|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21- ei üléséről (1. rész)
|
1989. február 22., szerda - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 20-21-én Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: - Fejti György előterjesztésében az új alkotmány koncepcióját; - Iványi Pál előterjesztésében az agrárpolitika megújítására tett javaslatot; - Lukács János előterjesztésében a városi és a megyei pártértekezletek, illetve pártbizottsági ülések főbb politikai tapasztalatairól szóló jelentést; a pártmozgalom néhány szervezeti eljárásának módosítását; valamint - Grósz Károly előterjesztésében a személyi javaslatokat. I. 1. A Központi Bizottság jelentést hallgatott meg a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatáról, és kialakította állásfoglalását az új alkotmány koncepciójáról. Megállapította, hogy az 1949-ben megalkotott és 1972-ben módosított alkotmány felülvizsgálata az országos pártértekezlet határozatának megfelelően - politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával - befejeződött. Egyetértett azzal, hogy a magyar társadalom előtt álló feladatokhoz új alkotmányra van szükség. Támogatta, hogy a koncepció alapján kezdődjön meg az új alaptörvény, Magyarország alkotmányának előkészítése. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (2. rész)
|
2. Az új alkotmány olyan törvény legyen, amely alapvető kérdésekben - más jogszabályok közbeiktatása nélkül - önmagában is alkalmazható jogként érvényesül. Építsen a több mint ezer éves magyar államiság és jogfolytonosság, valamint a magyar és az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire, szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire. Fejezze ki, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam, államformája továbbra is népköztársaság. A társadalmi-gazdasági-politikai rendre vonatkozó fejezet ezeken az értékeken alapuló elveket rögzítse. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására. A társadalom irányításában azonban politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. 3. Az emberi és az állampolgári jogok, illetve kötelességek - nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően szerepeljenek az új alaptörvényben. Az állam és az állampolgárok kapcsolatában is teljes körűen érvényesüljön a jogállam eszméje. 4. Az alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Fejezze ki: az Országgyűlés - a népfelség elve alapján - alapvetően fontos jogok hordozója, de nem ezek összességének letéteményese. Rögzítse, hogy egyetlen szerv vagy szervezet sem lehet a hatalom kizárólagos birtokosa. Biztosítsa, hogy a törvényhozó hatalom mellett a végrehajtó és a bírói hatalom is teljes szuverenitással működjön. Mindezek érdekében a Központi Bizottság támogatja az új intézményekre vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, a közigazgatási bíráskodás megszervezését és az állami számvevőszék létrehozását. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:07
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21- ei üléséről (3. rész)
|
A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy az alkotmány tegye lehetővé a bevált alapelveken nyugvó, független igazságszolgáltatás megteremtését. Az alkotmány garantálja az önkormányzatok széles körű működését. A tanácsok önálló gazdálkodását alkotmányosan is szükséges biztosítani. 5. A Központi Bizottság támogatja, hogy az alkotmány a maguk teljességében rögzítse a nemzeti jelképeket. Ajánlja, hogy az állam címere Magyarország tradicionális nemzeti jelképein alapuljon. II. A Központi Bizottság megvitatta az agrárpolitika megújításának koncepciójáról benyújtott javaslatot és megállapította: 1. Az MSZMP eddig folytatott agrárpolitikája - amelynek alapjait az 1957. évi agrártézisek rakták le - sikeres volt. Ez az agrárpolitika folyamatosan és rugalmasan igazodott a változó körülményekhez. Megteremtette a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez nélkülözhetetlen nagyüzemi kereteket, elősegítette a korszerű termelési módszerek alkalmazását, valamint a mezőgazdasági kistermelés kibontakozását. Az eltelt három évtizedben a mezőgazdaság termelése megkétszereződött, az élelmiszeriparé pedig a háromszorosára emelkedett. Az országban egyenletesen javult és évek óta zavartalan az élelmiszerellátás. Az élelmiszerek egyharmadát exportáljuk. Ez az agrárpolitika korszakos változást hozott a parasztság és a magyar vidék életében, de eredményeinek egész lakosságunk is haszonélvezője. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (4. rész)
|
2. A nemzetközi gazdasági helyzet változásai, gazdaságpolitikánk tévedései, gazdaságunk súlyos gondjai és az ezekből is adódó társadalmi feszültségek törvényszerűen éreztetik kedvezőtlen hatásukat az élelmiszergazdaságban. Ezek elkerülése, a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele elodázhatatlanná teszi agrárpolitikánk megújítását. A Központi Bizottság fontosnak ítéli, hogy az élelmiszergazdaság továbbra is tartsa meg stabilizáló szerepét. Ezért: - illeszkedjen szervesen szocialista gazdaságunk új modelljébe, amelyben a piac válik átfogá koordináló erővé; - elengedhetetlen a hazai élelmiszerellátás színvonalának további javítása és az exportpozíció erősítése; - a termelés minden területén érvényesüljön a minőségi szemlélet, javuljon a hatékonyság és a jövedelemtermelő képesség; - az agrárágazat továbbra is vegyen részt a vidéki települések fejlesztésében, járuljon hozzá a falvak népességének megtartásához; - fordítson nagy gondot a természeti és emberi környezet megóvására, ápolására. 3. A párt megújuló agrárpolitikája a szektorsemlegesség következetes érvényesítéséből, az élelmiszertermelésben részt vevők esélyegyenlőségének biztosításából indul ki. Ezért szükségesnek tartja a vegyes tulajdonú formák gazdagítását és ehhez a közgazdasági és jogi feltételek megteremtését. Az agrárágazat illeszkedjen be az egész gazdasági szabályozás általános rendszerébe, ugyanakkor érvényesüljenek az ágazat sajátosságai is. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:21
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (5. rész)
|
4. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a vita alapján elkészült állásfoglalás-tervezetét nyilvánosságra hozza, és pártvitára bocsájtja. Ugyanakkor igényli a szakmai, tudományos, érdekképviseleti szervek és más fórumok véleményét is. A testület a társadalmi vita tapasztalatait figyelembe véve még ebben a félévben kialakítja és meghirdeti a párt agrárpolitikáját. III. 1. A Központi Bizottság megvitatta a városi és a megyei pártértekezletek, valamint az országos pártértekezletet követő megyei pártbizottsági ülések politikai tapasztalatairól készített jelentést. Kedvezőnek tartja azt a kibontakozó új munkastílust, amelynek jellemzője a teljes nyíltság, az új, demokratikus formák, megoldások keresése. Az elfogadott dokumentumok összhangban vannak az országos pártértekezlet állásfoglalásával, és megfelelő alapul szolgálnak a további munkához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi pártértekezletek segítették az új tennivalók megfogalmazását, a helyi programok kimunkálását. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek nyomán lényegesen megváltozott a vezető testületek összetétele, kialakulóban vannak a szükségessé vált politikai változások személyi feltételei. A személyi változások, a nyilvánosság és a demokrácia növelte a párttagság bizalmát a testületek iránt, és jobb feltételeket teremtett a mozgalmi munkához. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:23
|
Vissza »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (6. rész)
|
2. A pártfórumok tapasztalatai is megerősítik a Központi Bizottságnak azt az elhatározását, hogy meg kell gyorsítani a társadalmi, gazdasági és politikai életünk alapvető kérdéseivel kapcsolatos vitákat, a helyes álláspontok kialakítását. A Központi Bizottság következő ülésein folyamatosan napirendre tűzi az MSZMP demokratikus és hatékony működésével összefüggő teendőket, így többek között: a párton belüli kezdeményezés, a kritika, a nézet-, a vélemény- és a vitaszabadság érvényesítésének elvi és gyakorlati kérdéseit; a párton belüli választások új rendjét; a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek feladatait és a párt szervezeti felépítésének korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. 3. A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártértekezletek szükségességének mérlegelése és előkészítése élénk politizálást váltott ki a párttagok között. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az elhúzódó viták könnyen előidézhetik a pártmozgalom befeléfordulását egy olyan időszakban, amikor a párt egyik fő feladata a társadalmi folyamatokban való aktív és mindennapos jelenlét. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy azokat a pártértekezleteket, amelyek az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokkal kívánnak foglalkozni, április 30-áig tartsák meg. IV. A Központi Bizottság szervezeti kérdésekkel is foglalkozott. 1. Az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a Központi Bizottsághoz, mint testülethez írott levelek száma. Ezek fontos észrevételeket, javaslatokat tartalmaznak a párt egészének működésével, a vezető testületek munkájával, valamint a pártvezetők és tisztségviselők közszereplésével kapcsolatban. A Központi Bizottság ezért intézkedett arról, hogy a levelek tartalmát a testület tagjai megismerhessék és a döntéshozatal során figyelembe vehessék. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 17:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
K Ö Z L E M É N Y A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 20-21-ei üléséről (7. rész)
|
2. A Központi Bizottság módosította a szervezeti szabályzatnak a tagfelvétellel foglalkozó pontját. A tagfelvétel eldöntésében megerősítette az alapszervezetek szuverenitását, és eltörölte az irányító pártbizottságok tagfelvételt jóváhagyó jogkörét. A párttagság kelte a felvételről határozó taggyűlés időpontjától és nem a tagkönyv átvételétől számít. Ettől kezdve gyakorolhatja jogait az újonnan felvett párttag, és a tagsági díjat is eszerint fizeti. V. A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött, illetve foglalt állást: - Klenovics Imrét, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának nyugdíjba vonuló első titkárát, valamint Losonczi Pált, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét - érdemeik elismerése mellett, saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. - A testület tudomásul vette Stadinger István bejelentését arról, hogy kérni fogja az Országgyűléstől elnöki tisztségéből való felmentését. (MTI)
1989. február 22., szerda 17:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|