Rendszerváltás és az MTI

	A radikálisok kongresszusa Budapesten 1.
1989. március 12. vasárnap (MTI-Panoráma) - ,,Cicciolina pártja,,. A magyar köztudatban így rögződött az olasz eredetű Radikális Párt neve, hiszen éppen a magyar származású pornósztár politikai felkarolása teremtette meg számára szenzációs hírnevét a Duna partján. Az ily módon keltett visszhang azonban kicsit hangosra sikerült, és a Cicciolina-krónikák túlzott harsánysága talán elnyomta a párt valódi arculatát - tetteit és szavait. A Radikális Párt ugyanis kerek, a szenzációhajhászáson túlmutató politikai filozófiával küldte képviselőjét Budapestre, alapítójának, Marco Pannellának a személyében. Azt kérte, - és el is érte - , hogy a radikálisok soron következő kongresszusát hazánk fővárosában rendezhessék. Nem idegen országot képviselő párt állt elő ezzel a kéréssel: ez ugyanis ,,transznacionális,, ,vagyis mindenfajta állami kereteken túlmutató politikai szervezet, amely ,,pártok felettinek,, is vallja magát - nem kíván egyetlen más erővel sem versengeni a hatalomért, az intézmények meghódításáért. Pedig a Radikális Párt Itália túlburjánzó többpártrendszerének a méhében fogant. A hetvenes években jött létre, és kezdettől fogva merészségéről, szokatlan színpadiasságáról, a bürokratikus intézményrendszerrel szembeni ,,szemtelenségéről,, lehetett felismerni a marakodó erők sokaságában. Ha valahol csorba esett a demokrácián, a radikálisok padsoraiból rögtön felhangzott a fennkölt tiltakozás. Amikor a polgári demokrácia látszólag tiszta harmóniájába hamis hangok vegyültek, a radikálisok nem haboztak felhívni a figyelmet a fülsértő akkordokra. Amikor a jogrendszer hézagosnak bizonyult, amikor az igazságszolgáltató gépezet be nem bizonyított bűnökért hurcolt meg valakit, a radikálisok ,,ünneprontó,, szerepet vállaltak. Kiálltak a margóra szorultak ügyéért, felkarolva a hamis vádak alapján bíróság elé állított riportert, a megkülönböztetésben részesített transzvesztitákat és prostituláltakat, éhségsztrájkba fogtak az afrikai nyomorgókért. Nagy csatákat is megnyertek: a válási törvény bevezetése főleg az ő nevükhöz fűződik, ezen kívül számos sikeres népszavazás kezdeményezői voltak. Nemes célkitűzéseiket nem is vitatta senki Olaszországban, inkább csak a meghökkentő formai megoldások hozták zavarba olykor a közvéleményt. Utcai tüntető színjátékok szervezői voltak, a parlament üléstermében rakoncátlan viselkedésükkel is kitűntek, ők juttaták be a honatyák soraiba Cicciolinát, ők ajándékoztak egy élő összvért a védelmi miniszternek, az ő vezetőjük jelent meg télapó öltözékben az utcán... (folyt.) 1989. március 12., vasárnap 11:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A radikálisok kongresszusa Budapesten 2.
A hamis konvenciókat elvető viselkedésmintáik is jelzik, hogy az olasz radikálisok az intézményrendszer falain belül dobnak kesztyűt - az intézményrendszer arcába. Az 1987-es választásokon szerzett 2,6 százalékos erejükkel 13 képviselőjük és négy szenátoruk vívja vértelen, de következetesen ostorozó harcát Rómában, s ott vannak a strasbourgi Európai Parlamentben is. A párt lényegét tekintve már ,,feloszlott,, olasz földön, nem indul többé nemzeti választási listán, s már régen tagadja, hogy bármit is meg lehet oldani nemzeti határokon belül. Az emberiség nagy kérdései - a környezet védelme, a ,,létező demokrácia,, betegségeinek gyógyítása, a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, akár az erdélyi magyarok sorsa - nem oldható meg csupán egy fővárosban, egy nemzethatáron belül - vallják. Az Európai Egyesült Államok nagy eszméjét hirdetik, amelynek összekötő eleme a demokrácia, az igazságosság, a jog érvényesülése. E célok eléréséhez nem vezethet erőszak, a jog fegyverét kell használni - mondják. Emblémájukból Mahatma Gandhi arcéle rajzolódik ki. ,,Ellene vagyok minden dinamitos merényletnek, minden hadseregnek, minden fegyvernek, és minden olyan törekvésnek, amely - mégha csak időlegesen is - bármely típusú államhatalom megerősítését szolgálja. Tagadok minden áldozatot, halált, bűncselekményt, főleg, ha az ,,forradalmi,, kíván lenni. Én a beszédnek és az elmondott szavaknak hiszek,, - írta a párt alapítója, Marco Pannella. Még most is, ,,nemzetek feletti,, pártként is büszkén vállalja a Cicciolina-ügyet, mint a tolerancia győzelmének ékesszóló példáját. ,,Befogadni és elfogadni mindekit,, - így lehetne megfogalmazni a transznacionális radikálisok ars poeticáját, amely tükröződik vezető testületeinek és tagságának a nemzetközi összetételében: franciák, belgák, olaszok, afrikaiak és kelet-európaiak (ma már magyarok is) kitünően megférnek benne. ,,Bárki jegyet válthat erre a buszra - mondta Pannella, akit társai csak keresztnevén szólítanak, tegeződnek vele. A belépés egyben pénzügyi felajánlással is jár, de kétségtelen, hogy aki felvételét kéri, attól nem kérdik, hogy kicsoda, honnan jön, hová megy, s hogy megmosakodott-e ... A Radikális Értesítő, a párt kis formátumú lapja már megjelent magyarul is, és kinyomtatták a felvételi kérelem magyar nyelvű űrlapjait is. ,,Szokatlan,, párt ez, de jól illeszkedik Európa sokszínű tájképébe. Az viszont csak menet közben derülhet ki, hogy ez a nemzetek feletti kis Radikális Párt üzenete világosabb utat mutat-e a más alapokon álló nemzeti pártok politkájánál. +++ Garzó Ferenc - MTI-Panoráma 1989. március 12., vasárnap 11:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »