külföldi csapatok kivonását. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 15:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (3. rész)
|
- A szocialista országokkal az új alapokra helyezett
együttműködés hívei vagyunk. Az új minőségű kapcsolatok első jelei
már érzékelhetőek. Perspektívában csak e szilárd háttérre
támaszkodva lehetünk ez európai és nemzetközi folyamatok megbecsült
részesei. Ehhez ma lehetőségeink jobbak, nem korlátoznak a háború
utáni évek bizonytalanságai, mind kevesebb az ideológiai előítélet
is. Együttműködésünk korszerűsítéséhez világos elveink vannak.
Mindannyiunk számára kötelezőek az államközi kapcsolatok helsinki
elvei. Elengedhetetlen egymás önállóságának, teljes
egyenjogúságának, egymás érdekeinek tiszteletben tartása. Nemzeti
döntéseinket annak a felelősségnek a tudatában kell meghoznunk, hogy
bármit is teszünk, ez nemcsak saját, hanem más népek sorsára is
befolyást gyakorol. Nagyra értékeljük a szocialista országok
viszonyát a magyarországi folyamatokhoz, megértésüket köszönjük.
Azon leszünk, hogy a stabilitás megőrzésével, további fejlődésünk
alapjainak lerakásával mi is elősegítsük és ne akadályozzuk
barátaink gondjainak megoldását.
- Meggyőződésem, hogy a megújulás útját minden ország történelmi
adottságai, sajátos nemzeti értékei alapján járja végig. A nemzeti
önismeret és öntudat mai nagyszerű kibontakozása, a nemzeti
sajátosságokra való építkezés a szocializmus megújulásának egyik
legnagyobb tartaléka. Ugyanakkor a jövő a szocializmus világában is
a sokoldalú együttműködésé, a nemzeteket összekötő intézményeké. A
sorrend azonban csak egy lehet: a gazdasági alapok gazdagodása
teremtheti meg a feltételeket a politikai együttműködés
fejlesztéséhez.
- Hazánk ezért is híve a KGST stratégiai megújításának. A KGST
kapcsolatrendszer kölcsönös előnyeit meg kell őriznünk, de az
érdekeltség megteremtésével, az áru- és pénzviszonyok
alkalmazásával, a pénzügyi rendszer megváltoztatásával a kor
színvonalára kell emelni. Tudjuk, hogy ehhez a nemzeti gazdaságok
reformján, a nemzeti piacok fejlődésén át vezet az út. Nekünk
politikusoknak az a kötelességünk, hogy bilaterális, de ha
szükséges, akár egyoldalú alapon is elősegítsük, hogy a nemzeti
feltételek kibontakoztatásával a KGST megújulása előtt is elhárítsuk
az akadályokat. A KGST átalakulása meggyőződésünk szerint csak akkor
lesz sikeres, ha a világgazdaságba való erőteljes integrálódás
talaján jön létre. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 16:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (4. rész)
|
- A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagja, s az marad
mindaddig, amíg Európában katonai tömbök lesznek. Ugyanakkor
partnerek vagyunk minden olyan törekvéshez, amelyek a
katonai-politikai szövetségi rendszerek felszámolására irányulnak.
Elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a Varsói Szerződés
szervezetén belül tovább erősítsük a partnerviszonyt, a demokratikus
együttműködési formákat, növekvő figyelmet szenteljünk az emberi
jogok, a humanitárius kapcsolatok, a gazdasági növekedés és
együttműködés, a környezetvédelem, az ökológiai biztonság
feladatainak. Határozottan síkra kell szállnunk a katonai tömbök
közötti kapcsolatok fejlesztéséért, veszélycsökkentő és konzultációs
mechanizmusok létrehozásáért, majd fokozatosan a tömbök egyidejű
felszámolásáért. Csak az ilyen, az együttműködés és a nyitottság
alapjain álló államközi kapcsolatrendszer vezethet el bennünket a
kard és a pajzs logikájának végleges meghaladásához.
- Külpolitikánk a jövőben sem mond le a Szovjetunióhoz fűződő
korrekt viszony ápolásáról, szövetségünk megőrzéséről,
együttműködésünk fejlesztéséről. Számunkra is nagy jelentősége van
annak, hogy a reformot képviselő szovjet politika új lendületet
adott mindazoknak, akik a korszerű, humánus szocializmusban látják a
jövőt. Reformtörekvéseink szellemében kétoldalú kapcsolatainkban is
továb kell lépnünk, utat nyitva a hatékonyabb együttműködési formák
előtt.
- A többi szocialista országgal is tovább fejlődtek
kapcsolataink az elmúlt időszakban. Különösen örvendetes, hogy - egy
ország kivételével - a szomszédos szocialista államokkal magunk
mögött tudtuk hagyni a múlt bénító örökségét és a közös történelmi
sors értékeire alapozva elindultunk a magasabb szintű együttműködés
felé.
- Őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állásponton
van az emberi jogok értelmezésében olyan időszakban, amikor az
emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész
Európa egyetértésre jut. Jó tudni, hogy a nemzetiségi jogok védelmét
az európai államok többsége nem kétoldalú kérdésként kezeli.
Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a
román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi
szervezetek nem oldhatják meg. Mi változatlanul az európai normáknak
megfelelő kapcsolatépítésre törekszünk az szomszédos Romániával.
(folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 16:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (5. rész)
|
- Minden ország feladatának tartjuk, hogy élen járjon a
területén élő kisebbségek joginak biztosításában. A szocializmus
ehhez történelmi lehetőséget teremt, de önmagában nem oldja meg.
Nekünk is sokat kell tennünk, hogy a Magyarországon élő
nemzetiségeket ért egykori sérelmek végleg feledésbe merüljenek, és
a nemzetiségi léthez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre
álljon. Ebben a szellemben készül önálló nemzetiségi törvényünk.
Elvi politikánkhoz híven a külföldön élő magyarság sorsa a jövőben
sem lehet közömbös számunkra. Meggyőződésünk azonban, hogy
cselekvésünknek mentesnek kell lennie a nacionalizmus, a magyarkodás
minden formájától. A külföldön élő magyarok érdekeit csak úgy
segítjük, ha mi is türelmet, megértést tanusítunk más népek érdekei
iránt.
- Az utóbbi időben a fejlett tőkés országokkal való gyorsabb
kapcsolatépítés előtérbe került tevékenységünkben. Ez természetes
is, hiszen itt volt a lemaradásunk. Politikai felfogásunk és
érdekeink alapján ezen az úton kívánunk tovább haladni.
- Szeretném megragadni az alkalmat és kijelenteni: nagyra
értékeljük azt a bizalmat és rokonszenvet, amit a nyugat-európai
országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán vezető körei a magyar
vezetés és politikánk iránt az elmúlt időszakban tanusítottak.
- Tudatában vagyunk annak, hogy a következő évtized európai
fejlődésének egyik meghatározó tényezője a nyugat-európai államok
közössége. Eredményeiket nagyra becsüljük. Kívánjuk, hogy a
nyugat-európai integráció fejlődése egyben az összeurópai
együttműködést is erősítse. Mi a kölcsönösen előnyös együttműködés
hívei vagyunk. Elvi meggyőződésből szorgalmazzuk a politikai és
humanitárius kapcsolatok bővítését. Gazdasági téren a tőke, a
munkaerő, a tudás szabad áramlásának biztosítására törekszünk.
- Az együttműködés új formáinak bővítését kívánjuk az EGK-val.
Az európai realitások és az EGK-országok szándékainak ismeretében ez
ma az EK-szabványokhoz való csatlakozásunkat, az adórendszer
harmonizálását, a piacra jutási feltételek javítását, a magyar
fogadókészség erősítését jelenti. Az út a későbbi szorosabb
együttműködéshez csak ezen keresztül vezet. Kétoldalú alapon
keressük a kapcsolatok új lehetőségeit az EFTA-országokkal.
(folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián (6. rész)
|
- Minden területen jó az együttműködésünk az NSZK-val,
Ausztriával, Finnországgal. Szívesen vennénk ha ez az irányzat válna
meghatározóvá a Franciaországhoz, Nagy-Britanniához, Olaszországhoz,
Spanyolországhoz és a többi nyugat-európai államhoz fűződő,
egyébként jó, problémamentes kapcsolatainkban is.
- Napjaink nemzetközi együttműködésének fontos új fejleménye a
multilaterális kapcsolatok bővülése. Ebbe szervesen illeszkedik
szélesedő együttműködésünk az Európa Tanáccsal. Bővíteni kívánjuk
kapcsolatainkat az Európai Parlamenttel, a Nyugat-Európai Unióval.
Hazánk és az Észak-Atlanti Közgyűlés kapcsolatainak pozitív
tapasztalatai erősítik annak lehetőségét, hogy javaslatunknak
megfelelően Budapesten kerüljön sor a Varsói Szerződés és a NATO
parlamenti képviselőinek találkozójára.
- Hazánk szolidáris a nemzeti felszabadításukért küzdő népekkel,
mozgalmakkal. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok építésére törekszünk
a fejlődő országokkal. Lehetőségeinkhez mérten a jövőben is
elősegítjük a világ biztonságát is veszélyeztető regionális
konfliktusok felszámolását. Ennek jegyében létesítettünk diplomáciai
kapcsolatot Dél-Koreával és kezdünk tárgyalásokat viszonyunk átfogó
rendezéséről Izraellel.
- A magyar külpolitika a nép, a nemzet külpolitikája, sokak
közös munkájának eredménye. Az MSZMP a jövőben is aktívan részt vesz
alakításában. A nemzet sorsát befolyásoló alapvető kérdésekben
párbeszédre és megegyezésre törekszik a társadalom minden erejével,
vállalva a tisztázó vitákat is.
- Mai világunk realitása, hogy az egymásra utaltság mellett
megnőtt az információs nyitottság. Egymás pontos megismeréséhez, a
népek közötti megértéshez ma minden korábbi időszaknál nagyobb
szükség van a párbeszéd és a véleménycsere olyan fórumaira, mint az
Önök tanácskozása. Biztosíthatom Önöket: hazánk a jövőben is mindent
megtesz az Interparlamentáris Unió nemes céljainak valóra
váltásáért.
Kívánom, érezzék jól magukat nálunk, tanácskozásuk eredményes
legyen - mondta végezetül Grósz Károly, megköszönve a hallgatóság
figyelmét. (MTI)
1989. március 16., csütörtök 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|