|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (39. rész)
|
Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei ------------ Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Javasolta az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény. Szabó Miklós szerint erős, hatékony parlamentre van szüksége az országnak. Egyetérve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt. Nem tartotta indokoltnak az elnök számára biztosítani az országgyűlés, illetve a tanácsok feloszlatásának jogát. Végül javasolta, hogy az új alaptörvény is rögzítse: Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan politikát kíván folytatni, amelyben ez a határozott szándék kifejezésre jut. dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos -------------- úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható - folytatta -, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás országgyűlésünk függetlenített képviselőkkel - mondta -, s az országos szervek egy-egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága miatt független Alkotmánybíróságot sürgetett, a költségvetés felhasználását ellenőrző legfelső állami számvevőszék bevezetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos és középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Ugyancsak az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén,a család és az egész emberiség sorásért való felelősséget. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|