Rendszerváltás és az MTI

	Nemzetközi konferencia a közép-európai alkotmányozási folyamatokról (1. rész)
1990. október 12., péntek - Demokrácia és alkotmányozás Közép-Európában címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött pénteken Budapesten, az Országházban. A Központ a Demokráciáért szervezet, a Furth Alapítvány és az Egyesült Államok alkotmányának bicentenáriuma alkalmából létrehozott Virginia Bizottság rendezésében Európa keleti és nyugati feléből, valamint a tengerentúlról alkotmányszakértők, politológusok, illetve gyakorló politikusok érkeztek a magyar fővárosba, hogy kicseréljék azokat a tapasztalatokat, amelyeket a különböző régiókhoz tartozó országok szereztek az alkotmányozásban. A budapesti találkozó része annak a nemzetközi konferenciasorozatnak, amely Európa napjainkban zajló demokratikus átalakulásának különböző vetületeit vizsgálja. A sorozat első tanácskozásának tavaly májusban Varsó adott otthont. A tanácskozás résztvevői most a magyar fővárosban az alkotmányozás folyamatának legújabb fejleményeit boncolgatva olyan jelentős kérdéscsoportokat elemeznek, mint például a demokratikus alkotmányozás céljai, a nemzeti kisebbségek és a nemzeti csoportok helyzete, illetve a szövetségi államszervezet rögzítése az új alkotmányokban. A budapesti nemzetközi konferencia résztvevőit a tanácskozás nyitóünnepségén Szabad György köszöntötte. Az Országgyűlés elnöke a magyar törekvéseket összegezve hangsúlyozta: Magyarország napjainkban visszatér az alkotmányosság, a képviseleti demokrácia útjára. Ezen törekvésében az ország előtt ma kettős feladat áll: fel kell újítania történelmi értékrendjét, egyben a történelmi alapokon építkezve integrálnia kell mindazon vívmányokat, amelyeket a nyugati demokráciák kimunkáltak. A mostani tanácskozás is jó alkalom arra, hogy Magyarország merítsen a tapasztalatoknak eme gazdag tárházából. A Házelnök - lévén történész - nagy ívű történelmi áttekintést adott a külhoni vendégeknek. Kiemelte: a magyar szellem legjobbjainak gondolataiban már 1790-ben megfogalmazódott a felismerés: az alkotmányozás, a polgári szabadságjogok törvénybe foglalása Magyarország számára nemzeti sorskérdés, hiszen a szlávok és a germánok közé ékelődött magyarság csak akkor maradhat fenn, ha a rendi feudális alkotmányt felváltva megindul polgárosodás útján, s ezzel néhány ezer kiváltságos helyett polgárok millióinak érdekévé teszi az alkotmányosság, a haza védelmét. Ám a nagy nemzeti kisérletet 1849-ben cári segédlettel leverték. (folyt.köv.) 1990. október 12., péntek 12:29
Vissza » Folytatásokkal »