|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Horn Gyula üdvözlő távírata Mihail Gorbacsovnak
"A magyar szocialisták nevében szívből gratulálok Önnek a
Nobel-békedíjjal történt kitüntetése alkalmából. E kitüntetés méltó
elismerése az Ön személyes tevékenységének és annak az új szovjet
külpolitikai gondolkozásnak, amely alapvető változásokat hozott a
nemzetközi viszonyokban..."
SZER, Magyar híradó:
Mi várható a Valutaalap szakértőinek tárgyalásaitól?
"... számolni kell az olajválság
Magyarországra kiható következményeivel és azzal is, hogy január
elsejétől dollárelszámolásra kerül az egész szovjet forgalom, tehát
itt súlyos veszteségekkel, terhekkel kell számolni.
Amikor ez bekövetkezik és valóban hatni kezd, akkor eljön a jövő
tavasz, amikor lejár ez a megállapodás a Valutaalappal, lejár a
készenléti hitelkeret, meg kell újítani. Az elképzelés az, hogy meg
akarják újítani három évre. Nem véletlenül háromra, ez nagyjából
felölelné a megújhodási nemzeti programnak az egész időszakát és a
feltételeket is újra kell gondolni, mert most már a piaci átalakulás
időszakáról van szó és olyan időszakról, amely az előbb említett
nehézségekkel terhes. Tehát ennek az előkészítése is napirenden van
ezeken a tárgyalásokon."
|
|
|
|
|
|
|
A Hévizi tó jövője - Munkásgyülés Ajkán (1. rész)
|
1989. január 23., hétfő - Ezerötszáz aluminiumipari dolgozó részvételével tartott munkásgyűlésen vitatták meg hétfőn az ajkai sportcsarnokban, milyen hatása van a nyirádi bauxitbányának, illetve az ott feltétlenül szükséges karsztviz-kiemelésnek a Hévizi tóra. Jelen voltak a gyűlésen az érintett minisztériumok képviselői, s a Hévizi Tóvédő Egyesület tagjai is. Dózsa Lajos, a Magyar Aluminiumipari Tröszt vezérigazgatója arról számolt be, hogy a 22 ezer embert foglalkoztató tröszt 1988-ban 215 millió dollár nettó devizahozammal járult hozzá az ország fizetőképességének javításához. A magyar aluminiumipar azonban, e kiváló eredmények ellenére, sem kapja meg azt az erkölcsi elismerést, amelyre pedig joggal igényt tartana. A munkáját ugyanis beárnyékolja az, hogy a közvélemény a nemzeti kincsnek számitó Hévizi tavat félti a bauxitbányászattól. A vezérigazgató tényeket sorolt fel e véleménye szerint megalapozatlan nézetek ellenében. Mikor a tudomány jelezte - mondotta többek között -, hogy szoros összefüggés van a karsztvizszint és a Hévizi tó vízhozamának csökkenése között, a nyirádi bányában megszüntették a vizkiemelés növelését, majd jelentős csökkentést rendeltek el. Tavaly már a korábbi 305 helyett 230, az idén pedig csak 220 köbméter vízet emeltek, illetve emelnek ki percenként a bányából, s betartják az egyéb ezzel kapcsolatos előirásokat is. Mindez nagy gazdasági áldozattal járt, mert le kellett mondani 10 millió tonna jó minőségü bauxit felszinre hozásáról. Felszólaltak a munkásgyülésen a Hévizi Gyógyfürdő-kórház képviselői is. Ők azt hangoztatták, hogy a vizkiemelés mérséklése ellenére tovább csökken a gyógytó vízhozama és a szükséges 450 helyett a másodpercenkénti utánpótlás nem éri el a 300 litert sem. Ugyanakkor csökkent a viz hőmérséklete, szulfittartalma és a rendkivül fontos kénbontó baktériumok hasznos tevékenységében is változás tapasztalható. Gondot okoz az is, hogy a korábbi 2 nap helyett ma már csak 4 és fél nap alatt cserélődik ki a tó vizkészlete, s ez az egyensuly további megingásához vezethet. Más hozzászólók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy mindezek ellenére a Hévizi tóval kapcsolatban ma még túlzás természeti katasztrófáról beszélni, bár ugyanakkor ők sem rejtették véka alá azt a véleményüket, hogy megfelelő intézkedések nélkül a helyzet hamarosan valóban kritikussá válhat.(folyt.köv.)
1989. január 23., hétfő 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|