|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét.
Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni. Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé tartoznatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú energiastratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a vezetők rátermettségének fontosságáról szólt. Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság megteremtése 1.5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (2. rész)
|
Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg, hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait. Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának lehetőségeiről. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (3. rész)
|
Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató elmondta, hogy a mecseki kokszszén iránti igény 1992-ig fokozatosan megszűnik, így a szénteremelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000 dolgozójától - köztük 500 lengyel bányásztól - kell megválnia a vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek forrása, ha a ,,szénfalakon,, munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető válságot. Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly Baranyában (4. rész)
|
Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó meghívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára a párt helyi párt munka stílusának megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és vezetők munkáját. Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A vezetés események utáni ,,kullogását,, kifogásoló észrevételre a párt főtitka azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti helyenként a késedelem látszatát. Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak, amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa és a KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások terének szabadabbá tételét szorgalmazzák. Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt. A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági, politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak 20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia, ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait - akár politikai kompromisszumok árán is - meg kell találni. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 19:19
|
Vissza »
|
|
Grósz Károly Baranyában (5.rész)
|
Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország kapcsolataival. - A magyar-jugoszláv kapcsolatok - mondotta Grósz Károly - az élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg megoldhatatlan problémák nem terhelik. További gazdagításukhoz, élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk. Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét országban kibontakozó reformfolyamat. Fokozódik az egymás iránti érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltságunk. Ennek eredményeként elmélyült a politikai bizalom, tartóssá vált az érdemi tájékoztatás, és a formalitásoktól mentes konzultációk igénye. Ezt azért is nagyra értékeljük, mert nyilvánvaló, hogy a reformok tekintetében is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő sajátosságok, gyakorlati lépések tapasztalatainak megismerése. - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez terjedjen ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére. - Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok ellenére is stabilak. A magyar-jugoszláv árucsereforgalom 1988-ban 540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi forgalom elérte a 710 millió dollárt. Fontos, hogy a teljes forgalom mintegy 35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében szállított termékek teszik ki. 1988-ban helyezték üzembe a két ország villamosenergia rendszerét összekötő távvezetéket. Megegyezés jött létre a Jugoszláviába irányuló gáz-tranzitszállítások növelésében. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy lehetőségeket látunk. - Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális, oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik alkalmassá. - Rendszeres a két ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez nagyban elősegítette, hogy népeink reális képet alakítsanak ki egymásról. - A magyar-jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek hídszerepe.(folyt.k.)
1989. február 24., péntek 19:24
|
Vissza »
|
|
Grósz Károly Baranyában (6.rész)
|
Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi törvény előkészítése. A Szózat hangjaival végetért nagygyűlést követően Grósz Károly kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel találkozott, majd pedig a a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta látogatásának tapasztalatairól. (MTI)
1989. február 24., péntek 19:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|