Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 18.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak

"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:

Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?

"... számolni kell az olajválság Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni. Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van ezeken a tárgyalásokon."

Az MSZMP ajánlja: Tanulmányozzuk az új alkotmány-koncepciót

Az alkotmány olyan alaptörvény, amely az adott társadalom által
elfogadott valamennyi alapvető nézetet rendelkezések formájában
magába foglalja. Hogy az emberek mennyire ismerik saját országuk
alkotmányát, ez főleg attól függ, hogy az közvetlenül is
szabályozza-e életüket, jogaikat, kötelességeiket. Ha valamely
országban az emberek nem ismerik az alkotmányt, az nem az ő hibájuk.
A teljes mértékben felülről kialakított társadalmi rendben
kismértékű alkotmányismeretre van szükség. Az alulról-felülről
egyaránt kiépített jogállamban az alkotmányismeret az általános
műveltség része.

    Hazánkban jelenleg a nagy kérdések közé tartozik, milyen új
alkotmányunk legyen. Az ehhez szükséges előkészítő vizsgálatok -
politikai és tudományos vitákkal, s gondos szakmai munkával -
befejeződtek. Ennek eredménye alapján máris egyértelmű: a magyar
társadalom előtt álló feladatokhoz nem alkotmánymódosításra, hanem
új alkotmányra van szükség. Ennek koncepcióját tárgyalta meg az
elmúlt héten a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s
tárgyalja hamarosan az Országgyűlés. Hogy mindenki tájékozódhasson:
milyen új alkotmányos nézetekről van szó, ezért jelentette meg a
koncepciót teljes terjedelmében a Magyar Hírlap, s rövidesen
megjelenik az MSZMP alapszervezeti tájékoztatójában is.

    Erjedésben levő társadalmunkban minden bizonnyal felvetődik a
kérdés: miért csak az MSZMP Központi Bizottsága vitatta meg az
országgyűlési ülésszak előtt a koncepciót? A válasz egyszerű: azért,
mert ez idő szerint az MSZMP az egyetlen olyan jegyzett politikai
párt, amely erre elsősorban hivatott. A munka azonban valójában még
csak az elején tart. Mindenkinek, társadalmi szervezeteknek és
állampolgároknak egyaránt alkalmuk lesz közreműködni a koncepció,
majd az új alkotmány szövegének véglegesre formálásában. Ennek
lehetősége - igénye
- egyértelműen kitűnik az MSZMP Központi
Bizottságának 1989. február 20-21-i üléséről szóló közleményből.
(folyt.)


1989. február 27., hétfő 14:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP ajánlja 2.

A Központi Bizottság azt ajánlja, hogy Magyarország új
alkotmánya elsősorban ne programot tartalmazzon, hanem olyan
alaptörvény legyen, amely a legfontosabb kérdésekben önmagában is,
végrehajtási jogszabályok nélkül alkalmazható jogként érvényesüljön.
Legyen közérthető, váljon az állampolgárok ismeretanyagának részévé.
Építsen a több mint ezeréves magyar államiság és jogfolytonosság,
valamint az egyetemes alkotmányfejlődés maradandó értékeire,
szocialista társadalmunk több mint négy évtizedes eredményeire,
valóságos társadalmi viszonyainkra, ám zárja ki a
rekapitalizálódást.

    Legyen időtálló, ne akadályozza indokolatlan kötöttségekkel a
társadalmi haladást, ne tartalmazzon dogmává válható tételeket.
Szerkezetével is fejezze ki a korszerű alkotmányozást, például az
emberi, állampolgári jogokról, kötelességekről szóló rész ne az
utolsó, hanem az első fejezetek egyike legyen. Erőteljes hangsúlyt
kapott a Központi Bizottság ülésén: fejezze ki az új alkotmány, hogy
Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam,
államformájának elnevezése pedig továbbra is népköztársaság legyen.

    Ugyancsak vitában alakult ki a Központi Bizottság véleménye: új
alaptörvényünkben nem célszerű a társadalmi-gazdasági-politikai rend
átfogó szabályozására törekedni, ehelyett az e rend alapjául
szolgáló elveket indokolt rögzíteni. Így mindenekelőtt a népfelség
elvét, amely szerint minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa
a nép. Következésképpen egyetlen szerv vagy szervezet sem
vindikálhatja a hatalmat egyedül magának. Az állam egyes szervei
csak annyi hatalommal rendelkezzenek, amennyit a nép a maga
szuverenitásából azoknak az alkotmány szerint átad. A jogalkotás
útján történő hatalomgyakorlásban fő elv legyen: csak az tilos, amit
a törvény tilt. Az állam és a társadalom kapcsolatában meghatározó
elv legyen a területi, illetve szakmai-testületi önkormányzathoz
való jog. Alapvető jelentőségű tételként szerepeljen az új
alkotmányban a jogegyenlőség elve, amely foglalja magába a törvény
előtti egyenlőséget; mind az előnyös, mind a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát; a tulajdonformák tekintetében pedig a
szektorsemlegesség elvét. Teremtsen az új alaptörvény gazdasági
alkotmányosságot. Ennek lényege: a közösségi tulajdon és az egyéni
tulajdon egyenrangú tulajdonforma; a gazdaság szocialista
társadalmi-gazdasági céloktól befolyásolt piacgazdaság; a gazdálkodó
szervezeteket és az állampolgárokat megilleti a tulajdonszerzés és a
tulajdonnal való szabad rendelkezés joga. (folyt.)


1989. február 27., hétfő 15:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP ajánlja 3.

Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban
kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének
alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában
politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni.
Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai,
társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége
összhangban áll az alkotmánnyal.

    A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi,
állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték-jellegét és
azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a
biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét,
feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi
Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok illetve kötelességek
- nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt
magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően,
teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi,
állampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is
érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a
nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez
tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív
jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított
emberi, állampolgári jogon felül illetik meg.

    Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány
teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami
hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának
elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök,
a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási
szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi
önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak
meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói.
Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó
hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt
közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az
igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes
szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak
elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a
központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat -
jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak
kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. (folyt.)


1989. február 27., hétfő 15:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MSZMP ajánlja 4.

Mindezek elősegítésére a Központi Bizottság támogatja az állam
új intézményeire vonatkozó javaslatokat, nevezetesen: a köztársasági
elnöki tisztség bevezetését, az alkotmánybíróság felállítását, az
állami számvevőszék létrehozását.

    Az MSZMP Központi Bizottságának álláspontja szerint
Magyarországnak egy tényleges hatalmat megtestesítő, rendszeresen
működő Országgyűlésre van szüksége. Ezért indokolt megvizsgálni, nem
volna-e ésszerű kétkamarás parlamentet működtetni. A köztársasági
elnök feladat- és hatásköre feleljen meg annak a követelménynek,
hogy mint államfő illően reprezentálhassa, képviselhesse
országunkat, mint a hatalmi ágak "felügyelője" pedig biztosíthassa
azok kiegyensúlyozott működését, s ha netán szüksége mutatkozna,
megakadályozhassa a hatalomnak egy szervnél történő
koncentrálódását. Ugyanakkor biztosítsa az új alkotmány, hogy a
köztársasági elnöknek se legyen, lehessen az indokoltnál több
hatalma. Az alkotmánybíróság mint az alkotmányvédelem különleges
szerve működjön. Fő feladata az alkotmány és a törvények, más
jogszabályok összhangjának vizsgálata legyen. Egyebek között
tartozzon jogkörébe a politikai pártok nyilvántartásba vétele,
esetlegesen alkotmányellenes tevékenységük megállapítása, szükség
esetén a feloszlatásuk.

    Az állami számvevőszék legfőbb feladata az Országgyűlés által
megállapított költségvetés végrehajtásának és az állami vagyon
hasznosításának ellenőrzése, valamint a Minisztertanács
gazdaságpolitikai tevékenységének parlamenti ellenőrzésében való
közreműködés legyen. A Minisztertanács, a miniszterelnök, az
államminiszterek és a miniszterek kompetenciája legyen összhangban a
törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom szétválasztásával. A
miniszterelnök és a kormány más tagjai ne lehessenek országgyűlési
képviselők. Az Országgyűlés a Minisztertanács tagjai közül csak a
miniszterelnököt válassza meg, s a kormányelnök ezt követően csupán
mutassa be kormányát az Országgyűlésnek. Elfogadható megoldás
azonban az is, hogy az Országgyűlés a miniszterelnök javaslata
alapján az államminisztereket és a minisztereket is megválasztja.
(folyt.)


1989. február 27., hétfő 15:01


Vissza »


Az MSZMP ajánlja 5.

Egyetért az MSZMP Központi Bizottsága azzal az állásponttal,
amely szerint a jogállamiság alapvető feltétele az, hogy az
igazságszolgáltatást kizárólag a bíróságok gyakorolják. Ezért
támogatja azt a törekvést, hogy az új alkotmány tegye lehetővé az
egységes, független, tárgyilagos, évszázadok során bevált elveken
nyugvó igazságszolgáltatási szervezet megteremtését, ideértve a
közigazgatási bíráskodás megszervezését is. Az
igazságszolgáltatással összefüggésben javasolja az ügyészi
szervezetet is alávetni a szükséges vizsgálatnak, s majd a
reformértékű érvek alapján szülessen döntés az ügyészség
államszervezetbeli helyére vonatkozóan.

    Az MSZMP Központi Bizottsága a jogállamiság megteremtése
szempontjából különösen fontos kérdésnek tartja a tanácsoknak
valóságos önkormányzatokká történő átalakítását. Elengedhetetlen
annak alkotmányos biztosítása, hogy a helyi-területi közigazgatás
önkormányzati alapon szerveződhessen és a rendelkezésére álló anyagi
javakkal önállóan gazdálkodhasson. A végrehajtó hatalom központi
szervei csak törvényes felhatalmazás alapján avatkozhassanak be a
helyi-területi önkormányzatok életébe.

    Támogatja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az Országgyűlés a
politikai és az állami hatalomgyakorlás új körülményeinek megfelelő
választási rendszert illeteve arról szóló törvényeket alkosson.

    Osztja az MSZMP Központi Bizottsága azt a véleményt, hogy
Magyarország új alkotmánya a maguk teljességében rögzítse a nemzeti
jelképeket. Ilyennek tekinthetők különösen a Himnusz és a Szózat.
Ajánlja, hogy az állam címere az ország tradícionális címerein
alapuljon. (MTI-Press)

Budzsáklia Mátyás


1989. február 27., hétfő 15:01


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD