 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
 |
Pakisztán: ,,félelmetes,, kampány (1.rész)
|
Új-Delhi, 1990. október 12. péntek (MTI-Panoráma) -
Pakisztánban az általános törvényhozási választások közeledtével a
lakosság magatartására egyre inkább a kétség, a bizalmatlanság és a
lappangó félelem nyomja rá a bélyegét. E három hangulati elem
előtérbe kerülését mutatta ki a BBC egyik közelmúltbeli felmérése,
amelyből az is kiderült: az október 24-re kiírt választások előtt a
közvélemény számára még az is kérdésesnek tűnik, hogy sor kerül-e
egyáltalán a szavazásra.
A szabad és méltányos választásokra vonatkozó ígéretek
óhatatlanul hamisan csengenek ebben az országban, amely független
létének 43 esztendejéből 24-et katonai kormányzatok uralma alatt
töltött. Ma is eleven emlék, hogy hatalomra jutása után a néhai
Ziaul Hakk tábornok is 90 napon belül megtartandó választásokat
ígért, ám a 90 napból kilenc év lett. A mostani kétségeket,
bizalmatlanságot és félelmeket ugyanakkor a Bhutto-kormány két
hónappal ezelőtti menesztése óta végbement több fejlemény külön is
erősíti.
Először is, a volt miniszterelnök-asszony vezette Pakisztáni
Néppárt (PPP) fő ellenfele, az Iszlám Demokratikus Szövetség (IDA)
nem volt képes egységfrontba tömörülni szövetségeseivel, és a
választókörzetek túlnyomó részében nem tudott közös jelölteket
állítani a Bhutto-tábor embereivel szemben. Másodszor, befulladni
látszanak az ügyvivő kormány azon erőfeszítései, hogy konkrét
bizonyítékokkal támassza alá a Bhutto-kormány korruptságával
kapcsolatos, széltében-hosszában terjesztett állításokat.
Harmadszor, a pesavari fellebbviteli bíróság szeptember végén hozott
határozatával elrendelte az északnyugati határtartomány tartományi
gyűlésének újbóli összehívását, s ezzel közvetve jogszerűtlennek
minősítette a köztársasági elnöknek a tartományi gyűlések, valamint
a nemzetgyűlés feloszlatására vonatkozó rendeletét.
Mindhárom fejlemény a Pakisztáni Néppárt választási esélyeit és
Benazir Bhutto személyes pozícióit erősíti. Egyszersmind felveti a
kérdést, miként fog reagálni a hadsereg, ha ráébred, hogy a már
leírt Bhutto asszony és pártja képes volt a maga javára fordítani
reménytelennek tűnő helyzetet. (folyt.)
1990. október 12., péntek 14:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|