 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - Kedden reggel a KB székházában - Berecz János elnökletével - a párt agrárpolitikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága.
A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a
mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének
napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három
évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket
hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak
ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek
megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt
célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Hangsúllyal
szólt erről Csáki Csaba is.
A testület elé tárt helyzetértékelést, a különböző
elgondolásokat - tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét
- értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek
az előterjesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt.
Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a
mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását,
hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra,
jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb
mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista
Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt.
Berend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az
önigazgatás egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban.
Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött
be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a
jövőben is megtarthassa - fogalmazott Romány Pál.
Számos felszólaló rámutatott, hogy hazánk, legalább is ami a
mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a világ
fejlett országaival. Az ágazat önmagához képest is rendkívül sokat
fejlődött, nem túlzás azt mondani - ahogy Juscsák György fogalmazott
-: a parasztság arculata megváltozott, munkájában megjelent a
legfeljettebb technika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ
korszerű módszereinek befogadására, s ennek is köszönhető, hogy a
legigényesebb piacokon is versenyképesek termékeink. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|