 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF képviselőcsoportjainak közleménye
"A ,,hordó-ügy,, kapcsán a magyar Parlamentet és ezen belül a
kormánypártokat ért rágalomhadjárat szervesen kapcsolódik ahhoz az
általános politikai kampányhoz, amelynek célja az új rendszer és a
kormányzat életképességének kétsébevonása, egyik eredménye pedig az
önkormányzati választásoktól való nagy mértékű távolmaradás. Az anarchia és a felelőtlenség nem egyenlő a demokráciával. Mi
valódi, felelős demokráciát akarunk."
SZER, Magyar híradó:
Hordó-ügy
"A Legfőbb
Ügyészség szakértői vizsgálata megállapította, hogy az Országgyűlés
szeptember 18-iki ülésén nem a "hordót a zsidónak
" bekiabálás
hangzott el, miként az a Kurir című lap állítása alapján
feltételezésként elterjedt, hanem az, hogy "hordót a szónoknak
".
Nem ugyanaz. "
|
|
|
|
|
|
 |
Hadastyánok a nyomor ellen
|
Farkas Géza, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 1990. október 12. péntek (MTI-tud) - Több mint ezer
kiszolgált katona telepedett le Kína egyik elmaradott vidékén, hogy
hátralévő éveikben is a népet, a szegénység elleni küzdelmet
szolgálják. Mint a csiani (Csianghszi tartomány) párttitkára az Új
Kína hírügynökségnek elmondta, a nagy tiszteletnek örvendő obsitosok
az egyszerű parasztoknak és a helyi kormányoknak egyaránt jó
tanácsadói.
A nyolcvan esztendős Csen Csun-lin 14 éve tért vissza a
Csingkang hegységben (ugyancsak Csianghszi tartomány) fekvő
szülővárosába, Fanglouba. Ez a vidék egyben a Mao Ce-tung vezette
forradalmi csapatoknak is szülőföldje. Itt csatlakozott Csen a vörös
hadsereghez 58 évvel ezelőtt: most megdöbbenve látta, hogy jóval a
forradalom győzelme után a falusiak egyharmada majdhogynem éhezik.
,,Ugyanazok az emberek, akik támogatták a Vörös Hadsereget, még
1976-ban sem jutottak tisztes megélhetéshez,, - mondta.
Csen Csun-lin először is víztározó és öntözőcsatorna építését
kezdeményezte, és ezzel 2,25 tonnával növelte a hektáronkénti
átlagos gabonatermést. Szintén az ő tanácsára változatosabbá tették
a gazdálkodást: nemcsak gabonát termesztettek immár, hanem
haltenyésztéssel, majd pedig gyümölcstermesztéssel is foglalkozni
kezdtek. Ezen kívül csirkét és sertést is neveltek, és feleslegüket
- hála az időközben bevezetett gazdasági reformnak - önállóan
értékesítették a piacon.
A 88 éves Ma Hszia-csi, aki nő létére fegyverrel harcolt Mao
Ce-tung seregében, már inkább csak hagyománytiszteletre neveli a
fiatalokat. Az utóbbi öt évben háromszáz alkalommal látogatott el
gyárakba és iskolákba, hogy a forradalmi hőskorban szerzett
élményeit megossza a fiatalokkal. ,,Remélem, hogy az ifjúság ma
ugyanolyan lelkesedéssel küzd az ország korszerűsítéséért, mint
amilyen lelkesen mi harcoltunk annak idején a forradalom
győzelméért,, - idézte Ma asszonyt az Új Kína. +++
1990. október 12., péntek 07:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|