Rendszerváltás és az MTI

	Antall József Hollandiában
-------------------------- München, 1990. október 12. (SZER, Magyar híradó) - A kelet-közép-európai születő demokráciák dícsérete volt az a nagy ováció, amellyel tegnap a brit Konzervatív Párt kongresszusán üdvözölték a keletről érkezett politikus vendégeket, köztük Antall Józsefet. A magyar miniszterelnök Angliából ma Hollandiába utazott. Kíséretében van Surján László népjóléti, és Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter is. A kétnapos látogatás zsúfolt programjában a gazdasági témájú tárgyalások tekinthetők a legfontosabbaknak. Milyenek a magyar-holland kapcsolatok, és milyen fejlődés várható e téren? A témát Gordon Tamás foglalja össze: - Bizonyára vártak volna a hollandok Beatrix királynő magyarországi látogatásával, ha egy kicsit is előre láttak volna Közép-Európa történetében. Azért jutott most eszembe a pontosan négy évvel ezelőtti királynői látogatás, mert annak idején sok vihart kavart az időpont szerencsétlen megválasztása. Sokaknak jutott eszébe: talán sérti a magyarokat, hogy az októberi forradalom 30. évfordulójának előestéjén fejezi ki Hollandia a Kádár-rendszer irányában érzett rokonszenvét. Tény, hogy azóta sem volt olyan jó sajtója Magyarországnak Hollandiában, és bizony jó lenne, ha az Antall-kormánynak sikerülne gazdasági mutatókra váltani a hollandok meleg érzelmeit. Mert a két ország közötti gazdasági kapcsolat messze elmarad - mitől is? Hát igen, lehetőségek helyett modnjunk inkább várakozásokat, és azok is inkább magyar oldalról vannak. Hollandia, ez az alig dunántúlnyi kis ország a világ egyik legnagyobb tőkeexportáló állama, de az üzleti világ eddig nem sietett kitüntetni Közép-Európát. Működő tőke helyett inkább árut visz Magyarországra, a szerény behozatal pedig még attól is elmarad. (folyt.) 1990. október 12., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Antall József Hollandiában - 1. folyt.
Antall József vendége lesz az amszterdami magyar kereskedelmi központnak. Ünnepélyesen átadják neki a Sesam nevű gazdasági szaklap nemzetközi vizsgálatának a jelentését. 1500 nyugati cég, ügynökség válaszolta meg, milyen statégiával közelítenek Közép-Európa felé. Nos a kép tanulságos. Míg Magyarország az első helyen szerepel mint olyan ország, amellyel szélesíteni akarják a gazdasági kapcsolatokat, addig a tervezett beruházások listáján megszűnik az előkelő helyezés. Érv: Budapest számíthat segélyre, szívesen képeznek menedzsereket, és még ingatlanba is befektetnek. De ha beruházást fontolgatnak, akkor inkább Németország keleti fele, a Szovjetunió, vagy Csehszlovákia jön szóba. Egyelőre tehát nem sokat várhatunk a holland-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésétől. Helyes azonban, ha a magyar kül- és gazdaságpolitika ápolja a holland viszonyt. Lubbers miniszterelnöknek ugyanis - ha hinni lehet a helyi lapoknak - jó esélye van arra, hogy ő lesz az utódja Jacques Delorsnak, a Közös Piac végrehajtó bizottsága elnöki székében. Az Európi Közösség-beli tagságot 1995-ben megcélzó Budapestnek nem mindegy, hogy kik készítik elő a talajt. +++ 1990. október 12., péntek
Vissza »