 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP központi Bizottságának ülése (12. rész)
|
A Magyarország külpolitikai alapelveivel foglalkozó alkotmányi
fejezetek kapcsán Vastagh Pál felvetette: ez a fejezet térjen ki a
Magyarország és a szomszéd országokban élő magyar nemzetiségek
kapcsolatára is, aláhúzva, hogy hidat alkotnak a népek között.
Nézete szerint az alaptörvénynek rendelkezni kellene afelől is, hogy
az államhatárral, az államterülettel ki és milyen körülmények között
rendelkezhet. Az országhatároknak az alkotmányban történő rögzítése
ország-világ számára megnyugtató volna abban a tekintetben is, hogy
bizonyítaná: nincsenek területi követeléseink - mondta Szűrös
Mátyás, ismertetve az Országgyűlés párttag képviselőivel az
alkotmánykoncepcióról folytatott vita tapasztalatait.
Az állam és a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lénárd
kifejtette: az alkotmánynak e kérdéskört taglaló fejezetében abból
az alapgondolatból indokolt kiindulni, hogy a társadalom és a nemzet
érdekei az elsődlegesek, tehát az államnak és szervezeteinek az
egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. Dányi Pál
felvetette: az alkotmány szövegezésében külön a területi, helyi
önkormányzatok, s ezt megelőzően természetesen állást kellene
foglalni mind politikai, mind jogi értelemben a megyei, a területi
szint helyéről, szerepéről az államszervezetben. Mit kell értenünk a
ma nagyon felkapott önkormányzat szó alatt? - fűzte tovább a
gondolatot Koi Tibor. E témában vitát ,,jósolt,, abban, hogy a megye
a jövőben önkormányzati szervként, vagyis a tanácstestületet
megtartó, avagy hivatali típusú szervként működjék-e tovább.
Sok hozzászóló foglalkozott az Országgyűlés szervezetével,
hatáskörével s a képviselő választások témakörével. Szűrös Mátyás
például beszámolt arról a feszültségről, amelyet a képviselőkben az
vált ki, hogy bizonyos szervezetek és személyek hangoztatják a
mostani összetételű országgyűlés alkotmányozásra való
alkalmatlanságát. Elmondta azt is, hogy valamennyi képviselőt nagy
mértékben foglalkoztat a Parlament jövőbeni szerepe és a választási
rendszer újraszabályozása. Egyértelmü az a véleményük - s ezt a KB
titkára is magáénak vallotta -, hogy erős parlamentre van szüksége
az országnak. (folyt. köv.)
1989. február 20., hétfő 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|